2013. évi CXXXV. törvény — mi változott? 2019. január 1.

- a) egységes informatikai rendszer: az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjai, valamint a szövetkezeti hitelintézetek, illetve a Központi Bank ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő részére a Központi Bank irányításával, az Integrációs Szervezet prudenciális kontrollja mellett összeállított és fejlesztett, a Központi Adatfeldolgozó által üzemeltetett adatbázis és ahhoz kapcsolódó egyedi rendszerek együttese;

- m) Központi Bank: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő, szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő hitelintézet;

- v) tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Integrációs Szervezet által a 17/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírt tőkekövetelménynek;

(5a) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke alapján egyedileg mentesített intézmények egymás közötti egyesüléséhez, szétválásához, valamint azok egymás között megvalósuló, a Hpt. 17–17/A. §-a vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 140–141. §-a szerinti állományátruházásához a Felügyelet engedélye nem szükséges.

(5b) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az (5a) bekezdés szerinti állományátruházását megelőzően az átruházás szándékát köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az állományátruházás időpontját. Az átvevő hitelintézet a 17/U. § (7)–(9) bekezdés alkalmazásával jogosult az érintett szerződések módosítására azzal, hogy a módosításra a 15. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott üzletszabályzat alkalmazása vagy annak történő megfelelés érdekében is sor kerülhet. Betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházása esetén a Felügyelet által jogszabály alapján a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett résztvevőiről vezetett nyilvántartásban, hitelesítő táblában az átadó hitelintézet mint pénzforgalmi szolgáltató azonosító kódját az átvevő hitelintézet az átruházás időpontjától kezdődően jogosult sajátjaként használni. A Hpt. állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontja helyett.

3. § (1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Központi Bank, az MFB, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.

(3) A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A közgyűlésen az MFB – az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel – a szavazatok 51 százalékával rendelkezik, a fennmaradó szavazatok az Integrációs Szervezet további tagjait egymás között egyenlő arányban illetik meg.

- d) a 11/A. §-ban meghatározott ellenőrzés és folyamatos felügyelés szabályairól;

(1b) Az Integrációs Szervezet igazgatósága meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai, valamint azok ellenőrző befolyása alatt működő szervezetek (a továbbiakban: Kapcsolt Vállalkozások) prudens és biztonságos működését szolgáló, a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira – az MFB kivételével – kötelező irányelveket, valamint a Központi Bank, a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (a továbbiakban együtt: irányelvek).

- b) a 11/A. §-ban meghatározott ellenőrzés és folyamatos felügyelés módszertanára vonatkozó szabályokat;

- f) a tőkecsökkenéssel járó részjegy vagy vagyoni hozzájárulás visszaváltásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat;

- g) a Kapcsolt Vállalkozások irányítását, ellenőrzését, átláthatóságát és könyvvizsgálatát, a Kapcsolt Vállalkozásokkal kapcsolatos jelentéstételt, a Kapcsolt Vállalkozások által vállalható kockázatokat és az általuk végezhető tevékenység prudenciális szempontú korlátozásának szabályait;

- h) a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások ellenőrzése és folyamatos felügyelése rendjét, valamint a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások együttműködési kötelezettségét;

- i) a követeléskezelés és a követelések értékesítésének rendjét.

11/A. § (1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan – az e törvényen és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló – ellenőrző és felügyelési rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank, valamint a Kapcsolt Vállalkozások (a továbbiakban együtt: ellenőrzés alá vont szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését és folyamatos felügyelését. Az Integrációs Szervezet jogosult ellenőrizni és folyamatosan felügyelni a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak azon tevékenységét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. szerinti közvetítő útján végez.

(1a) A folyamatos felügyelés helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az Integrációs Szervezet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények vizsgálatával és elemzésével valósul meg.

(1b) Az Integrációs Szervezet a folyamatos felügyeléshez szükséges információk beszerzése érdekében az ellenőrzés alá vont szervezet számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(3) Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során az ellenőrzés alá vont szervezet székhelyén, telephelyén és fiókjaiban helyszíni ellenőrzést is tarthat.

