2013. évi XXVII. törvény — mi változott? 2013. április 2.

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„k) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;”

2. § (1) Az Szt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].”

(2) Az Szt. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jegyző vagy a járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.”

3. § Az Szt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól.”

4. § (1) Az Szt. 25. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A jövedelemszámításnál)

„c) a rendszeres szociális segély (4)–(6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet”

(figyelmen kívül kell hagyni.)

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)–(6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni.”

5. § Az Szt. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kérelmet – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.”

6. § Az Szt. 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.”

7. § (1) Az Szt. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az aktív korúak ellátása tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.”

(2) Az Szt. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.”

8. § Az Szt. 34. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)

„c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,”

9. § (1) Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a jogosult

a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.”

(2) Az Szt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)–ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél – végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.”

10. § Az Szt. 37/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.”

11. § Az Szt. 38. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.”

12. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha”

(nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.)

(2) Az Szt. 48. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.”

13. § (1) Az Szt. 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra”

[az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú;

a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;

a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

a központi szociális segélyben részesülő;

a rokkantsági járadékos;

az, aki

rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,

az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;

az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.]

(2) Az Szt. 50. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Közgyógyellátásra jogosult]

„a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;”

(3) Az Szt. 50. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.”

(4) Az Szt. 50. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – méltányossági jogcímen – az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.”

(5) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.”

14. § (1) Az Szt. 50/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg. Az eseti keret az alanyi jogcímen megállapított jogosultság esetében is évente kerül megnyitásra, első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjában, majd az attól számított egy év elteltével.”

(2) Az Szt. 50/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.”

15. § Az Szt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.”

16. § Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

(2) Egyházi fenntartású intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az egyház központi szervének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki öt éves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(3) A kijelölés megszűnik, ha

a) a (2) bekezdés szerinti határidő lejárt,

b) a módszertani intézmény megszűnik,

c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonja,

d) a módszertani intézmény a kijelölésről lemond.

(4) A kijelölést a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter azonnali hatállyal írásban visszavonja, ha

a) a kijelölést kérő szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a kijelölésre nem került volna sor,

b) a módszertani intézmény a jogszabályból vagy a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeit súlyosan megszegi,

c) a kijelölésre javaslatot tevő egyház központi szerve a kijelölés visszavonását kezdeményezi.

(5) A módszertani intézmény a kijelölésről írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondási idő három hónap.

(6) Az egyházi módszertani intézmény módszertani feladatai keretében

a) külön jogszabály szerint véleményezi a szakmai programot és részt vesz a szociális hatóság ellenőrzéseiben,

b) javaslatot tesz az országos ellátórendszer fejlesztésére,

c) módszertani útmutatókkal, ajánlásokkal és egyéb kiadványokkal segíti az egyházi fenntartású szolgáltatók és intézmények szakmai feladatainak teljesítését,

d) új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szervez,

e) közreműködik a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában,

f) figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,

g) kutatásokat folytat, illetve szervez.

(7) A módszertani feladatok ellátására a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyedi támogatást nyújt.”

18. § (1) Hatályát veszti az Szt.

- a) 4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a „pénzbeli” szövegrész,

- b) 18. § k) pontja,

- c) 33. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „ – ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát–” szöveg,

- d) 35. § (5) bekezdése.

19. § Az Szt.

- a) 19. § (3) bekezdésében az „f), h), valamint k) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f), valamint h) pontjaiban” szöveg,

- b) 20. § (2) bekezdés h) pontjában az „egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai” szövegrész helyébe az „előgondozás” szöveg,

- c) 25. § (11) bekezdésében az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására” szöveg,

- d) 32/D. § (4) bekezdésében a „megszüntetéséről” szövegrész helyébe a „megszüntetéséről hozott határozatát” szöveg,

- e) 33. § (1) bekezdés f) és g) pontjában az „állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal” szöveg,

- f) 36. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással” szöveg,

- g) 50. § (4a) bekezdésében az „a (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „méltányossági” szöveg, az „az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi vagy normatív” szöveg,

