2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2022. december 22.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(6) Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Alapokmány) 5. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(2) A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított, könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolóról – annak megküldésével – tájékoztatja.

#### 4. Az MNB szervei

(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

- a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása,

- c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,

- d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása,

- e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,

(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

#### 9. A Pénzügyi Stabilitási Tanács

13. § (1) Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács – mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve –, valamint a (11) bekezdés szerinti személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.

(4) A felügyelőbizottság tagjai:

(5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét – a (8) bekezdésben meghatározottak szerint – törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

- a) az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is,

- b) a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait, ideértve a díjazás feltételeit is.

24. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az MNB az eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja

- a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi,

25. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

(2) Az euróutánzatokra – ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.

#### 17. Pénzforgalom és felvigyázás

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.

#### 18. Jegybanki információs rendszer

30. § (1) A 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – az MNB jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az MNB-nek a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.

(3) Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja.

(4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.

### IV. Fejezet — A RENDSZERKOCKÁZATOK FELTÁRÁSÁVAL ÉS KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ FELADATOK

(2) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében

- aa) az ingatlan-, illetve gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára,

- b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Magyarország területén elhelyezkedő lakóingatlanok és kereskedelmi

- ba) ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra,

- bb) ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek minimális szintjére

35. § (1) Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(3) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság (EU) 2019. március 14-i 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtását.

(5) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását és a 25a. cikk szerinti felügyeletét.

(7) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(9) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkének végrehajtását.

(15) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(17) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a benyújtandó információkról szóló, 2014. december 18-i a Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtásából eredő feladatokat.

(19) Az MNB a 39. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából származó feladatokat.

(21) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.

(38) Az MNB a 39. § (1) bekezdés c), i), k)–m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

41. § (1) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását

- a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

- d) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását,

- e) felügyeli a pénzügyi piacok működését a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján,

- f) segíti az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működését, annak döntései előkészítését és végrehajtását,

- h) együttműködik a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az EGT államainak pénzügyi felügyeleti hatóságaival,

- i) teljesíti a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségeket,

- j) teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az EGT államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival,

- a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,

- b) a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti jogosultság gyakorlása,

- f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 90. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés

(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek

- 1. az alapelvek szerepére, a jogszerűség elvére, a hivatalbóliság elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

- 2. az eljárási képességre és a képviseletre,

- 2a. a 15. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási kötelezettségre,

- 3. a hatáskör és az illetékesség vizsgálatára, a hatásköri és illetékességi vitára,

(5) Az MNB a közigazgatási intézkedés, szankció vagy büntetőjogi szankció nyilvánosságra hozataláról a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(2) A döntés hivatalból történő módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.

(2) Az MNB tevékenységi – működési – engedélyt visszavonó, a tevékenységet vagy tevékenységi engedélyt felfüggesztő, az engedély vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet megtiltó és a felügyeleti biztost kirendelő intézkedést tartalmazó döntése elleni perben nincs helye azonnali jogvédelemnek. Az MNB a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha azt a közérdek védelme, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer egészének vagy bármely pénzügyi piac működése zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges.

(3) Ha a perben azonnali jogvédelem iránti kérelmet nem terjesztettek elő, az MNB a perben támadott döntésében foglalt kötelezettséget, intézkedést, vagy ezek végrehajtását a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti.

(4) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(6) Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal mint szakhatósággal együttműködve jár el.

- bb) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére,

- bc) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett,

- bd) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,

- bf) bírságot szab ki, vagy

- bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez

- bh) előírja a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon annak megismétlésétől,

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során – a 39. §-ban meghatározott törvények ekként meghatározott személyeken túl – vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

(7) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A. § (1)–(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8) A Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont 3. alpontjában foglalt bírság mértéke

(4) Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hozza meg a döntését.

#### 87. §

87/A. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel.

- e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás].

- f) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti „páneurópai egyéni nyugdíjtermék” vagy „PEPP” megjelölést viselő termékek nyilvántartásba vétel nélkül történő kínálásának, illetve forgalmazásának gyanúja esetén.

- a) hat hónap a hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására, továbbá

- b) jogszabálysértés megállapítása esetén további három hónap a hatósági eljárás lefolytatására.

- b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás során hozott intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig kezelheti, vagy

- c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos bírósági eljárás – ideértve a rendkívüli jog- és perorvoslati eljárást is – jogerős befejezéséig kezelheti, ha az MNB döntését közigazgatási perben megtámadták vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményezett.

(7)

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(6) A 90. § (5) bekezdésétől eltérően, ha az MNB hatósági eljárására vonatkozó más törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB az (1) bekezdésben meghatározott adatokat

(4) A békéltető testületi tag munkaviszonyának megszűntetéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.

(2) A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke nevezi ki hat évre.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnik

147. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forintárfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része.

148. § (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket – tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.

#### 42. Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelőbizottság tagjainak díjazása

(4) Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra (ideértve a nem pénzbeni, természetbeni és szociális juttatásokat) azonos feltételekkel jogosultak.

(7) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.

#### 43. Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása

(2) Az MNB alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az MNB nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az MNB alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és nem hasznosíthatják.

151. § (1) Az MNB alkalmazottaira – e törvényben szabályozott kivételekkel – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve alkalmazottaira nem alkalmazandó.

(3) A bejelentés olyan körülményre hívja fel az MNB figyelmét, amely alapján megalapozottan feltehető a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésére vonatkozó törvényben vagy egyéb jogszabályban meghatározott – fogyasztóvédelmi rendelkezések körébe nem tartozó – rendelkezés megsértése. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértése valószínűsíthető, az MNB megindítja a 48. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott eljárást.

(5) Az MNB az Alapokmány 28. és 29. cikkében meghatározottak szerinti arányban járul hozzá az EKB tőkéjéhez.

(2) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.

(4) A részvényes az eredménytartalék javára pénzben tőkejuttatást nyújthat.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az MNB ellenőrzési eljárást indít.

168. § (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve az MNB nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január 31-éig utalja át az MNB számlájára.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.

#### 51. Az MNB bevételei

- a) a felügyeleti díj,

- b) az MNB által kiszabott bírságok,

- d) az egyéb – a)–c) pontba nem tartozó – bevétel.

- a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására;

- b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására;

- c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére;

- d) alapítványi támogatásra;

- e) karitatív célra; valamint

fordítható.

### IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

- d) a bankjegyek és az érmék – ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is – kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását,

- e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,

- f) a 24. § (5) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás módját és tartalmát,

- h) az euróutánzatokra – ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével,

- i) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket,

- j) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó szabályokat,

- kc) a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges követelményeket,

- kd)

- ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

- cb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

172. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse, abban az esetben, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

vonatkozó részletes szabályokat.

174. § (1) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét nem kell kikérni.

177. § (1) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF vagyonkezelésében lévő állami vagyon – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB tulajdonába kerül, amely az MNB eredménytartalékát növeli.

(3) 2013. október 1-jétől a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat az állam nevében az MNB gyakorolja.

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

#### 55. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének megfelelés

184. § Az 1–14. §, a 16–21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése, a 27–28. §-a, a 29–32. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36. §, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 42. §, a 96–101. §, a 167–169. §, a 176. §, a 178. § (8) és (9) bekezdése és a 183. § (1) és (5) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

- 1. (2) bekezdése a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 2. (3) bekezdése az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 14-i (EU) 2019/980 bizottsági rendelet,

- 4. (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése és 25a. cikke,

- 5. (8) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete,

- 6. (16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet,

- 20. (33) bekezdése a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikkének

- 21. (34) bekezdése a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet

- 22. (35) bekezdése a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.