2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2022. január 1.

A 2021. november 10. és 2022. január 1. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 6 sor került ki.

← Előző módosítás (2021. november 10.)Következő módosítás (2022. január 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 1263 változatlan sor ⋯

- a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, legalább kétévente,

- b) központi szerződő félnél, továbbá központi értéktárnál legalább évente,

- c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve

- ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, APA-ként, ARM-ként, CTP-ként adatszolgáltatási tevékenységet végzőnél, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

- ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

- cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,

- d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél kizárólag az összevont alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti csoportvizsgálat keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente

⋯ 1666 változatlan sor ⋯

(3) Az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel

- a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására,

- b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására,

- c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére,

- d) alapítványi támogatásra, valamint

- e) karitatív célra

- a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására;

- b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására;

- d) alapítványi támogatásra;

- e) karitatív célra; valamint

- f) 6%-a az MNB tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásai enyhítése céljából környezetvédelmi célok elősegítésére, támogatására

fordítható.

(4) A bírságbevétel (3) bekezdés f) pontja szerinti felhasználása esetén az ilyen célú felhasználásra vonatkozó szerződéseket az MNB megkötésüket követően haladéktalanul nyilvánosságra hozza honlapján.

### IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

#### 52. Felhatalmazó rendelkezések

⋯ 524 változatlan sor ⋯