- h) 50. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2)–(3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek alapján benyújtott,” szövegrész helyébe a „normatív vagy a méltányossági” szöveg,

- i) 50/A. § (4) bekezdésében az „Az 50. § (2)–(3) bekezdése alapján közgyógyellátást” szövegrész helyébe az „A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátás megállapítását” szöveg,

- j) 50/A. § (11) bekezdésében az „50. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi közgyógyellátásra” szöveg,

- k) 50/B. § (1) bekezdésében az „Az 50. § (2)–(3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátásra való” szöveg,

- l) 53. § (1) bekezdésében az „Az 50. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „A méltányossági jogcímen megállapított jogosultság” szöveg,

- m) 115. § (2) bekezdésében az „az ellátás igénybevételét megelőzően” szövegrész helyébe az „a megállapodás megkötésekor” szöveg,

- n) 123. § (1) bekezdésében az „50. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „alanyi és a normatív jogcímen megállapított jogosultság” szöveg

lép.

(2) A Gyvt. 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a teljes munkaidő 60–75%-ában (a továbbiakban: neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás, fejlesztés és oktatás tartása, a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálata, pedagógiai megfigyelések végzése és családgondozási, utógondozási feladatok ellátása rendelhető el a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.”

24. § A Gyvt. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.”

25. § (1) A Gyvt. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”

(2) A Gyvt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,

f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.”

26. § A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig

megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

a) megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével,

b) megszüntetésre kerül, ha

ba) a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy

bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.”

27. § (1) A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –

pótlékot folyósít.”

(2) A Gyvt. 20/B. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az

a) a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

aa) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,

ab) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát;

b) a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás

ba) a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,

bb) a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát

kell kifizetni.

(7) Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét

kell kifizetni.”

28. § A Gyvt. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/C. § (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése.

(2) A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek állapítja meg,

a) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és

b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába, és

c) aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

(3) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben gyermeke az ötödik életévét betölti.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot mindkét szülőnek meg kell tennie, ha a szülői felügyeleti jogot mindketten gyakorolják.

(5) A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására

a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,

b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában

folyósítja.

(6) Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha

a) a gyermek továbbra is rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és

b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik.

(7) Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet

a) december 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-éig,

b) június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására június 4-éig

nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának (6) bekezdés szerinti időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani.

(8) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható azzal, hogy a rendszeres óvodába járást a külön jogszabályban meghatározott időszak tekintetében kell vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat a (6) bekezdés szerinti további óvodáztatási támogatás illeti meg.

(9) A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint.

(10) A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani.”

32. § (1) A Gyvt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a megkezdése előtt, valamint az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor

a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető,

b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni.”

(2) A Gyvt. 32. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]

„g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.”

(3) A Gyvt. 32. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás – a (7) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza

a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét, és

b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel együttműködik.”

33. § A Gyvt. 33. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles)

„a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást,”

58. § A Gyvt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Gyámi feladatokat lát el a nevelőszülő – feltéve, ha a gyámságot vállalja –, továbbá a gyermekotthon vezetője. A Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján fenntartott országos ellátási területű speciális gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető.”

62. § A Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére, – illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és]

„b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy”

64. § A Gyvt. 96. §-a a következő (8)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A miniszter – az egyházi fenntartó kérelmére – a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására.

(9) A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(10) A kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatkörében, az egyháza által fenntartott nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó intézmények vonatkozásában

a) részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában,

b) ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására,

c) szakmai tanácsadást nyújt,

d) szakértőként közreműködik a működést engedélyező szerv felkérésére szakmai program értékelésében, szakmai ellenőrzésben,

e) kezdeményezi a személyes gondoskodást nyújtó munkakörben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét.

(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani tevékenységének biztosítása során együttműködik az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervvel.

