2013. évi XV. törvény — mi változott? 2013. március 28.

1. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha)

„d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás, beadvány, egyéb irat készítése,”

4. § A Jst. 10. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem részesíthető a fél támogatásban, ha)

„d) támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul, vagy a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik.”

6. § (1) A Jst. 39. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs díj és a költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén mind a követelés összegét, mind a követelések behajtása érdekében tett intézkedések során felmerült költségeket a célelőirányzat javára kell jóváírni.”

8. § A Jst. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg.”

9. § A Jst. 46. §-a a következő mondattal egészül ki:

„További óraszámemelést a jogi segítségnyújtó szolgálat legfeljebb egy esetben, különösen a fél hiánypótlásra vagy más irat benyújtására történt felhívása esetén engedélyezhet.”

12. § A Jst. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje 30 nap. Kérelemre, indokolt esetben a visszatérítésre legfeljebb hat hónapos határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.”

13. § A Jst. 66. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.”

14. § A Jst. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogi segítő a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben tett szert kiemelkedő jártasságra.”

15. § A Jst. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem álltak fenn.

(3) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha

a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították,

b) a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta, vagy

c) a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást nem a 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.

(4) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.”

16. § A Jst. 73. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a törvény 2–5. §-ával, 6. § (2) bekezdésével, 7. §-ával, 9–11. §-ával, 17. §-ával és 18. §-ával megállapított rendelkezéseinek kivételével – a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(6) E törvény 71. § (3) bekezdés c) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat a szerződést akkor mondhatja fel, ha a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény hatálybalépését követően nem az e törvény 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.”

18. § A Jst. 11. §-ában a „polgári peres és nemperes eljárásokban” szövegrész helyébe a „polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban” szöveg lép.

20. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 97. § (3) és (4) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg lép.

(2) A Psztv. a következő 118/B. §-sal egészül ki:

„118/B. § (1) A 97. § (2)–(4) bekezdése alapján indult, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(2) A 97. § (2)–(4) bekezdése alapján indult, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor másodfokon folyamatban lévő ügyeket a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megküldi a Fővárosi Ítélőtáblának. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése esetén az új eljárást a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság folytatja le.

(3) Az ügyek (1) és (2) bekezdés szerinti megküldése során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 129. §-a és 158. § (2) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”