2013. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2022. július 26.

1. § E törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül

1/A. § Ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) kell lebonyolítani.

(3) A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a kitűzött választásra vonatkozó közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.

4. § (1) Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője

(2) A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.

(4) A nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál.

- b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évét megelőző év december 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,

- c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évét megelőző év december 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja

15. § (1) A szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjai a szavazatszámlálást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

(2) A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető távolléti díj megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott, valamint a 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik.

- d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott, a munkavállaló és az egészségügyi szolgálati viszonyban álló személy kivételével.

(1a) A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.

21. § A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

23. § A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

27. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.

(3) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.

(4) A 27. § (2) és (3) bekezdése alapján azok a jelölő szervezetek is jogosultak tag megbízására a Nemzeti Választási Bizottságba, amelyek az (1) bekezdés alapján megbízásra jogosult párttal közös listát állítanak.

(4) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság megbízott tagjának bejelentését személyesen a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél is be lehet nyújtani a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártáig. A bejelentést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a benyújtást követő napon az érintett szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság működési területe szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének továbbítja.

- b) 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig,

(5) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása a 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.

(2) A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság – határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

(4) A megbízatás (1) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti. A megbízatás megszűnését a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi.

(4) Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni. A (3) bekezdés szerinti jogosult az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően is kiveheti az esküt vagy a fogadalmat.

(3) A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagját nem kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából.

(2)

(5) A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagja nem rendelkezik szavazati joggal, a Nemzeti Választási Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

(2) A választási bizottság a határozatát – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. E törvény alapján közérdekből nyilvános adat a jelölt neve, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék megnevezése.

(2a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda tárgyévi kiadási előirányzatainak terhére a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(4) Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, vagy a jegyző, főjegyző harminc napot meghaladó távolléte miatt nem tudja ellátni feladatát, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.

68. § (1) A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő és közalkalmazott, továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal, illetve megyei önkormányzati hivatal munkavállalója bízható meg.

82. § (1) A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda és a helyi választási irodák által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel.

(3) A 84. § szerinti kérelem elbírálása a szavazást megelőző huszonötödik nap és az eredmény jogerőre emelkedése között szünetel az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjainak választása esetén.

(3) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén – a 104. § (3) bekezdése szerinti változás kivételével – nem vezethető át változás.

110. § (1) A 103. §, a 105/A. §, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 91. § (1) és (3) bekezdésének, valamint a 92. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

135. § (1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.

(2) A jelöltek adatait a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan frissíteni kell.

(3) A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásból történt törléséről a választási iroda a választási bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.

136. § A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Iroda törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából.

137. § (1) A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

138. § A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a Nemzeti Választási Iroda a jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell.

154. § (1) A 153. § szerinti adatszolgáltatás díja az adatszolgáltatásban szereplő választópolgáronként három forint.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy az igénylő igazolja az adatszolgáltatási díj befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára.

(2) Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a választási bizottságot, valamint az érintett jelölő szervezeteket és független jelölteket.

175. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

(2) Az a választópolgár is szavazhat a szavazóhelyiségben, aki a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szerepel, feltéve, hogy a jegyzék a szavazóhelyiségben van.

179. § (1) A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, illetve a 175. § (2) bekezdése szerinti esetben a mozgóurnát igénylő polgárok jegyzékén saját kezű aláírásával igazolja.

(5) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a hozzá áttett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, legkésőbb az áttételt követő napon intézkedhet a kifogás illetékes választási bizottság részére történő áttételéről.

(2) A Nemzeti Választási Iroda törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt minimumot.

(3) A Nemzeti Választási Iroda törli a nyilvántartásból a jogerősen nyilvántartásba vett pártlistát, ha egyéni választókerületi jelölt kiesése miatt a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelöltjeinek száma nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt minimumot.

(3) A külön helyszíneket, illetve az alszavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy a névjegyzékben lévő választópolgárok száma az egyes helyszíneken, illetve alszavazókörökben ne haladja meg a nyolcszázat.

(4) Az a választópolgár, aki az (1) bekezdés szerint megküldött szavazási levélcsomagot a szavazás napját megelőző hetedik napig nem kapja meg, bármely külképviseleten vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában személyesen kérheti a szavazási levélcsomag pótlását. A választási iroda a szavazási levélcsomag átadása előtt ellenőrzi, hogy a választópolgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte-e.

- b) születési helyét,

- c) személyi azonosítóját vagy a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, ezek hiányában a honosítási okiratának számát.

(2) A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot – a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül – ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi. A Nemzeti Választási Iroda az azonosító nyilatkozat tartalmát szükség esetén a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány nyilvántartásában, a honosítási okirat nyilvántartásában közvetlen adathozzáféréssel, vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján, illetve a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzi.

(7) A (3) bekezdés g) pontjában a választópolgár által már leadott szavazási iratnak csak az olyan szavazási irat tekinthető, amely érvényes, vagy nem a (3) bekezdés e), f) vagy i) pontja szerinti okból érvénytelen.

(8) Ha a szavazási irat érvényes, vagy nem a (3) bekezdés e), f) vagy i) pontja szerinti okból érvénytelen, a választási iroda a központi névjegyzéken feltünteti, hogy a választópolgár szavazási iratot adott le.

- b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik,

- c) a helyi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, valamint a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről.

(2) A területi választási bizottság dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, a 124. § (2)–(3) bekezdése, valamint a 252. § (2) bekezdése alapján meghozott döntése elleni fellebbezésről.

- b) a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről,

- c) a területi választási bizottság 32. § (2) bekezdés szerinti döntése elleni fellebbezésről.

306. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az általános választást megelőző évben október 15-ig átadja a települések, a megyék, illetve a főváros lakosságszámának szeptember 1-jei adatait a Nemzeti Választási Iroda számára. A Nemzeti Választási Iroda a lakosságszámot három napon belül közli a helyi, illetve a területi választási iroda vezetőjével.

(2) A helyi választási iroda, illetve a területi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben október 31-ig határozatban állapítja meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát.

306/C. § A helyi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben november 30-ig módosítja a választókerületi beosztást, ha

306/D. § (1) A 306/A. § (3) bekezdésében és a 306/C. § b) pontjában foglalt eltérés mértékét a központi névjegyzéknek az általános választást megelőző év szeptember 1-jei adatai alapján kell megállapítani.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

307/D. § (1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba.

(2) Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet.

(3) A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek.

(3)

(2) A helyi választási iroda törli a nyilvántartásból a kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

(2) A területi választási iroda törli a nyilvántartásból a fővárosi kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált polgármesterjelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

308. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I–XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/F. § (3) és (4) bekezdése és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti időközi választás költségeit – annak kitűzését megelőzően – az időközi választás kitűzésére hatáskörrel rendelkező választási bizottság mellett működő választási iroda számára megelőlegezi.

(2) A választási iroda a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán.

(2) A választási iroda törli a nyilvántartásból a listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt minimumot.

### XVI. Fejezet — Az EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK, VALAMINT A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, TOVÁBBÁ A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK KÖZÖS ELJÁRÁSBAN TARTOTT VÁLASZTÁSA

331. § (1) A közös eljárásban az Európai Parlament tagjainak választására az I–XII. Fejezetet, a XIV. Fejezetet, a XV. Fejezetet, továbbá a 244. § (2) bekezdését, a 245. § (2)–(5) bekezdését, a 247. § (1) és (3) bekezdését, a 250. §-t, a 251. §-t, a 257. § (3) bekezdését, a 257/A. §-t, a 257/B. §-t, a 258. § (1) bekezdését, a 259–263. §-t, a 266–270. §-t, a 271. § (2) bekezdését, a 272–281. §-t, a 283–285. §-t, a 288–291. §-t, a 293. §-t, a 295. §-t, valamint a 298. §-t az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közös eljárásban nem kell alkalmazni a 302. §-t, a 303. §-t, a 304. §-t, a 307/C. §-t, a 307/D. § (2) bekezdését; továbbá a 307/P. §-t, a 309. § (2) bekezdését, a 310. §-t, a 311. § (1) bekezdését, a 330. §-t és a 330/A. §-t.

(3) Ha az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon kerül sor, a 247. § (2) bekezdését, a 257. § (2) bekezdését, a 271. § (1) bekezdését, a 282. §-t, a 286. §-t, a 287. §-t, a 292. §-t, a 294. §-t, a 296. §-t és a 297. §-t az Európai Parlament tagjainak választására is alkalmazni kell. Ebben az esetben a 333. §-t, a 341/A. §-t, a 342. §-t, a 343. § (2) bekezdését és a 345. §-t nem kell alkalmazni.

333. § (1) A közös eljárásban a következő választási bizottságok működnek:

- c) helyi választási bizottság,

- d) szavazatszámláló bizottság.

(2) A helyi választási bizottságba a 28. § (3) bekezdésében megnevezetteken túl az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetek további egy-egy tagot bízhatnak meg. E megbízásra is a 29. § (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni.

#### 158/A. A levélben szavazók névjegyzéke az Európai Parlament tagjainak választásán

335. § (1) A Nemzeti Választási Iroda legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására hatáskörrel rendelkező központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékében szerepelnek. Az értesítés a választópolgár következő adatait tartalmazza:

336. § Az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékből.

#### 162/A. Az átjelentkezés

337/A. § Ha az átjelentkező választópolgár a 250. § és a 307/A. § szerinti átjelentkezés feltételeinek is megfelel, akkor

- a) ha a tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, mindhárom választáson a 307/B. § (1) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni,

- b) ha a tartózkodási helye szerinti településtől eltérő településre jelentkezik át, az Európai Parlament tagjainak választására a 250. § (4) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán azonban a lakóhelye vagy a 102. § (3) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékében szerepel.

#### 162/B. A jelölő szervezet bejelentése

337/B. § A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba.

#### 163. Az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista bejelentése

340. § A Nemzeti Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve a Nemzeti Választási Iroda törli a jelöltek közül azt,

341/A. § Nem vehető fel az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékébe és nem szavazhat az Európai Parlament tagjai választásán személyesen az a választópolgár, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és

alapján legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja az Európai Parlament tagjai választásának eredményét.

344. § A szavazáson megjelent választópolgárok számának kivételével az Európai Parlament tagjai választásának nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

345. § (1) A helyi választási bizottság dönt

- b) minden olyan kifogásról, amely kizárólag az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a települési nemzetiségi vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik,

- c) az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó, kizárólag a helyi választási bizottság illetékességi területét érintő kifogásról.

(2) A területi választási bizottság dönt

- a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a megyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz, a főpolgármester-választáshoz vagy a területi nemzetiségi választáshoz kapcsolódik,

- b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és kizárólag a területi választási bizottság illetékességi területét érinti,

- c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről, valamint a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

- a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

- l) a 310. § (2) bekezdése szerinti megelőlegezés részletes szabályait.

(4) A XIII. Fejezet, a 331. § (3) bekezdése, a 7. és a 8. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A XIV. Fejezet, a 331. § (1)–(2) bekezdése, a 333. §, a 162/A. alcím, a 162/B. alcím és a 345. § az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.