2013. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2013. június 23.

21. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai együttesen kérelmezik

a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának,

b) a 76/C. § (6) bekezdés d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának,

c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának,

d) a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló kormányrendelet alapján a partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának

engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.”

(2) A Hpt. 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet

a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).”

(3) A Hpt. 14/B. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.

(6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.”

(4) A Hpt. 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell)

„h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához.”

(5) A Hpt. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki

a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben,

aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;

c) büntetett előéletű;

d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.”

(6) A Hpt. 76/A. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás)

„a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaság vagy járulékos vállalkozás,”

(7) A Hpt. 76/D. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:)

„f) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,”

(8) A Hpt. 76/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik – a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott – egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor a Felügyelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).”

(9) A Hpt. 90. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek)

„b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.”

(10) A Hpt. 90. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és)

„b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”

(11) A Hpt. 96/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankhatósággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.”

(12) A Hpt. 96/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.”

(13) A Hpt. 137/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat, a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra hozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott információkat.”

(14) A Hpt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet a határozatot megküldi a tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak.”

(15) A Hpt. a következő 234/N. §-sal egészül ki:

„234/N. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 44. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2014. január 1-től kell megfelelnie.”

(16) A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

22. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 38. és 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„38. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,

39. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 39a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„39a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„118a. tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 132. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„132. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 138. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„138. konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás és EU-szintű befektetési vállalkozási anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság,”

(6) A Tpt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.”

(7) A Tpt. 181/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek)

„b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.”

(8) A Tpt. 181/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és)

„b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőjére, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”

(9) A Tpt. 181/I. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankbizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.”

(10) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

23. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdés 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„80. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;”

(2) 178. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,)

„b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,”

(3) A Bit. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet feladata a 178. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.”

(4) A Bit. 182. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai, akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.”

(5) A Bit. 184. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére.

(4) Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el.

(5) A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

a) a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

b) a biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,

c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik, és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,

d) a biztosító egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, vagy a biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

e) a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a biztosítót bevonja,

f) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.”

(6) A Bit. 187. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a biztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.”

(7) A Bit. 188. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése”

(8) A Bit. 188. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 178. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 187. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.”

(9) A Bit. 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

24. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 28. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli)

„u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,”

(2) A Bszt. 102. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását,

b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását,

c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy

d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását

együttesen is alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához.”

(3) A Bszt. 106. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”

(4) A Bszt. 174. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően

a) haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).”

(5) A Bszt. 175. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatának prudenciális felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem kézhezvételét követően, az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott időszakon belül megküldi a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.

(2) Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.”

(6) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

25. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 101. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító,)

„b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,”

(2) A Vbit. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet feladata a 101. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.”

(3) A Vbit. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha magyarországi székhelyű viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai, akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.”

(4) A Vbit. 107. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére.

(4) Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el.

(5) A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

a) a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

b) a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,

c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,

d) a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

e) a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai, és a biztosítói holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a viszontbiztosítót bevonja,

f) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja.”

(5) A Vbit. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.”

(6) A Vbit. 111. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése”

(7) A Vbit. 111. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 101. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.”

(8) A Vbit.156. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

26. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet feladata)

„q) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyelet ellátása.”

(2) A Psztv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett – külön törvényben meghatározott – rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.”

(3) A Psztv. 120. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„o) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

27. § Hatályát veszti

- a) a Hpt. 1. § (1) bekezdés e) pontja, XIV/A. Fejezete, 235. § (2) bekezdés r) pontja, 2. számú melléklet II. Fejezet 7–11., 14. és 15. pontja,

- b) a Tpt. 1. § l) pontja, 5. § (1) bekezdés 8., 17., 24., 40. és 102. pontja, XIX/B. Fejezete és 451. § (2) bekezdés o) pontja,

- c) a Bit. 3. § (1) bekezdés 75–79. és 82. pontja, III/A. Fejezete és 235. § r) pontja.

### 1. melléklet a 2013. évi LXXXIII. törvényhez

- 1. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„II. Az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások”

- 2. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom.”

- 3. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezete a következő 12a. ponttal egészül ki:

„12a. Tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.”

- 4. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. Konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó hitelintézet, valamint az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság.”

- 5. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„16. EU-szintű hitelintézeti anyavállalat: olyan tagállami hitelintézeti anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.

17. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.”

- 6. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezete a következő 17a. ponttal egészül ki:

„17a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.”

- 7. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, minősített befolyással rendelkező tulajdonosainak a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte.”

- 8. A Hpt. 2. számú melléklet III/A. Fejezet 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18. Tagállami hitelintézeti anyavállalat: olyan hitelintézet, amely hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne.

19. Tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.”

- 9. A Hpt. 6. számú melléklet I. pontja a következő 18. alponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„18. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-án kelt 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

### 2. melléklet a 2013. évi LXXXIII. törvényhez

A Tpt. 25. számú melléklete a következő 27. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„27. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

### 3. melléklet a 2013. évi LXXXIII. törvényhez

A Bit. 12. számú melléklete a következő 37. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„37. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”