2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2018. január 1.

46. § Az MNB hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és

- a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben,

- c) az a és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

- c) aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy

- d) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

- c) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást és

- d) piacfelügyeleti eljárást

(2b) Az ellenőrzési tervet az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

49. § (1) Az MNB hatósági eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, 29. § (1b) és (1c) bekezdése, a 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 29. § (3a) bekezdése, a 33. § (1a) bekezdése, 33/A. §-a, 49. §-a, a 71. § (2) bekezdés a) pontja, 71/A. §-a és a 72. § (5) bekezdése nem alkalmazható.

(1a) Az MNB a hatósági eljárása során a hiánypótlás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.

(2)

(3) Az MNB eljárásaiban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyintézési határidő harminc nap.

(4) Az MNB által lefolytatott hatósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének helye van.

(5) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének egyébként nincs helye.

(6) Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha

- a) azt e törvény nem zárja ki,

- b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.

(7) Ha az MNB az eljárást az ügyfél kérelmére függeszti fel, és az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kéri, az MNB az eljárást megszünteti.

50/A. § (1) A természetes személy ügyfél lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy a természetes személy ügyfél meghatalmazottja címére, illetve a nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett székhelyére vagy meghatalmazottja címére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja címére postai úton feladott hivatalos iratot

- a) ha e címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja vagy szándékosan megakadályozza vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy a postai szolgáltatónak bejelentett elköltözése, elhalálozása (megszűnése) miatt meghiúsul, a kézbesítés megkísérlésének napján,

- b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon – ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) Ha az ügyfélnek több meghatalmazott képviselője van, az MNB az iratot az ügyfél által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselővel közli, ilyen kijelölés hiányában az MNB az iratot az ügyfél általa választott meghatalmazott képviselőjével közli.

(4) Egyebekben a Ket. kézbesítési vélelemre és annak megdöntésére vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

51. § (1) Az MNB hatósági eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

- c) a határozat rendelkező részét, ide nem értve jogerős határozat esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást,

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. § és 189–192. §, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpont, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont, a Bszt. 164. §, és a Kbftv. 174/A. § alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.

53/A. § (1) A Ket. hatósági jogkörben hozott döntés hivatalból való módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és a Ket. 74. § (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A döntésben foglalt teljesítési határidő kérelemre történő módosításának csak a Ket. 74. § (2) bekezdése alapján van helye. A döntés módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.

54. § (1) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései – az MNB részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és az MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével – az MNB eljárása során nem alkalmazhatók.

(2) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.

(3) Az MNB által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az MNB az állami adóhatóság megkereséséhez a jogerős döntés egy példányát köteles csatolni.

55. § (1) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

(2) Az MNB mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kötelezi az MNB-t az eljárás lefolytatására.

(3) Az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében hivatalból elrendelheti a határozatban foglaltak egésze vagy egy része végrehajtásának felfüggesztését a bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntéséig vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott jogerős döntésig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.

56. § Az MNB-vel szemben – közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem miatt – kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB-döntés kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet jogerőre emelkedett.

(4) Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás – ideértve annak jogorvoslati szakaszait is – befejezéséig kezelheti.

(5) Az MNB jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőinek személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az MNB, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

58. § (1) Az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus úton történik.

(2) Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus úton is történhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

60. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén az MNB a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az MNB előtti eljárásban a kérelem módosításának – a hiánypótlási felhívás kivételével – nincs helye.

(4) Ha az MNB a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

61. § (1)

(2) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási, a tevékenységi engedély megszerzésére, a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) pontban meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(4) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg a 49. § (3) bekezdésében és a (2)–(4) bekezdésben meghatározott szabályok nem alkalmazhatók.

(6) Ha az ügyfél a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(7)–(8)

63. § (1) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)–(12) bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.

65. § (1) A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a 48. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást kérhet.

(6) Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

(10) Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

(2) Az ügyfél iratbetekintési joga – a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

69. § (1) Az MNB az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(1a) Az MNB 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő két hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Rendkívüli célvizsgálat esetén a vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.

(1b) Ha a célvizsgálat vagy a rendkívüli célvizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.

(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

70. § (1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni vizsgálat során kerül sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a 67. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben meghatározott személy eljárása során a Ket. szakértőre vonatkozó rendelkezéseit – a Ket. 58. § (1) bekezdése kivételével – kell alkalmazni.

74. § (1) Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra az önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben

- a) a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van,

- b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.

77. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a döntésben megjelölt számlára befizetni.

80/A. § Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal meghosszabbítható.

- c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

(3) A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e személy vagy szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül – személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül – azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban

- b) a panasz kivizsgálása nem a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó törvényekben előírtak szerint történt,

(4) Az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.

az MNB a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

(5) A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (1) és (3) bekezdésében, a 65. § (1)–(3) bekezdésében, a 66–67. §-ban, a 67/B. §-ban, a 70. § (4) bekezdésben, a 75. § (3)–(6) bekezdésben és a 77. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ahol a rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kell érteni.

(6) A hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 81. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

86/A. § (1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. A vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.

(4) Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg a döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

87. § Az MNB fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg.

87/A. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel, amely határidő egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – különösen indokolt esetben – az MNB a (2) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

- a) az MNB-nek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy

- b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,

(2) Az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

- a) ha az ellenőrzés alapján az MNB határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,

- b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig,

- c) ha az MNB döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményez, akkor – ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek – a bírósági eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.

(6) Ha a piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki, az MNB a Ket. 17. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint jogosult megismerni és kezelni a védett adatot.

(7) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(8) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valóságát.

(9) Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.

(3) E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök – így különösen adatok és adathordozók – meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban.

(9) A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

90/C. § (1) A helyszíni kutatás során az MNB birtokába került védekezés céljából készült irat a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az e §-ban meghatározott esetek kivételével – nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, a helyszíni kutatás során a védekezés céljából készült irat felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(2) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfél védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az érintett ügyvéd birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokukból.

(3) A helyszíni kutatást végző személy jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(4) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha

- a) arról lefoglalási másolat készül,

- b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve

- c) a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a lefoglalási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a lefoglalási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a lefoglalási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(9) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – lefoglalási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a kérdésben az MNB kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt az MNB a kérelméhez mellékeli.

(11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt az MNB számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.

(12) A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben az MNB-nek adja ki.

(13) A (12) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik az MNB az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a piacfelügyeleti eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől, illetve a bírósági eljárás – ideértve annak jogorvoslati szakaszait is – befejezésétől számított 5 évig kezelheti.

92/A. § (1) Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban meghozott, külön jogorvoslattal megtámadható végzésével a piacfelügyeleti eljárás eredményessége érdekében elrendelheti, hogy a Ket. alapján iratbetekintésre jogosult a piacfelügyeleti eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be. Az iratbetekintésre jogosult a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése a piacfelügyeleti eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti a piacfelügyeleti eljárás eredményességét.

(3) Az ügyfél Ket. 69. § (2) bekezdése szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és – az egyes adatok tekintetében külön-külön – ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

(4) Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely (3) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.

(5) Az iratbetekintést engedélyező végzésben – ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges – az MNB az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett

- a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve

- b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.

(4) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedését – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.

(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését, a 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait – a 64. § (1)–(6) bekezdésében, a 65. § (3)–(6) bekezdésében, a 67. § (10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69–71. §-ban, a 73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.

(5) A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a szerződésszegése esetére aláveti magát a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(4) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.

(5) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az ellentmondást nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg felhívja a fogyasztót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon

- a) terjesszen elő a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem),

- b) tüntesse fel az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és bizonyítékoknak az előadásával,

- c) a peres eljárás illetékét rója le.

- a) az abban foglaltak elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, valamint

- b) ha a fogyasztó a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp. alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait, bizonyítékait, és minden további beadványát és okirati bizonyítékát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, továbbá az illetéket elektronikusan vagy a Magyar Államkincstár illeték-bevételi számlájára köteles megfizetni.

(7) Ha a fogyasztó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság a pert megszünteti.

(9) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. XIX. fejezetének rendelkezései – a pert megelőző eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.

- bz) az illetékes szanálási hatóságokkal való egyeztetés után a szavatoló tőkére, a leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó Szantv. 65. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények alkalmazásáról, bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról;

- ci)–cj)

- i) (24) bekezdése az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet

I. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

II. Elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyek

Az MNB és

a) a hitelintézet, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, továbbá ezek magyarországi fióktelepe,

b) a pénzügyi vállalkozás és a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a Hpt. hatálya alá tartozó alkusz,

c) a befektetési vállalkozás, a befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és az árutőzsdei szolgáltató,

d) a biztosító, a biztosító magyarországi fióktelepe és a viszontbiztosító,

e) a független biztosításközvetítő és a többes ügynök,

f) a befektetési alapkezelő és magyarországi fióktelepe,

g) a központi szerződő fél, a központi értéktár,

h) a tőzsde,

i) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

j) az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár és az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár,

k) a magánnyugdíjpénztár,

l) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és az utalványkibocsátó, és

m) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény

között a 48. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzési eljárásban elektronikus úton is történhet a kapcsolattartás az MNB által elektronikus úton kézbesített irat tekintetében.