2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2020. december 26.

(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.

(2) Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

- a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,

- b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és

- c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.

35/A. § (1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.

(2) A 141/A. §-ban meghatározott tájékoztatás magában foglalja:

- d) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta vagy tőkepufferráták mértékét és azt, hogy azt milyen kitettségekre, illetve intézményekre vonatkozóan írja elő,

- e) ha a rendszerkockázati tőkepufferráta az összes kitettségre vonatkozik, akkor miért véli úgy, hogy a rendszerkockázati tőkepuffer nem duplikálja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó, a Hpt. 89. §-a és 90. §-a szerinti tőkepuffer működését.

(3) Amennyiben a rendszerkockázati tőkepufferráta megállapításáról szóló döntés a korábban megállapított tőkepufferrátához képest csökkenést jelent vagy nem jelent változást, az MNB-nek csak a 141/A. § szerinti tájékoztatást kell megtennie.

(4) Ha az MNB 3 százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően – legkorábban 30 nappal – alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.

(5) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak.

(6) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pont szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.

(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.

(8) Ha a (6) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (6) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembevétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.

(9) A (6) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.

(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.

(11) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.

(32) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(33) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikkének végrehajtását.

- oa) a rendszerkockázati tőkepufferráta vagy tőkepufferráták mértékét,

- ob) az érintett hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások és rendszerkockázati tőkepufferrátával érintett kitettségek körét,

- f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 90. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés

nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és e rendelkezésekhez kapcsolódó, az Ákr. 139. és 140. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeleteket megfelelően alkalmazni kell.

50/A. § (1) Az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot – a (2)–(11) bekezdésben foglaltak, valamint a piacfelügyeleti eljárás kivételével – az 58. §-ban foglaltak szerint kézbesíti.

(2) A hivatalos irat kézbesítése papíralapon egyetemes postai szolgáltatás útján vagy az MNB nevében eljáró munkavállaló által saját kézbesítés keretében is történhet

- a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekét veszélyeztető esetben,

- b) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatást igénybe nem vevő természetes személy ügyfél részére történő kézbesítés esetén, vagy

- c) ha ez egyéb okból indokolt.

(3) Ha a nem természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja, az MNB papíralapon történő kézbesítés esetén a hivatalos iratokat az ügyfélnek az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyére kézbesíti. Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett székhelyre, illetve központi ügyintézés helyére történő kézbesítés sikertelen és ahhoz kézbesítési fikció sem fűzhető, az MNB a hivatalos iratokat a nem természetes személy ügyfél törvényes képviselőjének a vonatkozó közhiteles nyilvántartásba bejegyzett lakóhelyére, illetve székhelyére is kézbesítheti.

(4) A papíralapon történő kézbesítés esetén az ügyfél vagy képviselője által az MNB-nek megadott értesítési címére, ennek hiányában a természetes személy ügyfél esetében a polgárok személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásba bejegyzett értesítési címére, illetve ennek hiányában lakcímére, nem természetes személy ügyfél esetén az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja bejelentett címére (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím) egyetemes postai szolgáltatás útján papíralapon feladott hivatalos iratot,

- a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, szándékosan megakadályozza vagy utólag egyértelműen megállapítható, hogy a kézbesítés azért hiúsult meg, mert a kézbesítési címen nem található, a cím nem azonosítható, vagy a kézbesítés akadályozott, a kézbesítés megkísérlésének napján,

- b) ha az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kifogásnak az MNB helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Ha az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot papíralapon saját kézbesítés keretében kézbesíti, a (4) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha

(7) Az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozata közlését – amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését tiltja meg vagy korlátozza – hirdetmény útján kézbesíti. A határozat közlése időpontjának a közzététel időpontja minősül.

(8) A hirdetmény tartalmazza

(9) A hirdetményt az MNB a honlapján helyezi el. A döntés – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a honlapon történt megjelentetés napját követő tizedik napon közöltnek tekintendő.

(10) A (7) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtandó.

(11) Az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak kézbesített irat az MNB-nek olyan átutalási szolgáltatást érintő döntése, amely átutalás teljesítéséből a pénzforgalmi szolgáltatóra háruló feladatok teljesítésére – törvény vagy az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete eltérő rendelkezése hiányában – folyamatosan, minden napon 0 órától 24 óráig tartó munkanapot tart, akkor az iratot – az (5) bekezdéstől eltérően – a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő negyedik óra elteltével kell kézbesítettnek tekinteni.

(3a) Az MNB nem köteles átfogó vizsgálatot lefolytatni a felügyelt szervezet, illetve személy tevékenységének abban a körében, amelyre nézve a megelőző átfogó vizsgálat lezárását követően lezárt cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálat, vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenység is kiterjedt.

(7) Az MNB a határozatainak teljesülését átfogó vizsgálatban vagy utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

69. § (1) Az MNB az ellenőrzési eljárása során tett megállapításait – az ellenőrzési eljárás megindításának időpontjától számítva –

- a) utóvizsgálat esetében négy hónapon belül,

- b) átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében kilenc hónapon belül,

- c) témavizsgálat esetében tizenkét hónapon belül

vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli.

75. § (1) Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában, illetve a 49/D. § (1) bekezdése szerinti végzésében meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik –

- a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. §-ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezések,

86/A. § (1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül, utóvizsgálat esetében négy hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.

109. § A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a fogyasztónak – a fogyasztó választása szerint papíralapon vagy elektronikus formában – hivatalos iratként, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet részére hivatalos iratként vagy elektronikus úton kézbesíti. A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztóval, illetve a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személlyel vagy szervezettel a kézbesítés módjában megállapodhat.

