2013. évi LXXXVI. törvény — mi változott? 2013. június 30.

1. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)

„a) Magyarország területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;”

(3) A Bit. 3. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek – ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak –, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek:

a) azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;

b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy

c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával;”

4. § A Bit. 6. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:)

„c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül szabja.”

9. § A Bit. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Felügyelet a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta; vagy

b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a kérelem benyújtását megelőző 3 év során vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa volt olyan független biztosításközvetítőnek, amelynek független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta.”

10. § A Bit. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az átalakulás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.”

11. § A Bit. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és

f) áttekinthető szervezeti felépítés.

(2) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.”

13. § A Bit. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.”

17. § A Bit. 83. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”

(2) A Bit. 85. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az egyéb vezető kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”

24. § A Bit. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján közzéteszi.”

26. § A Bit. 123. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatolótőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatolótőkébe. A szavatolótőke számítása során határozott lejárati idejű alárendelt kölcsöntőke legfeljebb a rendelkezésre álló és a szükséges szavatolótőke közül a kisebbik értéknek a 25 százalékáig vehető figyelembe.

(4) Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatolótőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlő arányban – csökkenteni kell, továbbá teljesülnie kell a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll,

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható,

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe,

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év,

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb,

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatolótőke összege nem csökken a minimális szavatolótőke szintje alá,

g) az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható, és

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített idő, de legkorábban 5 év elteltével mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.”

27. § (1) A Bit. 132. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal garantált. A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

(7) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.”

(2) A Bit. 132. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik.”

29. § A Bit. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.”

30. § (1) A Bit. 136. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:)

„c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.”

(2) A Bit. 136. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.”

31. § (1) A Bit. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, az értékpapír-befektetési alapokra vonatkozóan a korlátozás a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekedhet.”

(2) A Bit. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb 5 százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.”

32. § A Bit. 138. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve, ha az értékpapírok összetétele legalább 80 százalékban fedi az indexkosár összetételét.”

33. § A Bit. 157. § (1) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

„b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,”

[szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

34. § A Bit. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.”

36. § A Bit. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„203. § A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,

b) az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy

c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott időtartam alatt már nem felel meg.”

37. § (1) A Bit. 204. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg vagy biztosítási tevékenységét a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 8 napon belül nem kezdi meg,

b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 195. és 196. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,

c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,

d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg,

e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése, vagy

g) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).”

(2) A Bit. 204. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e §-ban meghatározottak szerinti tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány átruházásáig a Felügyelet – a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – az e törvényben vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását ellenőrzi.”

38. § A Bit. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„205. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben – saját elhatározásból – a Felügyelet engedélyével megszüntetheti.

(2) A Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.

(3) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:

a) az állomány átruházása; vagy

b) az ügyfelekkel történő megállapodás.

(4) A (2) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(5) A Felügyelet – a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően – a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezésivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(6) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, egyidejűleg dönt a tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról.

(7) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító a döntés jogerőre emelkedését követően – az érintett biztosítási ág vagy ágazat vonatkozásában – biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem jogosult.

(8) Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a biztosítóra utaló megnevezést törölni.

(9) A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet tevékenység megszüntetését teljes egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.”

39. § A Bit. Kilencedik része helyébe a következő rendelkezés lép:

„KILENCEDIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZET ÉS A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI

A biztosítási szükséghelyzet

216. § (1) A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget;

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő;

c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent;

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani;

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy

f) esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kényszertörlési eljárásnak lenne helye.

(2) A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 195. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.

(3) Ha a Felügyeletnek a 210. és 211. § szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a biztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet – a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően – a 195. §-ban meghatározott további intézkedést tehet jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a biztosító megakadályozását abban, hogy Magyarország területén újabb biztosítási szerződéseket kössön.

(4) Ha a jogszabálysértést elkövető biztosító Magyarország területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e tulajdonosi részesedésre vagy vagyoni értékű jogra vezethető.

(5) Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.

A felszámolási eljárás szabályai

217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(3) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe és a biztosító szövetkezet, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet.

218. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

(2) A felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.

(3) A felszámolási eljárásnak a nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó hajóra vagy légi járműre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.

(4) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

219. § A biztosító – 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével – felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

220. § (1) Biztosító felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, vagy választható meg.

(2) A felszámolót a 153–165. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., az Etv., és az Fkt. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(4) A felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett tagállamok területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(6) A felszámoló a (4) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját és a Felügyelet honlapján közzéteszi.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó költségek Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségnek minősülnek.

221. § (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a felszámolási eljárás megindítását abban az esetben kezdeményezheti, ha a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására a 204. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott okból került sor.

(3) A bíróság a felszámolás elrendeléséről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz.

(4) A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

(5) Biztosító felszámolása esetén az eljárás szünetelésének, felfüggesztésének nincs helye, illetve egyezség nem köthető a felszámolás során.

(6) Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás megindítása kezdeményezésének szükségességét.

222. § (1) A Cstv. 40. §-a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(3) A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

(4) Biztosító felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(5) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

223. § (1) A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott követelések kielégítése előtt köteles kielégíteni.

(2) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek vonatkozásában

aa) a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és

ab) a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és

ac) a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ideértve a károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, valamint a nyugdíjbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott kötelezettségek kivételével);

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatások (e pont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

d) a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések;

e) az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési kötelezettségek.

224. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések – a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve – megszűnnek.

(2) A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be.

(3) Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került.

225. § (1) A felszámolásról és annak gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(2) A felszámolást elrendelő bírósági végzés Cégközlönyben, a kölcsönös biztosító egyesület esetén a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 15. számú melléklet A) részében meghatározott nyomtatványon.

(3) Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

226. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén bejegyzett székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.

