2013. évi XCVII. törvény — mi változott? 2016. július 1.

- c) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,

- a) a katonai igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet c)–h) pontja szerinti adatokat,

- e) a kiállító katonai szervezet megnevezését, bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását, és

- f) a katonai igazolvány megnevezést.

- b) a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti adatokról – a kiállító katonai szervezet bélyegzőlenyomata és vezetőjének aláírása kivételével –, valamint az igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról nyilvántartást vezet.

(3) A (2) bekezdés a), b), e) és h) pontja szerinti adatokat az igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.

42. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a tényleges állományból nyugállományba helyezett személyek a Honvédség által biztosított ellátások igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására szolgáló katonai nyugdíjas igazolványának kiadása céljából e személyek a 10. melléklet szerinti adatait kezeli a jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését követő 5 évig.

(3) A (2) bekezdés a), d) és g) pontja szerinti adatokat a katonai nyugdíjas igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.

43. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona állománya részére kiadott, a szolgálati viszony igazolására szolgáló ideiglenes szolgálati igazolványok központi nyilvántartása céljából e személy a 10. melléklet a), b), e), f) és j) pontja szerinti adatait kezeli az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.

- e) a „hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katona” feliratot,

44. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hatósági és ellenőri tevékenységek végrehajtására kijelölt állomány ez irányú jogosultságának igazolására szolgáló igazolványának kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a jogosultság kezdetétől a jogosultság megszűnését követő 5 évig.

45. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek részére a katonai cselekmények időszakában, valamint Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján teljesített szolgálat időszakában az azonosítás és segítségnyújtás biztosítása érdekében a személyi igazolójegy kiadása céljából e személyek 10. melléklet b), f) és j) pontja szerinti adatait, továbbá társadalombiztosítási azonosító jelét, vércsoportját és RH faktorát kezeli a szolgálati viszony kezdetétől annak megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.

(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének, a megyei védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek a kezdeményezése alapján folytatja le.

77. § (1) A Hjt. 7. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.”

(2) A Hjt. 31. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”

(3) A Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állomány tagja)

„d) az NKE-n vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben (a továbbiakban együtt: nem katonai oktatási intézmény) történő szolgálatteljesítésre,”

(vezényelhető.)

(4) A Hjt. 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.”

(5) A Hjt. 53. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„53. § (1) Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.

(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (2)–(6) bekezdését. A miniszter az 50. § (2) bekezdésének NKE-t érintő alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének véleményét.”

(6) A Hjt. 62. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„e) a tiszti vagy az altiszti állománycsoport legalacsonyabb szintű, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásában (a továbbiakban: kezdő beosztás) szolgálatot teljesítő hadnagy vagy őrmester a kötelező várakozási idő leteltekor teljesítményértékelése alapján nem léptethető elő,”

(7) A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

„n) az a)–m) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.”

(8) A Hjt. 73. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)–n) pontja szerint megszűnik. Az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)–n) pontja szerint szűnik meg úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.”

(9) A Hjt. 77. § (1)–(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén az állomány tagja által viselt és a rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.

(2) A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személy a 46–48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető és meghatározott időre rendelkezési állományban tartható.

(3) Szolgálati beosztás betöltése és rendelkezési állományba helyezés nélkül is a Honvédség állományába tartozik a szerződéses pályakezdő.”

(10) A Hjt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) Az (1)–(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a Honvédség feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.”

(11) A Hjt. 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„83. § (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját miniszteri rendelet határozza meg.

(2) Az előmenetel feltétele

a) a megfelelő betölthető magasabb beosztás,

b) a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,

c) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,

d) az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való alkalmasság, valamint a vezetői gyakorlati tapasztalat, és

e) az állomány tagjának előmeneteli rangsorolása.

(3) Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő.

(4) A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy kinevezheti, ha

a) az állomány tagja rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) pontja szerinti feltétellel vagy

b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat.”

(12) A Hjt. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„86. § (1) Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az egyes rendfokozatokban eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó és a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány és az 57. § szerinti magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke

a) a tiszti állomány legalább főhadnagy rendfokozatot elért,

b) az altiszti állomány legalább törzsőrmesteri rendfokozatot elért,

általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét, annak leteltekor – az érintett beleegyezésével – rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évvel szolgálati érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további értékelése alapján tervezhető előmenetelre.”

(13) A Hjt. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.”

(14) A Hjt. 113. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.”

(15) A Hjt. 123. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdéstől eltérően]

„a) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester beosztási illetményét a viselt rendfokozatának megfelelően kell megállapítani,”

(16) A Hjt. 123. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ha az állomány tagját alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztására meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozatához igazodó honvédelmi pótlék jár.”

(17) A Hjt. 123. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(8) A miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét és juttatásait e törvény alapján kell megállapítani.”

