2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2024. január 1.
A 2023. december 23. és 2024. január 1. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 54 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. december 23.)Következő módosítás (2024. április 4.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 933 változatlan sor ⋯
- k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama, és
- l) a bizonyítási eljárás lezárását követően MNB-hez érkezett iratbetekintésre irányuló kérelem elbírálása során hozott végzés meghozatalától, vagy az iratbetekintés korlátozás nélkül történő engedélyezése esetén az ügyfél tájékoztatásától a kérelem alapján megvalósuló iratbetekintés napjáig terjedő időtartam.
(5) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.
(5) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény honlapon történő közzétételének és törlésének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.
(6) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.
⋯ 757 változatlan sor ⋯
- e) belföldi fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a 125. § a) pontjában meghatározott határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitát,
- f) határon átnyúló fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a belföldi fogyasztói jogvitát.
(3) A fogyasztóvédelmi eljárás kérelemre történő megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e személy vagy szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül – személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül – azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban
(3) A fogyasztóvédelmi eljárás kérelemre történő megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e személy vagy szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül – személyesen, telefonon, postai úton, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül – azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban
- a) a panaszára nem kapott választ,
- b) a panasz kivizsgálása nem a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre vagy szervezetre vonatkozó szabályok szerint történt,
⋯ 263 változatlan sor ⋯
(2) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek a piacfelügyeleti eljárás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható.
93. § (1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB
93. § (1) Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB
- a) megtiltja a tevékenység végzését,
- b) büntetőeljárást kezdeményez, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,
- c) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve
- d) piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(2) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén az MNB
(2)
- a) megtiltja a tevékenység végzését,
- b) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve
- c) piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(3) Az MNB
- a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
⋯ 25 változatlan sor ⋯
(11) A piacfelügyeleti eljárás során az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait – a 64. § (1)–(6) bekezdésében, a 65. § (3)–(6) bekezdésében, a 67. § (10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69–71. §-ban, a 73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.
93/A. § (1) Ha a befektetők érdekeinek megóvása érdekében szükséges, az MNB biztosítási intézkedésként 365 napra elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység kifejtését készítette, illetve segítette elő, és az MNB jogsértést megállapító döntésében a 93. § (1) bekezdés a) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazott.
93/A. § (1) Ha a befektetők érdekeinek megóvása érdekében szükséges, az MNB biztosítási intézkedésként 365 napra elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység kifejtését készítette, illetve segítette elő, és az MNB jogsértést megállapító döntésében a 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazott.
(2) Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés fenntartásának indokoltságát a véglegessé válásától számított 365 nap múlva felülvizsgálja és dönt annak megszüntetéséről vagy – ha a befektetők érdekeinek megóvása szükségessé teszi – egy ízben annak további 365 napra történő hatályban tartásáról.
⋯ 236 változatlan sor ⋯
- a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
- b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
(2) A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot.
(2) A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétmillió forintot.
114. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- b) a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,
- c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
(4) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
(4) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás és a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
117. § (1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
(3) A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak elmaradásáról, illetve az ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.
121. § (1) A 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat ellen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet.
#### 121. §
(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást elutasítja, ha
#### 122. §
- a) elkésett,
- b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik.
(3) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.
(4) Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított egy hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(5) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.
(6) Az igazolási kérelem tárgyában a Pénzügyi Békéltető Testület dönt.
(7) Az igazolási kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(8) Az ellentmondást – igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és egyben az ellentmondást – elutasító határozat ellen az ellentmondást előterjesztő fél fellebbezhet. A fellebbezést a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a törvényszék illetékességét az ellentmondást előterjesztő fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy – ha az ellentmondást előterjesztő fél nem természetes személy – az ellentmondást előterjesztő fél székhelye alapítja meg.
122. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul át.
(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az eljárásában benyújtott iratokat, a határozatot, valamint az ellentmondást az ellentmondás benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi a (3) bekezdés szerinti bíróságnak.
(3) A perre a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy – ha az alperes nem természetes személy – az alperes székhelye alapítja meg.
(4) Ha a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozatot határidőn belül ellentmondással megtámadják, a határozat hatályát veszti, feltéve, hogy az ellentmondást a Pénzügyi Békéltető Testület nem utasítja el.
(5) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az ellentmondást nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg felhívja a fogyasztót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
- a) terjesszen elő a felhívásban megjelölt bíróságon a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot, amelyben az ügyszám feltüntetése mellett utaljon az ügy Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárási előzményére,
- b) fizesse meg a peres eljárás illetékét, és
- c) mellékelje a Pénzügyi Békéltető Testület felhívását.
(6) A Pénzügyi Békéltető Testület a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy
- a) a Pp. 259. §-ában meghatározott esetekben a bíróság az eljárást megszünteti, valamint
- b) ha a fogyasztó a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp. alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, akkor a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései szerint köteles eljárni.
(7) Ha a fogyasztó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság a Pp. 259. §-ában meghatározott esetekben az eljárást megszünteti.
(8) A per befejezését követően a bíróság a pert befejező jogerős határozatának egy kiadmányát a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött iratokkal együtt megküldi a Pénzügyi Békéltető Testületnek.
(9) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. XVI. fejezetének rendelkezései – azzal, hogy közjegyző alatt a Pénzügyi Békéltető Testületet kell érteni – megfelelően irányadók.
123. § A Pénzügyi Békéltető Testület döntéseihez az adott ügyben független, jogi egyetemi diplomával és szakvizsgával rendelkező jogász vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező közgazdász állásfoglalását szerezheti be, az eljárására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény keretei között kialakított működési rendje tartalmazza.
#### 33. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén
⋯ 585 változatlan sor ⋯
(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az MNB-t, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.
(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az MNB-t, hogy a jogsértő költségére az ítéletet a honlapján közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.
(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.
⋯ 672 változatlan sor ⋯