2013. évi CXXXIII. törvény — mi változott? 2013. szeptember 2.

17. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az olyan vallási közösség, amelynek vonatkozásában e törvény 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig hatályos 34. § (1), (2) és (4) bekezdése az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata alapján nem alkalmazható, egyházként történő elismerését a 14/B. § és a 14/C. § szerinti eljárás keretében e rendelkezés hatálybalépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti vallási közösségek nevét az általa vezetett minisztérium honlapján e rendelkezés hatálybalépésétől számított 3 napon belül közzéteszi.

(3) A kezdeményezés

a) elmulasztása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát,

b) 14/B. § (2) bekezdése alapján történő elutasítása esetén a döntés közlését, a döntés bírósági felülvizsgálata esetén – ha a döntést a bíróság helybenhagyja – a jogerős bírósági ítélet közlését,

c) 14/C. § (4) bekezdése szerinti elutasítása esetén az országgyűlési határozat közzétételét, az országgyűlési határozat 14/D. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslattal való megtámadása esetén – ha a vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére irányuló eljárás törvényességét az Alkotmánybíróság helybenhagyja – az Alkotmánybíróság ezen eljárásban hozott határozatának közzétételét

követő 30. naptól az (1) bekezdés szerinti vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül.

(4) A bíróság az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába az egyesület formájára vonatkozóan bejegyzett adatot a miniszter értesítése alapján

a) az (1) bekezdés szerinti vallási közösség tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott időpontot,

b) az (1) bekezdés szerinti vallási közösségnek nem minősülő, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület tekintetében e rendelkezés hatálybalépését

követő 60. napig vallási tevékenységet végző szervezetre módosítja.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény civil szervezet végelszámolására vonatkozó szabályok szerint megszünteti, ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösség

a) az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontjában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként nem szerepel és

b) az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontját követő harminc napos jogvesztő határidőn belül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vételét vallási tevékenységet végző szervezetként nem kéri.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget nem a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván – és az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye –, a (4) bekezdés szerinti módosítást követően a vallási tevékenységet végző szervezetet egyidejűleg kell kivezetni a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilván tartó bíróság nyilvántartásából és bevezetni a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába. A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásból való kivezetéséről és a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába való bevezetéséről a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilvántartó bíróság határoz, egyúttal a vallási tevékenységet végző szervezet iratait megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.”

(3) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösség a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.

(2) A 34. § (1) bekezdése szerinti vallási tevékenységet végző szervezet – a 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösségek kivételével – 2012. január 1-jétől a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.”

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. alcíme a következő 35/A. §-sal és 35/B. §-sal egészül ki:

„35/A. § Az állami iskola 1–8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

35/B. § (1) A fakultatív hitoktatásnál és a hit- és erkölcstanoktatásnál az egyházi jogi személynek a feladata a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése, ennek keretében különösen

a) a fakultatív hitoktatás és a hit- és erkölcstanoktatás tartalmának meghatározása,

b) a fakultatív hitoktatásra és – jogszabályban meghatározottak szerint az állami fenntartású iskolával közösen – a hit- és erkölcstanoktatásra való jelentkezés lebonyolítása,

c) a fakultatív hitoktatásban és a hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése és

d) a foglalkozások ellenőrzése.

(2) Az óvoda és a kollégium a fakultatív hitoktatáshoz, az iskola a fakultatív hitoktatáshoz és a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket – így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket – az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel biztosítja.

(3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazásakor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek a 32. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.”