(18) A Hjt. 124. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha

a) a miniszter által vezetett minisztérium vagy a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal állományában,

b) a minisztérium hivatalának vagy igazgatóságának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a középszintű vezető szerv és más magasabb szintű parancsnokság besorolású honvédségi szervezet állományában, az NKE-n vagy

c) az a) és a b) pont alá nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet állományában, vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben, továbbá a 46. § (1) bekezdés a), l) vagy q) pontjának hatálya alatt

teljesít szolgálatot. A szerződéses pályakezdő a tervezett beosztása szerint jogosult illetménykiegészítésre.”

(19) A Hjt. 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az állomány nyelvtanár, tolmács, a fordító vagy revizor-fordító beosztást betöltő tagjának a beosztása ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.”

(20) A Hjt. 133. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.”

(21) A Hjt. 140. § (2) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen]

„c) a szociális támogatás,”

(22) A Hjt. 168. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.”

(23) A Hjt. 177. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról. Az elsőfokú kártérítési eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül indokolt határozattal kell elbírálni.”

(24) A Hjt. 191. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 91. § továbbá a 162. és 163. §. A 77. § (1) bekezdésétől eltérően a szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot, valamint a kettős rendfokozattal rendszeresíthető szolgálati beosztásokat, továbbá a 81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése, a 104. § (6) bekezdése és a 126. § (1) bekezdése szerinti vezetői beosztásokat miniszteri utasítás határozza meg.”

(25) A Hjt. 204. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A külföldön történő alkalmazás kivételével az állomány tagja műveleti területen teljesítendő külföldi szolgálatra 24 hónapon belül – több egymást követő vezénylés esetén összességében is – legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha az állomány tagjának 12 hónapot meghaladó vagy ismételt vezénylésére kérelmére vagy beleegyezésével kerül sor.”

(26) A Hjt. 207. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Külföldi szolgálat esetén)

„c) a 114. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését követő 60 napon belül jár, ha miniszteri rendelet ezt a külföldi szolgálat jellegére tekintettel lehetővé teszi, és”

(27) A Hjt. 209. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelemsértés súlyát és a külföldi szolgálatot teljesítők szolgálati rendhez való viszonyát mérlegelve az eljárás alá vont személy külföldi szolgálatra vezénylését soron kívül megszüntetheti.”

(28) A Hjt. 212. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 46–48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61–67. §, a 68. § (1) bekezdés b) és h) pontja, a 69. §, a 71–74. §, a 76. §, a 81–86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88–91. §, a 109–118. §, a 120. §, a 123. §, a 125–128. §, a 129. § (1) bekezdése, a 132–134. §, a 137. és 138. § továbbá a 140. § (2) bekezdés a)–e) és g)–i) pontja.”

(29) A Hjt. 218. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az önkéntes tartalékos katonának a felgyógyulásig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig egészségügyi szabadság jár azzal, hogy annak időtartama nem haladhatja meg a tényleges szolgálatteljesítés időtartamát, illetve nem szolgálati eredetű betegség vagy baleset esetén évente a 60 napot. Az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj tekintetében

a) az önkéntes tartalékos katona évente a 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 napnak a tényleges szolgálatteljesítéssel időarányos részére jogosult, és

b) megfelelően alkalmazni kell a 219. § (2) bekezdés a) pontját.”

(30) A Hjt. 219. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára

a) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási kategóriának megfelelő beosztási illetményre,

b) a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra,

c) az iskolai végzettségének és a szolgálati helyének függvényében illetménykiegészítésre, és

d) miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési és ruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásra és helyközi utazási költségeinek a megtérítésére

jogosult. Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az önkéntes tartalékos katona megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.”

(31) A Hjt. 235. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló egyoldalú írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti az altiszt-jelölti szolgálati viszonyt, ha a honvéd altiszt-jelölt nem felel meg a felvételkor támasztott követelményeknek. A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölt szolgálati viszonya, ha a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem teljesítette.”

(32) A Hjt. 238. § (1) bekezdés d) és e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„d) a tiszti és az altiszti állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés kötelező elemeit és a kötelező elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a célfeladat megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

e) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”

(33) A Hjt. 238. § (1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„f) a 47. § (4) bekezdése szerinti együttműködés rendjét.”

(34) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„10. a más kereső tevékenység bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,”

(35) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 22. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„22. a honvédeknek, a nyugállományú katonáknak és a közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, természetbeni ellátás fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét,”

(36) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 27. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„27. a honvédeknek, a nyugállományú katonáknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható regenerálódást segítő, rekreációs és üdültetési szolgáltatások fajtáit, igénybevételük feltételeit és módját,”

(37) A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 28. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„28. az élelmezési ellátásra és az étkezési hozzájárulásra jogosultak körét, lehetséges formáit és igénybevételük feltételeit, módját,”

(38) A Hjt. 238. § (3) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg)

„a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetén kötelező védőoltás elrendelésének van helye a megbetegedési veszély miatt, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, és”

(39) A Hjt. 241. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A 2013. június 30-ig elkészített teljesítményértékeléseket 2014. január 31-ig lehet figyelembe venni az előmenetel során. Az e törvényen alapuló új szabályokat első alkalommal a 2014. évben esedékes teljesítményértékeléseknél kell alkalmazni.”

(40) A Hjt. 242–243. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„242. § (1) A 4. mellékletet a 2013. július 1-jén állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák várakozási idejére is alkalmazni kell.

(2) Az egyes rendfokozatokban eltöltendő kötelező várakozási időbe bele kell számítani a viselt rendfokozatban 2013. július 1-jét megelőzően ténylegesen eltöltött időt is.

(3) Az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási időbe bele kell számítani a viselt rendfokozatban 2002. január 1-jétől 2013. június 30-ig ténylegesen eltöltött időt is. Ettől eltérően az állomány 2013. július 1-jén alezredesi vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagjának maximális várakozási idejét 2013. július 1-jétől kell számítani.

(4) A kötelező várakozási idő leteltekor elő kell léptetni az állomány 2013. július 1-jén általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester rendfokozatot viselő tagját, ha a kötelező várakozási ideje 2014. január 31-ig lejár. A 62. § (2) bekezdés e) pontja 2014. január 31-e után alkalmazható.

(5) A 83. § (4) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek várakozási idő letelte előtti előléptetésére vagy kinevezésére 2013. július 1-je előtt már sor került.

(6) A 86. § (3) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek maximális várakozási ideje 2013. július 1-je előtt már meghosszabbításra került.

(7) Ha a szolgálatképesség helyreállításához szükséges pihenés vagy gyógyüdülés igénybevételének szükségességét 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között megállapították, arra az állomány tagja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 100. §-a szerint jogosult.

(8) A más kereső tevékenység folytatására a 2013. június 30-ig kiadott engedélyek 2013. december 31-én hatályukat vesztik. Az állomány azon tagja, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt, aki 2013. július 1-jén a 2. § 24. pontja szerinti más kereső tevékenységet folytat, e törvény rendelkezéseinek megfelelően 2013. december 31-ig köteles bejelenteni azt, vagy annak folytatásához a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyét kérni.

243. § (1) 2013. július 1-jétől az állomány tagja által viselt rendfokozat az 5. melléklet szerint a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól csak e törvényben meghatározott esetekben térhet el.

(2) Ha az állomány tagja 2013. június 30-án a viselt rendfokozatánál magasabb, általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást tölt be, akkor áthelyezés vagy kinevezés nélkül továbbfoglalkoztatható azzal, hogy

a) az az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztás, amelyet 2013. június 30-án eggyel alacsonyabb viselt rendfokozattal tölt be, mint a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, 2013. július 1-jétől magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig vagy áthelyezéséig e törvény erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül,

b) ha 2013. június 30-án kettővel magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást tölt be, magasabb rendfokozatba e törvény szerint léptethető elő és a szolgálati beosztás az előléptetés napjától magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig vagy áthelyezéséig e törvény erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül.

(3) Az állomány (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó hadnagy vagy őrmester tagjának beosztási illetményére a 123. § (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

(4) 2013. június 30-át követően az állomány tagja általános előmeneteli rendbe tartozó, a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba a kötelező várakozási idő letelte előtt kinevezhető vagy áthelyezhető, ha a kinevezése vagy az áthelyezése 2013. június 30-án folyamatban van. E rendelkezés alkalmazása során az a kinevezés vagy áthelyezés minősül folyamatban lévőnek, ahol a személyi beszélgetésre 2013. július 1-jét megelőzően sor került. A kinevezést vagy az áthelyezést követően az állomány érintett tagjának magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig, vagy áthelyezéséig a szolgálati beosztás e törvény erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül.

(5) Ha az állomány tagja 2013. június 30-án a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, alacsonyabb beosztásba áthelyezés nélkül továbbfoglalkoztatható azzal, hogy illetményének megállapítására a 123. § (5) bekezdését, előmenetelére a 85. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A (2) és a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztásokat a munkaköri jegyzékben, állománytáblában jelölni kell.”

(41) A Hjt. 244. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állomány azon tagját, aki 2013. július 1-jén a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait folytatja, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a szolgálati beosztásához szükséges követelményeket teljesítette. Az altiszti állomány azon tagja, aki 2013. július 1-jén nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében előírt iskolai végzettségnek, szolgálati érdekből továbbfoglalkoztatható, azonban magasabb beosztásba nem nevezhető ki, valamint speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba nem léptethető elő.”

(42) A Hjt. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) Az állomány tagja szolgálatteljesítési idejének megállapítására és ellentételezésére 2013. december 31-ig a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 91–95. §-át, 114. § (1) bekezdés g) és h) pontját kell alkalmazni.”

ea) az állományviszony,

eb) állományviszony (állománykategória),

ga) állományviszony (állománykategória),

k) közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, vagy a vizsgák alóli mentesség oka,