2013. évi CXL. törvény — mi változott? 2018. július 1.
A 2018. január 1. és 2018. július 1. között hatályba lépett módosítások. 4 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. január 1.)Következő módosítás (2021. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 131 változatlan sor ⋯
(6) Kohászatilag tömbösített formában fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átvételét meg kell tagadni, kivéve, ha a felajánlást tevő személy hitelt érdemlő módon bizonyítja az anyag jogszerű szerzését.
(7) A nyilvántartásában szereplő (3) bekezdés b), c) és f) pontok szerinti adatokról a fémkereskedelmi hatóság megkeresésre tájékoztatja
(7) A nyilvántartásában szereplő (3) bekezdés b), c) és f) pontok szerinti adatokról a fémkereskedelmi hatóság megkeresésre, illetve adatkérésre tájékoztatja
- a) a nyomozóhatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása,
- a) bíróságot, az ügyészséget vagy a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása,
- b) a környezetvédelmi hatóságot, ha a tájékoztatás a hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása, a hulladékgazdálkodási tevékenység ellenőrzése, a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása,
- c) a közlekedési hatóságot, ha a tájékoztatás a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése
⋯ 153 változatlan sor ⋯
(2) A lefoglalást vagy zár alá vételt meg kell szüntetni
- a) ha a fémkereskedelmi hatóság a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot nem szabott ki,
- b) ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el,
- b) ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság lefoglalást rendelt el,
- c) a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel,
- d) a szállításra, tárolásra, raktározásra és hasznosításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha az ügyben hozott végleges határozatban kiszabott bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették vagy arra – elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
- e) a tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalt vagy zár alá vett dologra, ha a tényállás a lefoglalás vagy zár alá vétel fenntartása nélkül is tisztázható,
⋯ 11 változatlan sor ⋯
(6) A fémkereskedelmi hatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de természetben már ki nem adható zár alá vett vagy elkobzott dolog esetén az értékesítésből befolyt ellenértéknek a kezelésből, szállításból, tárolásból eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a zár alá vétel alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, szállításából, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.
13. § (1) A zár alá vett anyag, dolog és eszköz – a 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével – annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság zár alá vette, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási, szállítási és rakodási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék. A fémkereskedelmi hatóság a 10 ezer forintot el nem érő, tárolással kapcsolatban felmerült költséget nem szabja ki. A 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a zár alá vett anyagot, eszközt, dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.
13. § (1) A zár alá vett anyag, dolog és eszköz – a 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével – annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság zár alá vette, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási, szállítási és rakodási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék. A fémkereskedelmi hatóság a 10 ezer forintot el nem érő, tárolással kapcsolatban felmerült költséget nem szabja ki. A 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a zár alá vett anyagot, eszközt, dolgot a lefoglalást elrendelő bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak kell átadni.
(2) Ha a 12. § (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerint kiadni rendelt anyagot, eszközt és dolgot a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (1) bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, azt a fémkereskedelmi hatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog és eszköz helyébe lép. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a szállításra használt, nem a törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz zár alá vételének a 12. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről rendelkező végzés meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen eltelte vagy a felhívás sikertelen kézbesítése miatt nem kerülhet sor.
⋯ 119 változatlan sor ⋯