2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2019. január 15.

(17) A bírság mértéke

- a) természetes személy esetében:

- aa) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 158 080 000 forint,

- ab) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 31 616 000 forint;

- b) jogi személy esetében:

- ba) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 316 160 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 10%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg,

- bb) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 79 040 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 2%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg

azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amely a számviteli jogszabályok alapján összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámoló készítésére kötelezett, akkor a végső, anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10%-át kell figyelembe venni.

(18) A 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosát elérő összeg, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

(19) Az MNB – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén

- a) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedést;

- b) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti szankciót;

- c) átmenetileg eltilthatja az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort vagy a különleges célú gazdasági egység vezető testületének a jogsértésért felelősnek tartott bármely tagját vagy más felelősnek tartott természetes személyt ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;

- d) természetes személy esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot szabhat ki;

- e) vállalkozás esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-ának megfelelő összegű bírságot szabhat ki, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a bírság mértékének megállapításához figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti előző éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(20) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (19) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott összeghatárokra.

(21) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén az MNB az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú gazdasági egységet átmenetileg eltilthatja attól, hogy az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küldjön arról, hogy egy adott értékpapírosítás megfelel az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkében vagy 23–26. cikkében meghatározott követelményeknek.

(22) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén az MNB ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkében említett – harmadik fél részére az értékpapírosításnak az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkének vagy 23–26. cikkének való megfelelése ellenőrzésére adott – felhatalmazást.

(23) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek jogi személy általi megsértése esetén az MNB a (19)–(22) bekezdés szerinti szankciókat a vezető testület azon tagjaira és más olyan személyekre is alkalmazza, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésért.

(24) Amennyiben egy, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti intézményi befektető az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján utasítást kapott, hogy teljesítse egy másik intézményi befektető kötelezettségeit, és ezt nem teszi meg, akkor az MNB a (19)–(23) bekezdés szerinti szankciókat nem az értékpapírosításnak kitett intézményi befektetőkkel, hanem a befektetéskezelő fél befektetővel szemben szabja ki.