(12) A miniszter a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

(13) Az egyházi fenntartó a tárgyév január 31-éig bejelentheti a működést engedélyező szervnek – ha egyházának az általa fenntartott intézmény tevékenysége vonatkozásában nincs módszertani intézménye –, hogy a módszertani tevékenységekkel összefüggésben az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szerv helyett mely kijelölt egyházi módszertani intézménnyel kíván együttműködni. A bejelentés annak közlését követő nyolcadik naptól hatályos. A bejelentésről a működést engedélyező szerv értesíti az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervet. A bejelentés – a tárgyévet követő év január 1-jei hatállyal – visszavonható.”

65. § (1) A Gyvt. 101. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

„h) a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről,”

(2) A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

„i) az egyházi fenntartású nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás területén az országos módszertani feladatok ellátására egyházi fenntartású intézményeket jelölhet ki.”

(3) A Gyvt. 101. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A miniszter gondoskodik az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett

a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, továbbá

b) akut orvosi ellátást nem igénylő – egyedi gondozásra szoruló – szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedő gyermekek ellátásának feltételeiről,

feltéve, ha – az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján – a gondozásuk máshol nem biztosítható, vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján speciális gyermekotthonok fenntartásáról gondoskodik.

(4) A miniszter a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján megszervezi a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében – ha a külön jogszabály alapján számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni – a Kormány rendeletében kijelölt szerv gyermekotthont tart fenn vagy a feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köt.

(5) A miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, a javítóintézeteknek a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján történő fenntartásáról. A miniszter – a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel együttesen – ellátja a javítóintézetek felügyeletével kapcsolatos feladatokat.”

67. § A Gyvt. 135. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő, nevelőszülő]

„ba) személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,”

(adatainak a kezelésére.)

68. § (1) A Gyvt. 138. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy személyazonosító adatait, valamint a gyermek és a törvényes képviselő társadalombiztosítási azonosító jelét,”

71. § A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díj összegéről

a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a megállapodás megkötésekor,

b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.”

73. § A Gyvt. a következő 161/O. és 161/P. §-sal egészül ki:

„161/O. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdésben, valamint 20. és 20/B. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránt 2013. április 1-jén folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2013. március 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

161/P. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 28. §-ával megállapított 20/C. §-t a 2013. március 31-ét követően indult ügyekben és a 2013. április 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2013. március 31-ét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.”

76. § A Gyvt. a következő 161/S. §-sal egészül ki:

„161/S. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 96. § (13) bekezdése szerinti bejelentést az egyházi fenntartó a 2013. évben július 31-éig teheti meg.”

77. § A Gyvt. 162. § (1) bekezdés y) és z) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„y) a Biztos Kezdet Gyerekház támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

z) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait.”

78. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.

- a) 15. § (1) bekezdés e) pontja,

- b) 20/B. §-t megelőző alcímmegjelölés,

- c) 20/B. § (1) és (2) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Gyvt. 57. § (4) bekezdés harmadik mondata.

79. § (1) A Gyvt.

- a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „148. §” szövegrész helyébe a „151. §” szöveg,

- b) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „20. § (3) vagy (4)” szövegrész helyébe a „20. § (2)” szöveg,

- c) 20/B. § (3) bekezdésében a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátás” szöveg

lép.

80. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/E. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a kincstár a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a kincstárnak átadja. A kincstár a követelését – visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel.”

81. § A Fot. 23/F. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan – a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából – az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől.”

82. § A Fot. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„e) az e törvény alapján nyújtott ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

83. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti személy

a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.”

89. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„m) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

90. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény mellékletének 19. pontjában a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,” szövegrész.

91. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„u) a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt adatokat.”

92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egységes szociális nyilvántartásból

a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)–c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)–c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és

e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat

közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.”

98. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény

- a) 2/A. § (1) bekezdésében a „2012. október 31-éig” szövegrész helyébe a „2013. június 1-jéig” szöveg,

- b) 2/A. § (2) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 1-jétől” szöveg,

- c) 2/C. § (2) bekezdésében a „Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 1. cikkének végrehajtása” szöveg helyébe az „a 2/A. § (2) bekezdése szerinti érdemtelenség megállapítása” szöveg

lép.