Ptk. — mi változott? 2026. március 1.

(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére ingyenes juttatás nyújtásához, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

(3a) Semmis a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának olyan jognyilatkozata, amellyel a cselekvőképtelen nagykorú vagyona terhére idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, vagy – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – ajándékoz. Ezt a rendelkezést – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – alkalmazni kell a gondnoknak a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy jognyilatkozatához való hozzájárulására is.

(2) Legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság azon jogilag érdekelt kérelmére, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik, az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, aki eltiltás hatálya alatt áll.

(5a) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, csak ezt követően kerülhet sor a tagi részesedések arányában a fennmaradt vagyon tagok közötti felosztására.

(9) Zártkörűen működő részvénytársaságnál a pótbefizetés (1)–(2) bekezdésben foglalt előírásához és annak feltételei meghatározásához valamennyi részvényes egyhangú szavazatával meghozott határozatra van szükség. E rendelkezéstől való eltérés semmis.

(2) Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul – és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen – köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért.

(8)

#### 3:167/A. § [Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítése]

(1) Az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog – 3:167. § (2) bekezdése szerinti – jogosultja e jogát jogszabályban meghatározott eljárás szabályai szerint gyakorolhatja.

(2) Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítésével az árverési vevő a társaság tagjává válik.

(3) A tag személyének megváltozásáról a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv megküldésével értesíti az ügyvezetőt, aki a tagváltozást a tagjegyzéken nyolc napon belül átvezeti.

(1)

- c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került; vagy

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak vagy ilyen eljárás és végrehajtható határozat nélkül is elrendelték a végrehajtást, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A szándékos, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(5) Az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az engedményest megilletik azok a jogok, amelyeket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során az engedményezett követelés tekintetében engedményezés hiányában az engedményező érvényesíthetne a kötelezettel szemben.

(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, ha ezt jogszabály lehetővé teszi vagy egyébként a jog forgalomképessége annak természetéből következik.

(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn keresztül nem követeli vissza.

(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a kötelezett tartozásáért.

- e) aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg.

(3) A több különálló lapból álló, más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírta.

#### 7:52. § [Öröklési szerződés módosítása, megszüntetése és megszűnése]

(1) Az öröklési szerződés módosítására, megszüntetésére és megszűnésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(1) Ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.

(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától ajándékba kapott vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy öröklés útján ingyenesen szerezte.

- 5. vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés, valamint a jogi személyben fennálló vagyoni részesedés;