(4) Az ellenőrzés alá vont szervezetet az Integrációs Szervezet az ellenőrzés lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tíz nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. Folyamatos felügyelés keretében történő eljárás esetén az Integrációs Szervezetet előzetes értesítési kötelezettség nem terheli.

(10) Az ellenőrzés alá vont szervezet köteles az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során az Integrációs Szervezettel együttműködni, az Integrációs Szervezet által kért cselekményeket megtenni, illetve az eljárási cselekményeket tűrni. Az ellenőrzés alá vont szervezet tevékenysége nem irányulhat az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés lefolytatásának akadályozására.

(11) Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során tett megállapításait a vizsgálati jelentésben rögzíti. Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről – a vizsgálati jelentés elkészítésétől számított 8 napon belül – a vizsgálati jelentés megküldésével értesíti a Felügyeletet. Az Integrációs Szervezet a folyamatos felügyelés keretében tett megállapításokról nem készít vizsgálati jelentést, azonban a megállapításokról – a megtételüktől számított 8 napon belül – értesíti a Felügyeletet.

(13) Ha az ellenőrzési eljárás vagy a folyamatos felügyelés hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek Integrációs Szervezet általi biztosítása ideiglenesen más módon – így különösen ezen feltételek bővítésével – nem oldható meg, akkor az Integrációs Szervezet jogosult közreműködő szakértő igénybevételére. A közreműködő szakértő igénybevétele nem eredményezheti az Integrációs Szervezet egyes ellenőrzési vagy folyamatos felügyeléssel kapcsolatos feladatainak tartósan más által történő ellátását.

11/B. § (1) Ha az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során az Integrációs Szervezet igazgatósága megállapítja, hogy a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank

(2) Az integrációs biztos átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét – ideértve a munkáltatói jogok gyakorlását is –, e körben vezető tisztségviselőnek tekintendő.

(2) A Központi Bank az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően valamennyi szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el

- d) az egységes informatikai rendszerről;

- e) az egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatokról.

17/C. § (1) Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet, valamint a Központi Bank szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre – egységes szempontok szerint – megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát.

(1a) Az egyes szövetkezeti hitelintézetek, valamint a Központi Bank egyedi alapon csak az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előírt tőkekövetelménynek köteles megfelelni.

(2a) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja az ötven százalékot, akkor az e tulajdonost megillető szavazati arány a mindenkor hatályos tagnyilvántartásban szereplő összes tagot megillető szavazat ötven százaléka.

(2b) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja az ötven százalékot, akkor e tulajdonos jogosult a küldöttgyűlés egy tagját közvetlenül kijelölni. A küldöttgyűlésen az e tulajdonost megillető szavazati arány az összes szavazat ötven százaléka.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdésben írt esetekben a többi tagot, illetve küldöttet a fennmaradó szavazatok egymás között egyenlő arányban illetik meg.

(1a) A szövetkezeti hitelintézet a tudomásszerzéstől számított 45 napon belül, de legkésőbb a mulasztástól számított 90 napon belül köteles megszüntetni a Kapcsolt Vállalkozásban fennálló befolyását, amennyiben a Kapcsolt Vállalkozás nem felel meg az Integrációs Szervezet Kapcsolt Vállalkozásra vonatkozó irányelvében foglaltaknak. Ennek elmulasztása esetén az Integrációs Szervezet a 11/B. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezeti hitelintézet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet. A küldött csak a szövetkezeti hitelintézet tagját hatalmazhatja meg a küldöttgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy a meghatalmazott csak egy küldöttet képviselhet.

(5) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a (3) bekezdés szerint szabályosan összehívott két, egymást követő közgyűlésén sem született érvényes döntés a mindkét közgyűlés napirendjén szereplő alapszabály-módosítás, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnésének elhatározása tekintetében, akkor az utóbbi megismételt közgyűlést követő legfeljebb 3 napon belül megtartott újabb megismételt közgyűlésen ezen kérdésekben érvényes határozat meghozatalához az újabb megismételt közgyűlésen a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:

- a) az újabb megismételt közgyűlésen az Integrációs Szervezet képviselője személyesen is részt vett, és

- b) ha a szövetkezeti hitelintézet rendelkezik honlappal, legalább honlapján, valamint egy országos napilapban és egy, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban legalább az újabb megismételt közgyűlés előtt 3 nappal meghirdették az újabb megismételt közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával érvényes döntés hozható.

17/L. § (1) A szövetkezeti hitelintézet tulajdonosának, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személynek, a vezető állású személynek, valamint a szövetkezeti hitelintézet alkalmazottjának a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is –, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is –, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

(2) A szövetkezeti hitelintézeteknek és a Központi Banknak a Hpt. 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok – ideértve a személyes adatokat is –, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségvállalásban részt vevő szövetkezeti hitelintézeti integrációs tagok egymás közti viszonyában, valamint e szervezeteknek az Integrációs Szervezettel – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is – és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben. Az adatokat az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a tőkefedezeti feladatainak ellátása, a szövetkezeti hitelintézet pedig a pénzügyi szolgáltatásai nyújtása, illetve e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, a szükséges mértékben kezelheti.

17/S. § (1) A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően adhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatóságának meg kell adnia az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti.

(6) A szövetkezeti hitelintézet tagja az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény szerinti átalakulási terv közlésétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozhat arról, hogy a jogutód szövetkezeti hitelintézet tulajdonosává kíván válni. A nyilatkozat megtételének módjáról és határidejéről a szövetkezeti hitelintézet a tagokat az alapszabályban meghatározott módon értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a figyelmeztetést a nyilatkozat határidőben történő megtétele elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozóan. A tag az átalakulásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig korábbi nyilatkozatát visszavonhatja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag nem kíván a jogutód szövetkezeti hitelintézet tulajdonosává válni, amely esetben a tag tagsági jogviszonya az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjával megszűnik. A jogutód szövetkezeti hitelintézet köteles nyilvántartást vezetni a tagnyilvántartással egyező adattartalommal azon tagokról, amelyek tagsági jogviszonya a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában szűnt meg. Azon tag vagyoni hozzájárulásának befizetett összegét, amelynek tagsági jogviszonya a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában szűnt meg, a jogutód szövetkezeti hitelintézet köteles elkülönített számlán tartani mindaddig, amíg a megszűnt tagsági jogviszony alapján az elszámolás meg nem történik.

(8) A nyilatkozatot nem tett tag vagy annak jogutódja (örököse) – az átalakulást követően, de a megszűnt tagsági jogviszony alapján történő elszámolást megelőzően – írásbeli nyilatkozatával igényt tarthat a (7) bekezdés szerinti elkülönített számlán kezelt befizetett vagyoni hozzájárulás – alapszabályban meghatározott mértékű kamattal növelt – összegének részére történő megfizetésére. Ha a nyilatkozatot nem tett tag vagy annak jogutódja (örököse) – az átalakulást követően, de a megszűnt tagsági jogviszony alapján történő elszámolást megelőzően – úgy nyilatkozik, hogy a jogutód szövetkezeti hitelintézet tagjává kíván válni, és esetében teljesülnek a taggá váláshoz szükséges jogszabályban és alapszabályban előírt feltételek, a nyilatkozattétel napjától megilletik a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek, olyan tartalommal, mintha a tagsági jogviszonya az átalakulást követően folyamatosan fennállt volna.

(9) A szövetkezeti hitelintézet 30 napon belül intézkedik a vagyoni hozzájárulás kifizetéséről vagy a tag felvételéről, kivéve, ha a (8) bekezdésben meghatározott nyilatkozat nem a jogosulttól származik. A nyilatkozattevő jogosult bírósághoz fordulni abban az esetben, ha a szövetkezeti hitelintézet részéről az nyer megállapítást, hogy a nyilatkozatot nem a jogosult tette.

