2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2025. június 19.

(2a) Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szerv az MNB adatigénylése alapján egyedi azonosításra alkalmas módon átadja a rendelkezésére álló, illetve az adminisztratív adatforrásban kezelt, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó – az érintett természetes személyazonosító adatát, különleges adatát, azonosító kódját, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját ide nem értve – személyes adatokat. Az adatok átvételével kapcsolatos részletes szabályokról az MNB és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szerv a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerint megállapodást köt.

(5) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrző hatóságként jár el a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó

- a) olyan fizetési terminál vonatkozásában, amely fizetési műveletek elfogadására vonatkozó pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,

- b) bankjegykiadó automata vonatkozásában, valamint

- c) lakossági banki szolgáltatás tekintetében, amennyiben a szolgáltatás nyújtását az (1) bekezdés alapján felügyeli.

- c) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala,

(3) Az MNB a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) Az MNB felhívására a 39. § (1), (2a) és (3) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet.

(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be azzal, hogy a külföldön kiállított közokiratok kivételével a papíralapú közokiratokról az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által készített elektronikus másolat is benyújtható.

- b) központi szerződő félnél legalább évente,

- ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, központi értéktárnál, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

a kiszabható bírság mértéke természetes személy esetében legfeljebb 1 675 200 000 forintig, jogi személy esetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, vagy a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség – amennyiben meghatározható – kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy anyavállalat vagy egy anyavállalat leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.

- b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétel, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletekből származó bevétel, beleértve

- ba) a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

- bb) az értékpapírokból származó bevételek,

- bc) a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

(5a) Az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege – a 93. § (5) bekezdés alkalmazásán felül – százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.

- 2.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről, a tevékenységi engedélyben bekövetkezett valamennyi változásról, a fióktelep összes eszközéről és kötelezettségéről a rendszeres beszámolóknak megfelelően, valamint annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a fióktelep tartozik, továbbá a Hpt. 105/B. §-a alapján engedélyezett közbenső EU-szintű anyavállalatról, valamint típusáról,

- 2.15. A Hpt. 118. § (5) bekezdése alapján kapott információkról.

- a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-államnak az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy módosítani,

(4a) Az MNB a határozathozatal során figyelembe veszi az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által tervezendő vagy koordinálandó felügyeleti tevékenységeket.

(5a) A felügyeleti kollégiumot akkor is létre kell hozni, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat valamennyi határon túli leányvállalata harmadik országban rendelkezik székhellyel, feltéve, hogy az adott harmadik ország hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságára – valamennyi érintett hatóság véleménye szerint – a magyar szabályozással legalább egyenértékű titoktartási védelem vonatkozik.

(6) Az MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket érintő tevékenységéről – ideértve a veszélyhelyzetben folytatott tevékenységét –, és közli velük a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.

- bf)

- bg)