2013. évi XVI. törvény — mi változott? 2013. november 2.

36. § (1) Az Szjt. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.”

(2) Az Szjt. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.”

37. § Az Szjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.

(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.

(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét felhasználási cselekményt.

(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.”

40. § Az Szjt. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.

(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c) pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást megadni.

(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.”

41. § Az Szjt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést az 55. § (2)–(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.”

42. § Az Szjt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a következő időtartamokban részesülnek védelemben:

a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig;

b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;

c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;

f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.

(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c) pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1) bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.”

50. § Az Szjt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108. § (3)–(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.”

51. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/D. §-sal egészül ki:

„111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)–(3) bekezdésében, 74/A. § (1)–(3) bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)–d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont után születnek.

(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.

(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013. november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.”

52. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/E. §-sal egészül ki:

„111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.”

(2) Az Szjt. 113. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;”