17/U. § (1) Az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjai a Központi Bank által meghatározott informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket – az Integrációs Szervezet által meghatározott ütemezett csatlakozással – az egységes informatikai rendszer használatával kötelesek ellátni, és az ügyfelek, egyéb érintettek – az igénybe vett szolgáltatásoktól függően személyes adatnak, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő – adatait az egységes informatikai rendszer közös adatbázisában kötelesek nyilvántartani, ideértve a már a csatlakozás időpontjában kezelt adatokat is. Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a korábbi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását, 2017. december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell.

- c) az egységes informatikai rendszer szolgáltatói hátterét,

- d) az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagok (a továbbiakban: csatlakozott tagok), valamint a szövetkezeti hitelintézetek vagy a Központi Bank ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmények, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítók, ABAK-ok és ÁÉKBV-alapkezelők (a továbbiakban: hozzáféréssel rendelkező szervezetek) és felhasználóik – szükség szerint – eltérő szintű jogosultságait, valamint

- e) az egységes informatikai rendszerre vonatkozó elektronikus információbiztonsági és adatvédelmi követelményeket, valamint a d) pont szerinti szervezetek és személyek által kötelezően megvalósítandó, a rendszer használatához kapcsolódó védelmi intézkedéseket.

(3) Az egységes informatikai rendszerben kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő adatokat a csatlakozott tagok és a hozzáféréssel rendelkező szervezetek tevékenységi körük ellátásával összefüggésben – ha az ügyfél nem tett a (3a) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot – az Integrációs Szervezet adatvédelmi szabályzatában és a Központi Bank (2) bekezdés szerinti szabályzatában foglaltak betartásával, tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják, felhasználhatják, módosíthatják és az e törvényben meghatározott feltételek mellett az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.

(3a) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (3) bekezdés szerinti adattovábbítást. A csatlakozott tagok és a hozzáféréssel rendelkező szervezetek az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően kötelesek az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

(4) A csatlakozott tagok, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetek a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak megfelelően – a Központi Bank (2) bekezdés szerinti szabályzatában foglaltak szerint, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is – jogosultak egymás ügyfeleinek kölcsönös kiszolgálására az egységes informatikai rendszerben kezelt adatok felhasználásával.

(5) Az egységes informatikai rendszerben történő adatkezelés tekintetében a csatlakozott tagok, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetek közös adatkezelőnek minősülnek. A Központi Bank feladatköre kiterjed az egységes informatikai rendszer közös adatbázisán alapuló kockázatelemzésre és kockázatkezelésre.

(7) A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szerződéseit az egységes informatikai rendszer alkalmazására tekintettel módosíthatja az alábbi feltételek fennállása esetén:

- c) a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet legalább 60 nappal, majd ismételten legalább 30 nappal a módosítás hatálybalépését megelőzően, postai úton vagy az adott szerződésben a kapcsolattartásra előírt módon tájékoztatja az ügyfeleket a módosításról és a (8) bekezdésben meghatározott felmondási jogról.

(8) Az ügyfél a (7) bekezdésben meghatározottak szerint módosított szerződést a módosítás hatálybalépéséig költség- és díjmentesen felmondhatja, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy a módosítás tényét az ügyfél tudomásul vette. A felmondásból eredően a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet és az ügyfél között fennálló egyéb jogviszonyban az ügyfelet hátrány nem érheti.

(9) A pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés módosítása esetén a (7) bekezdés c) pontjában foglalt első tájékoztatásban a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet bemutatja, hogy az ügyfélnek milyen összegű fizetési kötelezettségekkel kellene számolnia a módosítást megelőzően, illetve azt követően hatályos szerződési feltételek figyelembevételével, továbbá, hogy az összehasonlítás alapján a módosítás az ügyfél számára kedvező, közömbös vagy kedvezőtlen. A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet köteles a tájékoztatásban felhívni a fogyasztó figyelmét a szabályozott fizetési számlaváltás lehetőségére.

(11) Az egységes informatikai rendszer alkalmazása során a kamatnapok számítása a 15. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott üzletszabályzatok hatálya alá tartozó egyes szolgáltatások tekintetében – az ezen dokumentumokban meghatározott módon – minden szövetkezeti hitelintézet és a Központ Bank vonatkozásában is egységesen történik.