- 1. a biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

- 2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,

- 3. az olyan befektetési alapkezelő számára kiadott – átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kezelésére vonatkozó – engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

- 4. a harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

- 5. a harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

- 6. azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek tapasztaltak harmadik országban történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,

- 7. pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

- 8. azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,

- 9. összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 174. § (5)–(7) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,

- 10. a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

- 11. a Hpt. 199. § (5) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése szerinti intézkedését,

- 12. a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,

- 13. a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,

- 14. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,

- 15. azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést,

- 16. a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a Bit. 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számát és típusát.

- 1. az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot

- 1.1. a piaci visszaélésekről, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,

- 1.2. a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,

- 1.3. a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,

- 1.4. azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,

- 1.5. azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést,

- 1.6. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

- 1.7. a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

- 1.8. a Tpt. 310/A. § (10) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

- 1.9. a Bszt. 154/H. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

- 1.10. az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről;

- 2. az Európai Bankhatóságot

- 2.1. a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyéről – hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott –, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,

- 2.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

- 2.3. a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,

- 2.4. a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,

- 2.5. a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,

- 2.6. a Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékeléséről,

- 2.7. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

- 2.8. azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja szerinti üzleti titok és 161. § (2) bekezdés c) pontja szerinti banktitok alóli mentesítés keretében információt kaptak,

- 2.9. hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,

- 2.10. azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding társaságról, amely az 575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,

- 2.11. ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pkt.) 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

- 2.12. a Hpt. 126. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,

- 2.13. a Hpt. 145. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,

- 2.14. a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,

- 2.15. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

- 2.16. a Hpt. 114. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és koordinálásával kapcsolatosan tervezett megbeszélésekről,

- 2.17. a Hpt. 180. § (1) bekezdésének és a Bszt. 162. § (5) bekezdésének alkalmazásáról,

- 2.18. a Hpt. 177. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,

- 2.19. ha a Pkt. 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

- 2.20. a Hpt. 112. § (5) bekezdése és a Bszt. 24/D. § (5) bekezdése szerinti elemzésről,

- 2.21. a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,

- 2.22. a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,

- 2.23. a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,

- 2.24. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-a szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

- 2.25. a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról,

- 2.26. szanálási feladatkörben a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó azon minimumkövetelményről, amelyet a Szantv. 68/A. §-ával vagy 68/B. §-ával összhangban a Szantv. hatálya alá tartozó minden egyes szervezet tekintetében megállapítottak;

- 3. az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot

- 3.1. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

- 3.2. a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról,

- 3.3. – az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával – az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyről és annak visszavonásáról, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

- 3.4. a harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről,

- 3.5. azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országban történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,

- 3.6. a Bit. 279. § (5) bekezdésében és 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számáról és típusáról,

- 3.7. a Bit. 310. § (4) és (5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,

- 3.8. a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti információkról, vizsgálatokról és határozatokról,

- 3.9. az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) és (5c) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,

- 3.10. minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán hozott valamennyi határozatáról,

- 3.11. arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést;

- 4. az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről;

- 5. az Európai Rendszerkockázati Testületet

- 5.1. az egy vagy több rendszerkockázati tőkepufferráta meghatározása vagy módosítása esetén a 35/A. § (2) bekezdésben meghatározott információkról,

- 5.2. a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus pufferrátáról, és a 43. § (2) bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott információkról,

- 5.3. a 35. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,

- 5.4. az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,

- 5.5. a 35. § (1) bekezdésében és a Hpt. 89. § (9) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről,

- 5.6. a Szantv. 113. § (2) bekezdésében foglaltakról;

- 6. az EKB-t

- 6.1. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-a szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

- 6.2. a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról.

(5) A (3) bekezdés 1. pontja szerinti bejelentésben – az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával – jelezni kell azt is, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak vagy viszontbiztosítónak adták ki vagy olyan biztosítótól vagy viszontbiztosítótól vonták vissza, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata.

(6) A (3) bekezdés 2. pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az európai bankbizottság létrehozásáról szóló, 2003. november 5-i 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(7) A (3) bekezdés 3. pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(8) Az MNB a (3) bekezdés 1., 5., 7. és 12. pontja szerinti bejelentést az EGT állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is megküldi.

141/A. § Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja

- a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy módosítani,

- b) az Európai Rendszerkockázati Testületet és az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-államban meghatározott rendszerkockázati tőkepufferrátát.

183/B. § Az MNB a Módtv.-vel megállapított 35/A. § (6) bekezdésének megfelelően 3% és 5% közötti rendszerkockázati tőkepuffert 2015. január 1-jétől írhat elő.

184. § Az 1–14. §, a 16–21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése, a 27–28. §-a, a 29–32. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36. §, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 42. §, a 96–101. §, a 167–169. §, a 176. §, a 178. § (8) és (9) bekezdése és a 183. § (1) és (5) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

- 20. a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

- 1. (2) bekezdése a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 2. (3) bekezdése az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 14-i (EU) 2019/980 bizottsági rendelet,

- 3. (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,

- 4. (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése és 25a. cikke,

- 5. (8) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete,

- 6. (16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet,

- 7. (20) bekezdése a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 8. (24) bekezdése az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 9. (23) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 10. (21) bekezdése a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,

- 11. (22) bekezdése a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet,

- 12. (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 13. (26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 14. (27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet

- 15. (28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 16. (29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 17. (30) bekezdése az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 18. (31) bekezdése a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 19. (32) bekezdése az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 20. (33) bekezdése a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikkének