2013. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2015. július 7.

(3) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő forint- és euró-emlékérem forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék – ideértve az emlékérméket is (a továbbiakban együtt: érmék) – gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely

- a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, cégnevükkel vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,

- b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában

- a) forint- és euró-emlékérem: a forint- és az euróérmék utánzatáról szóló MNB rendeletben meghatározott forint- vagy euróbankjegy-utánzat;

- b) kereskedelmi gyakorlat: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti fogalom.

37. § Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint a Befektető-védelmi Alapnak – kérésükre, azt önállóan mérlegelve – sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.

(17) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a benyújtandó információkról szóló, 2014. december 18-i a Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtásából eredő feladatokat.

- i) a Hpt. és az 575/2013/EU rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,

- j) az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405–409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket, valamint az 575/2013/EU rendelet 405–409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405–409. cikkének való meg nem felelés esetén hozott intézkedések összegző leírását,

- a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,

- e) az e törvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése,

- f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 89. és 90. §-ában, valamint a Bszt. 110/D. és 110/E. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés

47. § (1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

(1a) Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során megfelelően mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban rendelkezésre álló információkat. Olyan időszakokban, amikor a pénzügyi piacokat rendkívüli mozgások jellemzik, az MNB figyelembe veszi tevékenységei lehetséges prociklikus hatásait.

(2) Az MNB a 39. §-ban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

(2a) Az MNB az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott eljárásaival kapcsolatban készíti el vagy vizsgálja felül az ellenőrzési tervét, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.

(2b) Az ellenőrzési tervet az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

(3) Az MNB a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(3)

- a) a döntés számát és tárgyát,

53/A. § (1) A Ket. hatósági jogkörben hozott döntés hivatalból való módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és a Ket. 74. § (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A döntésben foglalt teljesítési határidő kérelemre történő módosításának csak a Ket. 74. § (2) bekezdése alapján van helye. A döntés módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.

(3) Az MNB által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az MNB az állami adóhatóság megkereséséhez a jogerős döntés egy példányát köteles csatolni.

(3) Az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében hivatalból elrendelheti a határozatban foglaltak egésze vagy egy része végrehajtásának felfüggesztését a bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntéséig vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott jogerős döntésig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.

56. § Az MNB-vel szemben – közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem miatt – kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB-döntés kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet jogerőre emelkedett.

57. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:

- a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz,

- b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához, valamint

- c) a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben történő ellátásához.

(6) Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. §-ában meghatározott feltételek teljesülnek. Az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: EGT-állam) pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak, valamint a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek történő adattovábbítás esetén az Infotv. 8. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(7) Az MNB a 150. § (1) bekezdés szerinti titkot adhat át a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

57/A. § Az MNB-nek a 48. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott eljárásában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-át nem kell alkalmazni.

(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. 32. §-a szerinti tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba hozatali eljárás felfüggesztésére vonatkozik, úgy azt, az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(4) A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontjában, valamint a 40. § (10) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

61. § (1) Az MNB eljárásaiban – a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak kivételével – az ügyintézési határidő harminc nap.

(2) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási, a tevékenységi engedély megszerzésére, a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) pontban meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(4) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg az (1)–(4) bekezdésben meghatározott szabályok nem alkalmazhatók.

(6) Ha az ügyfél a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(7) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül – megfelelő határidő megjelölése mellett – az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

(8) Az MNB a kérelem kiegészítésének, illetve módosításának elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

(2) Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott – helyszíni és helyszínen kívüli – ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.

- b) célvizsgálatot,

- c) témavizsgálatot,

- d) rendkívüli célvizsgálatot és

- e) utóvizsgálatot

(2) Az MNB

- a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, továbbá elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévente,

- b) központi szerződő félnél, továbbá központi értéktárnál legalább évente,

- c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve

- ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

- cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,

- d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente

(3) Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).

(4) Az MNB célvizsgálatot a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából végezhet. A célvizsgálat jogszabályi rendelkezés megsértésének gyanúja esetén, továbbá egyes jogszabályi rendelkezések betartásának – nem átfogó – ellenőrzése céljából is folytatható.

(5) Az MNB hivatalból témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet a 62. § (1) bekezdésben meghatározott az azonos vagy hasonló jellegű jogszabályi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.

(6) Az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés

- a) az ügyfelek nagy számát érinti,

- b) jelentős rendszerkockázattal jár, vagy

- c) az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.

(7) Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

65. § (1) A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a 48. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást kérhet.

(2) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.

(3) Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(4) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(5) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

(6) Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

67. § (1) Az MNB a 64. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás során helyszíni ellenőrzést is tarthat. A csoportvizsgálat esetén valamennyi csoporttagnál tartható helyszíni ellenőrzés.

(2) A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 65. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(6) A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(7) Ha a helyszíni ellenőrzést az MNB informatikai eszköz útján végzi, annak elvégzésére való jogosultság igazolását követően – szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával – az MNB számára hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz.

(8) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig – kivéve, ha a helyszíni ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ellenőrzött személy vagy szervezet munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(9) A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, az MNB a rendőrség közreműködését kérheti.

(10) Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

67/A. § (1) A helyszíni ellenőrzés – a célvizsgálat, a rendkívüli célvizsgálat vagy az utóvizsgálat elrendelésével egyidejűleg – haladéktalanul is megtartható.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megtartására halaszthatatlan indokból – így különösen bizonyítási eszköz megsemmisítésének, eltüntetésének, hozzáférhetetlenné tételének a veszélye esetén – van szükség a helyszíni ellenőrzést a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon történő helyszíni ellenőrzés megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(4) Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a helyszíni ellenőrzés az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet – ami a halaszthatatlanság okait és a megtett cselekményeket részletesen tartalmazza – az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.

67/B. § (1) Az MNB valamely ellenőrzési eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.

(2) Az ügyfél iratbetekintési joga – a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

68. § (1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni.

(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.

(3) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy részére az MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(4) A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(5) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(6) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja.

(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött személy vagy szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.

(8) Nem kell alkalmazni a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezést a szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját az MNB az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

(1a) Az MNB 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő két hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Rendkívüli célvizsgálat esetén a vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.

(1b) Ha a célvizsgálat vagy a rendkívüli célvizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.

70. § (1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(2) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.

(3) Rendkívüli célvizsgálat esetén – különösen indokolt esetben – az MNB a 69. § (4) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a rendkívüli célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését – kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást – és a 69. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

72. § (1) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek MNB általi biztosítása ideiglenesen más módon – így különösen ezen feltételek bővítésével – nem oldható meg, akkor az MNB

- a) az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy

- b) egyéb szakértőt

rendelhet ki.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni vizsgálat során kerül sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a 67. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben meghatározott személy eljárása során a Ket. szakértőre vonatkozó rendelkezéseit – a Ket. 58. § (1) bekezdése kivételével – kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy kirendelése nem eredményezheti az MNB egyes ellenőrzési feladatainak tartós más általi ellátását.

- e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem nagyságára és a kárenyhítési hajlandóságra,

(3) Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állású személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. A vezetővel, valamint a vezető állású személynek minősülő személyekkel szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.

(7) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A. § (1)–(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

77. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a döntésben megjelölt számlára befizetni.

(7) Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a nonprofit gazdasági társaság köteles helytállni. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.

(8) A kijelölt felügyeleti biztos a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.

83. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható meg.

(2) Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik.

(3) Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(4) Az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.

85. § (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi eljárás keretében jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárás során végzett próbaügyletkötésre alkalmazni kell a 68. § (2)–(8) bekezdésben meghatározott szabályokat.

86. § (1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél hivatalból fogyasztóvédelmi

- a) célvizsgálatot

- b) témavizsgálatot vagy

- c) utóvizsgálatot

tarthat.

(2) Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.

(3) Az MNB fogyasztóvédelmi témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet az azonos vagy hasonló jellegű fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.

(4) Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak teljesülését fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

(5) A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (1) és (3) bekezdésében, a 65. § (1)–(3) bekezdésében, a 66–67. §-ban, a 67/B. §-ban, a 70. § (4) bekezdésben, a 75. § (3)–(6) bekezdésben és a 77. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ahol a rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kell érteni.