226/A. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételét követő harminc napon belül köteles

a) a felszámolás elindításának tényéről;

b) a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól;

c) a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;

d) az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről; és

e) a 223. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről

egyenként tájékoztatni minden szerződőt, biztosítottat, továbbá egyéb ismert hitelezőt, ideértve azokat is, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található.

(2) A (1) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 15. számú melléklet B) részében meghatározott címekkel ellátni.

(3) Annak, akinek ismert, bejelentett kárigénye van az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található.

226/B. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.

226/C. § (1) A felszámoló a Felügyeletet – a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel – tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.

(3) A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját és a Felügyelet honlapján.

226/D. § (1) A biztosító első számú vezetője a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.

(2) A felszámolás folyamán a felszámoló által az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok kizárólag a matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel. A matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek teljesítése után használhatók fel ezek az eszközök egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ha a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy – a teljesítés erejéig – a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.

(4) Ha az (1) bekezdés szerint a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listája nem vagy csak részben készíthető el, a felszámoló a biztosító terméktervében rögzített biztosításmatematikai elvek és módszerek szerint, a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségek figyelembevételével meghatározza e tartalékok fedezetét képező eszközök listáját a biztosító egyéb eszközei terhére.

(5) Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű – a matematikai tartalékok között kimutatott járadéktartalékok, vagy a (4) bekezdésben meghatározottak szerint e tartalékok fedezetét képező eszközök figyelembevételével – biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott fizetést (megváltást) teljesít, vagy járadéktartalékok vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök felhasználásával járadékbiztosítási szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések teljesítésére.”

42. § A Bit. az e törvény 2. melléklete szerinti 15. számú melléklettel egészül ki.

43. § A Bit. 231/B. § (1)–(3) bekezdésében a „96/A. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „96/A. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A.§-ában foglalt” szöveg lép.

44. § (1) A Bit. 22. § (3) bekezdés a) pontjában az „igazgatótanácsot” szövegrész helyébe az „igazgatóságot” szöveg lép.

(2) A Bit. 22. § (4) bekezdés a) pontjában, 22. § (5) bekezdésében, 24. § (5) bekezdésében, 28/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 28/B. § (2) bekezdés első és negyedik mondatában az „igazgatótanács” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép.

(3) A Bit. 24. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „igazgatótanácsa” szövegrész helyébe az „igazgatósága” szöveg lép.

(4) A Bit. 152/A. § (1) bekezdésében az „igazgatótanács (igazgatóság)” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép.

(5) A Bit. 152/A. § (4) bekezdésében az „igazgatótanácsi” szövegrész helyébe az „igazgatósági” szöveg lép.

46. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.”

52. § A Gfbt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.”

(3) A Gfbt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A MABISZ a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról minden év január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapján folyamatosan elérhetőek legyenek.”

64. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (5a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.”

65. § Az Etv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat

a) devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek,

b) a belföldi székhelyű, magyar árukat, szolgáltatásokat exportáló gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: exportőr),

c) az exportőr exportjának teljesítését az 1. § (5a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint elősegítő beszállítóknak,

d) az exportot az 1. § (5a) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint elősegítő, belföldi vagy külföldi befektetést megvalósító exportőrnek,

e) a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek.

Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”

66. § Az Etv. 21. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni – a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően –]

„c) a bankgaranciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott,

ca) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy

cb) olyan hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni – hitelkockázati fedezettel nem ellátott – három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,”

67. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jelzálog-hitelintézet a szavatolótőkéje öt százalékát meghaladó mértékben ingatlanokat – a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül – kizárólag

a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá

b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás

során szerezhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat hat éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.”

„15. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A) Rész

Winding-up proceedings

Felszámolási eljárások

Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking)

Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról

Publication made in accordance with Article 14 of Directive 2001/17/EC of the European Parliament and of the Council of 19 March 2001 on the reorganisation and winding-up of insurance undertakings.

A közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.

| Insurance undertaking Biztosító | (Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye) |

| --- | --- |

| Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása | (Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása) |

| Competent authorities Illetékes hatóságok | (Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe) |

| Supervisory authority Felügyeleti hatóság | (Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe) |

| Liquidator appointed Kijelölt felszámoló | (Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai) |

| Applicable law Alkalmazandó jog | (Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)) |

B) Rész

A 226/A. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az alábbiak:

(bg) «Покана за предявяванена вземане. Спазете срока»

(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»

(cs) «Výzva k přihlášení pohledávky. Závazné lhůty»

(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vær opmærksom på fristerne»

(de) «Aufforderung zur Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten!»

(et) «Nõude esitamise kutse. Järgitavad tähtajad»

(el) «Προ΄σκληση για αναγγελι΄α απαιτη΄σεως. Προσοχη΄ στις προθεσµι΄ες»

(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed»

(fr) «Invitation à produire une créance. Délais à respecter»

(it) «Invito all’insinuazione di un credito. Termine da osservare»

(lv) «Uzaicinājums iesniegt prasījumu. Termiņi, kas jāievēro»

(lt) «Kvietimas pateikti reikalavimą. Privalomieji terminai»

(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők»

(mt) «Stedina għal preżentazzjoni ta’ talba. Limiti taż-żmien li għandhom jiġu osservati»

(nl) «Oproep tot indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen»

(pl) «Wezwanie do zgłoszenia wierzytelności. Przestrzegać terminów»

(pt) «Aviso de reclamação de créditos. Prazos legais a observar»

(ro) «Invitaţie de a prezenta o creanţă; termene ce trebuie respectate»

(sk) «Výzva na prihlásenie pohľadávky. Je potrebné dodržať stanovené termíny»

(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upoštevati!»

(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat määräajat»

(sv) «Anmodan att anmäla fordran. Tidsfrister att iaktta»

”