2013. évi LXVII. törvény — mi változott? 2013. július 2.

32. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (3c)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett –berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, valamint a (3b) bekezdésben megállapított tilalmak megszegése estében a közvilágítási-, villany-, telefonoszlop tulajdonosát vagy a reklámtábla tulajdonosát a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.

(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:

a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,

b) a tilalom megszegésének ismétlődése.

(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.”

(2) A Kkt. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért – amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.”

(3) A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

„m) az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

(4) A Kkt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”

(5) A Kkt. 20. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.”

(6) A Kkt. 20. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet – a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával – a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.”

(7) A Kkt. 20. § (11) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

„g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)–j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(8) A Kkt. 20. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, úgy – tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére – a (7)–(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”

33. § (1) A Kkt. 21. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]

„h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra”

(vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.)

(2) A Kkt. 21. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.”

(3) A Kkt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának – az (1) bekezdés h) pontja kivételével – kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.”

(4) A Kkt. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h) pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.”

35. § A Kkt. 33/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az ÁAK Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a KKK szerződést köt az ÁAK Zrt.-vel.”

(2) Hatályát veszti a Kkt.

- a) 29/F. §-a,

- b) 33/A. § (2) bekezdése,

- c) 33/B. § (2) és (9) bekezdése,

- d) 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontja,

- e) 48. § (3) bekezdés b) pont 38. alpontja,

- f) 48. § (3) bekezdés g) pont 1. alpontja.

38. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„e) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.”

39. § (1) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból)

„l) az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény alapján az UD Rendszerben kezelt jogosulatlan úthasználók adatbázisából,”

(2) Az Rtv. 84. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból)

„v) központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartásból”

(3) Az Rtv. 84. § (2) bekezdésének g) pontjában az „és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás)” szövegrész helyébe az „ , a díjköteles útszakaszok díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás)” szöveg lép.

40. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Rendőrség az útdíjköteles elemi útszakaszok díjmentes használatára való jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett gépjármű rendszámadata alapján történő lekérdezéssel jogosult a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdés szerinti adatait megismerni.”

(2) A Kknyt. 27/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:]

„b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési és közigazgatási eljárások lefolytatása céljából

ba) a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,

bb) közigazgatási bírságolási eljárás során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló törvény szerinti útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet,”