(6) A hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 81. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

86/A. § (1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. A vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

- a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,

- b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,

- c) a tényállás értékelését.

(3) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.

(4) Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg a döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

87/A. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel, amely határidő egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 86/A. § (3) bekezdésben meghatározott észrevétel megtételére vonatkozó határidő nyolc nap. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – különösen indokolt esetben – az MNB a (2) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését, a 86/A. § (3) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB a 86/A. § (4) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott döntésében megindokolja.

- a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének tíz százalékáig, amennyiben ez az ötmillió forintot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében legfeljebb tizenötmillió forintig terjedhet.

89/A. § (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. § (1) és (2) bekezdésében és a 83–89. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88–89. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75–76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

#### 89/B. §

- a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység gyanúja esetén,

- b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén,

(6) Ha a piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki, az MNB a Ket. 17. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint jogosult megismerni és kezelni a védett adatot.

(7) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(8) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valóságát.

(9) Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.

90/A. § (1) Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából – a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzéstől eltérően – a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának is helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését igényelheti.

(2) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.

(3) E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök – így különösen adatok és adathordozók – meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban.

(4) A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha az MNB valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény – így különösen a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzés – nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon belül foganatosítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett – telefonon vagy elektronikus levél útján is közölni kell.

(7) A helyszíni kutatásról a jelen lévő érintettet a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni kutatás megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a helyszíni kutatás célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során a kutatást végző személy az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.

(8) A helyszíni kutatást – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (3) bekezdés szerinti esetben a helyszíni ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(9) A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb a helyszíni kutatás lefolytatásától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni.

90/B. § (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a kutatást végző személy másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(3) A helyszíni kutatást végző személy a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a helyszíni kutatást végző személy külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 90/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(4) A vizsgálati munkamásolatot készítése során az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

90/C. § (1) A védekezés céljából készült irat a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az e §-ban meghatározott esetek kivételével – nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(2) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfél védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az érintett ügyvéd birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokukból.

(3) A helyszíni kutatást végző személy jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(4) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha

- a) arról lefoglalási másolat készül,

- b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve

- c) a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a lefoglalási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a lefoglalási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a lefoglalási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(9) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – lefoglalási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a kérdésben az MNB kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt az MNB a kérelméhez mellékeli.

(11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt az MNB számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.

(12) A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben az MNB-nek adja ki.

(13) A (12) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(5) Az (1) bekezdés a) pont szerinti adatok megismerésére nem természetes személy ügyfél esetén az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a nem természetes személy ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

92. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban a küldeményeit postai szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében is kézbesítheti. A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi közlésnek, illetve – amennyiben annak feltételei fennállnak – kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés – annak megtörténte igazolásával – nem biztosítható.

92/A. § (1) Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban meghozott, külön jogorvoslattal megtámadható végzésével a piacfelügyeleti eljárás eredményessége érdekében elrendelheti, hogy a Ket. alapján iratbetekintésre jogosult a piacfelügyeleti eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be. Az iratbetekintésre jogosult a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése a piacfelügyeleti eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti a piacfelügyeleti eljárás eredményességét.

(3) Az ügyfél Ket. 69. § (2) bekezdése szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és – az egyes adatok tekintetében külön-külön – ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

(4) Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely (3) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.

(5) Az iratbetekintést engedélyező végzésben – ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges – az MNB az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett

- a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve

- b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.

(4) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedését – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.

- a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

- b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

- c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig,

- d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig

(5a) Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege – a 93. § (5) bekezdés alkalmazásán felül – százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.

(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését, a 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait – a 64. § (1)–(6) bekezdésében, a 65. § (3)–(6) bekezdésében, a 67. § (10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69–71. §-ban, a 73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.

#### 30/A. A hatósági szerződésre vonatkozó szabályok

102. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozzon és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

(2)–(3)

(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani, a méltányossági kérelem kivételével az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell

- e) az elutasított panaszt és az elutasítást tartalmazó iratot,

- g) amennyiben a kérelemhez különleges adat is kapcsolódik, a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy a kérelme benyújtásával egyidejűleg különleges adata tekintetében hozzájárul az Infotv. 5. § (2) bekezdés a) pont szerinti adatkezeléshez és adatátadáshoz,

- h) a döntésre irányuló indítványt,

- i) méltányosság iránti kérelem esetén a fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt korábban nem terjesztett elő méltányossági kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testületnél.

105. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak vagy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tag nevét.

107. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

(2) Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(3) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(4) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a Pénzügyi Békéltető Testület köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

111. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja a méltányossági kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével.

(5) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére – a határozat kézbesítését követő naptól számított – legalább tizenöt napos határidőt kell szabni.

(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő öt munkanapon belül megküldi a feleknek.

120. § (1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(3) A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak elmaradásáról, illetve az ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.

(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

- h)

- k)

- r)

(7) A Monetáris Tanács tagjára nézve a 152. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat – a Magyar Állam vagy az MNB többségi tulajdonában álló, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél létesítendő tagsági vagy részvényesi viszony, munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszony kivételével – az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnését követően is hat hónapig alkalmazni kell.

(1a) Amennyiben a monetáris politikai eszköz vonatkozásában kerül sor a pénzügyi intézmények egymás közötti, valamint a pénzügyi intézmény és az MNB közötti fogyasztói szerződésnek nem minősülő hitel- és pénzkölcsön nyújtására és pénzügyi lízingre vonatkozó szerződések átruházására, a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésállomány-átruházással sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, sem a 2013. évi V. törvény hatálya alatt álló szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, valamint nem szükséges a szerződésben maradó fél hozzájárulása.

(3) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár, illetve sérelemdíj összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben – kártérítési igény esetén – kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

#### 48/A. A bejelentők védelme

164/A. § (1) Az MNB-hez a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésének a szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet.

(2) Az MNB a hozzá beérkezett bejelentéseket a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályai szerint az e §-ban meghatározott eltéréssel köteles elintézni azzal, hogy ahol a Pkbtv. rendelkezése közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést kell érteni.

(3) A bejelentés olyan körülményre hívja fel az MNB figyelmét, amely alapján megalapozottan feltehető a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésére vonatkozó törvényben vagy egyéb jogszabályban meghatározott – fogyasztóvédelmi rendelkezések körébe nem tartozó – rendelkezés megsértése. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a bejelentést.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértése valószínűsíthető, az MNB megindítja a 48. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott eljárást.

(6) Az eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá az eljárás megindításának mellőzése esetén annak indokairól tájékoztatja a bejelentőt.

(7) Ahol a Pkbtv. rendelkezése

- a) közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést,

- b) állami szervet említ, azon az MNB-t

kell érteni.

- a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások – ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást – tekintetében

- ai) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre,

- aj) a sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszüntetésére,

- ak) a sorozatban kibocsátott értékpapír szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálására,

- al) a nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre

irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.

183/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26. § (3) és (4) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indított hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 64. § (2) bekezdését az MNB az átfogó vizsgálatainak az időbeli ütemezése során a 2016. január 1-től alkalmazza. Ezen időpontot megelőzően az e törvény Módtv. hatálybalépését megelőző napján hatályos 64. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

184. § Az 1–14. §, a 16–21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése, a 27–28. §-a, a 29–32. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36. §, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 42. §, a 44. § (1)–(4) bekezdése, a 96–101. §, a 167–169. §, a 176. §, a 178. § (8) és (9) bekezdése és a 183. § (1) és (5) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

- v) a Bizottság 448/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról,

- x) az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II),

- y) az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/51/EU irányelve a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,

3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

4. nyilvános, zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,

5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére,

ab) a befektetési alap nyilvántartásba vételére,

ac) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

ad) a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére,

ae) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,

4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,

7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdésének c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább,

8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen,

10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,

11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,

12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től,

13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére,

af) egyebekben

1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,

2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,

3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,

4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,

5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,

6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére,

7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó – ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő – egyesülés engedélyezésére,

8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,

9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére,

10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,

11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,

12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,

b) a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a

ba) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,

bb) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,

d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó között

da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy között

ea) a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

eb) az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

f) a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére,

g) a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

h) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére,

i) a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között

ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére