2013. évi CXCIX. törvény — mi változott? 2013. december 14.

1. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs- szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék.”

(2) A Tv. 2. §-a a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„35. Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmag: az a vetőmag, amely

a) Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező,

b) az Európai Unióban termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező, vagy

c) az Európai Unióban termesztési célú engedéllyel rendelkező, de védzáradéki eljárás alatt álló

géntechnológiai módosítás által megváltozott génállományú természetes szervezetet tartalmaz, illetve ilyen természetes szervezetből áll.

36. Vetőmag szaporító tábla: az az összefüggő földterület, amelyen a vetőmag-előállító egy növényfaj azonos szaporítási fokú fajtáját termeszti, a közvetlenül egymás melletti (érintkező) táblákat egy táblaként lehet kezelni, amennyiben út, árok, fasor, illetve egyéb az azonos művelést nem kizáró tereptárgy választja el ezeket egymástól és a vetésidő vagy a növényállomány fejlettségi állapotában mutatkozó eltérés az érintett táblák (táblarészek) között maximum 7 nap.”

2. § A Tv. 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A növényfajta:)

„a) megkülönböztethető, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér minden más növényfajtától, amelynek létezése közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették, a bejelentés eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, valamint növényfajta-oltalom tárgya volt, növényfajta-oltalom alatt áll vagy növényfajta-oltalom iránt bejelentették.”

3. § A Tv. 7. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Bejelentést tehet)

„d) tájfajta esetében a növényfajtával rendelkező természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, ha a bejelentés nem sért növényfajta-oltalmi jogokat.”

4. § A Tv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A növénytermesztési hatóság az állami elismerésre bejelentett növényfajta fajtavizsgálatának eredményeit – a kizárólag csak DUS-vizsgálatra kötelezett zöldség- és gyümölcsfajták kivételével – a javaslatával együtt a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti. A növénytermesztési hatóság a zöldség- és gyümölcsfajták eredményes DUS- vizsgálata alapján határozatot hoz az állami elismerésről vagy új fajtafenntartó bejegyzéséről.”

5. § (1) A Tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Fajtaminősítő Bizottság szakágazatonkénti szekciókból áll. Az egyes szekcióknak legalább öt tagja van. A Fajtaminősítő Bizottságba tagokat

a) jelöl az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter), a növénytermesztési hatóság,valamint

b) jelölhet a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, a termékpálya szerinti terméktanácsok (a továbbiakban: terméktanács), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az agrárkutató és -felső oktatási intézmények, valamint a szakmai érdekképviseletek.”

(2) A Tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét, tagjait a miniszter nevezi ki a delegáló szervezetek javaslata alapján. A Fajtaminősítő Bizottság szekció elnökeit a miniszter jelöli ki. A Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait a növénytermesztési hatóság látja el.”

6. § A Tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fásszárú energetikai célú fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart, amely a bejelentő kérelmére további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható.”

7. § A Tv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő növényfajta fajtaleírásában rögzített tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét a növénytermesztési hatóság ellenőrzi a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján.”

8. § (1) A Tv. 15. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a szőlő-, gyümölcs-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, valamint a zöldségpalánta előállításához és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság engedélye, illetve a dísznövény szaporítóanyagok előállításához és forgalomba hozatalához az előállító, forgalmazó nyilvántartásba vétele szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, illetve a szervezet nevét és székhelyét.

(8) A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti tevékenység folytatását engedélyezi, illetve nyilvántartásba veszi, ha a kérelmező megfelel e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.”

(2) A Tv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a 23. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekről. A közhiteles hatósági nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

9. § A Tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén – a genetikai és a növényvédelmi követelmények érvényesítése céljából – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni. Az előírt védőtávolságba eső földterületen tilos a vetőmag előállítással termesztett növényfajjal, növényfajtával azonos vagy ivarilag kompatibilis növényfajt termeszteni, beleértve a gyomként megjelenő árvakeléseket is. A földhasználónak a védőtávolság területére eső és általa használt földterületen – beleértve a tanyát és az egyéb földterületeket is – folyamatosan gondoskodnia kell a korlátozott növényfaj, annak árvakelése vagy gyomként megjelenő egyedeinek eltávolításáról.

(2) A vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával (a továbbiakban: földhasználó) szerződésben állapodhat meg vagy vetőmag szaporítási zárt körzetet hozhat létre.

(3) A vetőmag előállítónak – az érintett földterületrészek területének pontos meghatározásával együtt – a helyi önkormányzat hirdető tábláján, az illetékes kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban közzé kell tennie a vetéstervét:

a) tavaszi vetésű növények esetében január 15-ig,

b) őszi káposztarepce esetében július 1-jéig,

c) egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 1-jéig.

(4) A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követően 30 napon belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz. A földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag előállítást végezni.”

10. § A Tv. a „Törzsültetvény” alcímet megelőzően a következő 18/A. §–18/C. §-sal és alcímekkel egészül ki:

„Védőtávolság érvényesítése szerződés alapján

18/A. § (1) A vetőmag előállító a közzétételtől számított 30 napon belül az egyeztetési igényét bejelentő földhasználóval szerződést köt vagy e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozattételre hívja fel azt a földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie. A nyilatkozattételre történő felhívás az érintett földhasználó részére igazolható módon postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg.

(2) Az érintett földhasználó a nyilatkozattételre történő felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül (a továbbiakban: nyilatkozattételi határidő) köteles a vetőmag előállító részére nyilatkozatot tenni, amennyiben a vetőmag előállításhoz nem járul hozzá. A nyilatkozat a vetőmag előállító részére igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. A nyilatkozattételi határidő lejárta után – nyilatkozat hiányában – az érintett földhasználó hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(3) A vetőmag előállítója a földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a földhasználó milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporító táblát veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés arányos ellentételezésének módját és mértékét. Az ellentételezés mértékének meghatározására a 18/B. § (7) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A vetőmag előállító jogosult – a földhasználó költségére – a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és fajták haladéktalan eltávolítására, ha a földhasználó a szerződésben foglaltak nem teljesíti vagy a földhasználó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tett eleget. A növényállomány eltávolítása nem járhat aránytalan kár okozásával. A földhasználó a vetőmag előállítóval szemben a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és – fajták eltávolítása miatt kárigényt nem érvényesíthet.

Védőtávolság érvényesítése zárt körzet létrehozásával

18/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban vetőmag szaporítási zárt körzetet (a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani. A zárt körzet területét pontosan meg kell határozni az üzemi térképen a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerinti azonosító számmal és a helyrajzi számmal, valamint a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb módon, így különösen dűlőnév, területrész megnevezésével. A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi.

(2) Az a vetőmag előállító, aki legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel és szaporítási szerződéssel rendelkezik, zárt körzet kialakítását kezdeményezheti a terméktanácsnál. A vetőmag előállítást végző fajtatulajdonos vagy fajtaképviselő is kezdeményezheti a zárt körzet kialakítását, ha legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel rendelkezik.

(3) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tennie.

(4) A zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használójának az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napon belül kell bejelentenie a területi agrárkamara részére, ha a meghirdetett zárt körzet a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz, amelyet a 18. § (4) bekezdésében foglaltak szerint bizonyítania kell.

(5) A vetőmag előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról, mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetéseket március 5-ig be kell fejezni. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni.

(6) A vetőmag előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie a terméktanács részére. A megállapodásban külön kell felsorolni az egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a vetőmag előállító által felajánlott ellenszolgáltatásokat, amelyeket a földhasználók elutasítottak.

(7) A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre – így különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, illetve korlátozási díjra – tarthat igényt. Az arányos ellentételezés mértékét a zárt körzet térségére jellemző, a korlátozás alá eső növényi kultúra jövedelmezőségére és a termelt növény átlagos terméshozamára figyelemmel kell meghatározni. A korlátozás alá eső növényi kultúra és a földhasználó által termesztett növényi kultúra jövedelmezőségének, illetve az elmaradt haszonnak az adott év betakarításkori megyei átlaga alapján kell kiszámítani a korlátozási díj mértékét.

18/C. § (1) A vetőmag előállító a zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet – az egyeztetést követően – a terméktanács véleményével és az egyeztetés dokumentációjával együtt 8 napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét.

(2) A növénytermesztési hatóságnak 8 napon belül kell határozatot hoznia a zárt körzet engedélyezéséről. A növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg az engedélyezést, ha a zárt körzet kialakítása megfelel az előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban rendelkezni kell az egyes idegen beporzást vagy növényegészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell tenni. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületeken van ismeretlen földhasználó.

(3) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi és elrendeli a növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül a tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása elmaradt. A növénytermesztési hatóság határozatában foglaltakat haladéktalanul végre kell hajtani. A föld használója köteles tűrni, hogy a saját költségére a növényállomány eltávolításra kerüljön, amely nem járhat aránytalan kár okozásával.”

11. § (1) A Tv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki Magyarország területén szőlő-, gyümölcs- erdészeti fajta és fás szárú energetikai célú fajta minősített vetőmagját, vegetatív szaporító alapanyagát állítja elő, annak e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint törzsültetvényt, illetve anyanövény-állományt kell létesítenie. A törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság engedélyezi.”

(2) A Tv. 19. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A növénytermesztési hatóság a minősített gyümölcs törzsültetvényekről, a szőlő törzsültetvényekről és standard ültetvényekről, valamint az erdészeti és fás szárú energetikai célú törzsültetvényekről, standard ültetvényekről, valamint a szaporítóanyag-forrásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a törzsültetvények helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtára és származására vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A Tv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A törzsültetvények és faiskolák létesítéséhez szükséges védőtávolság betartása érdekében a 18. § és a 18/A–18/D. § előírásait a szakterület sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni. A faiskola a törzsültetvény létesítésének engedélyezését megelőzően kezdeményezheti a szaporítóanyag előállítási zárt körzet létesítését.”

12. § A Tv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vetőmagot, dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül.”

13. § A Tv. a „Hatósági feladatok, a szakigazgatás szervezete” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:

„Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása

21/A. § (1) A növénytermesztési hatóság a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása miatt

a) az érintett növényi kultúra, valamint

b) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra

megsemmisítését rendelheti el.

(2) A növénytermesztési hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a megsemmisítéssel érintett területen a megsemmisítés bekövetkezésének időpontjában saját nevében és kockázatára, jogszerű földhasználóként mezőgazdasági termelést folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltétekkel és mértékben kárának enyhítésére juttatásra jogosult.

(3) Nem jár juttatás, amennyiben

a) a termelő a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot jogellenesen hozza be az országba,

b) a termelő a szaporítóanyag azonosságát nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani,

c) a termelő nem fémzárolt vetőmagot, nem minősített vegetatív szaporítóanyagot, illetve ültetési anyagot bocsátott termesztésbe,

d) a termelőnek tudomása volt arról, hogy géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot bocsátott termesztésbe,

e) a termelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött együtt,

f) a termelő e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott követelés érvényesítőre a kárigényét nem engedményezte,

g) a termelő a megsemmisítés miatt felmerült kárigényéről lemondott vagy azt az f) pont szerinti követelésérvényesítőn kívül másra engedményezte.

(4) A védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítésének elrendelése esetén a termelőnek nem jár juttatás, ha a növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött együtt, továbbá a (3) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A költségvetési törvénynek a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében külön alcímen a (2) bekezdés szerinti juttatás fedezetére célelőirányzatot kell biztosítani.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szaporítóanyagot előállítókra és továbbszaporítókra is.”

14. § A Tv. 23. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet:

a) a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekről, valamint az állami elismerésben részesített növényfajtákról, amely tartalmazza

aa) a bejelentő természetes személyazonosító adatait, cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

ab) az állami elismerésben részesített növényfajta nevét,

ac) az állami elismerés évét (időpontját);

b) a vetőmag előállítókról, valamint az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett szőlő-, gyümölcs-, dísznövény, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról, amely tartalmazza

ba) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

bb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén az azonosító adatokat (cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét),

bc) a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal regisztrációs számát vagy a növénytermesztési hatóság partner azonosítóját,

bd) a tevékenység megjelölését,

be) szaporítóanyag előállítás esetén a vetés, illetve a termesztés helyének azonosító adatait (cím, helyrajzi szám, MePaR azonosító szám, földrajzi koordináták, táblaszám, terület mérete), valamint szaporítóanyag forgalmazás esetén a telephely megfelelő azonosító adatait;

c) a minősített szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

ca) a tétel előállítójának megnevezését,

cb) a tétel előállításának idejét,

cc) a minősítésre beérkező szaporítóanyag fajtáját,

cd) a minősítésre beérkező szaporítóanyag mennyiségét;

d) a szántóföldi és zöldség növényfajták esetében a vetőmag kiszerelést folytatókról, amely tartalmazza

da) a vetőmag kiszerelő természetes személy azonosító adatait, illetve jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

db) a kiszerelésre engedélyezett fajok nevét;

e) a standard zöldség vetőmag előállítókról és forgalmazókról, amely tartalmazza

ea) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

eb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

ec) engedélyezett fajok nevét;

f) a minősített és ellenőrzött erdészeti és fás szárú energetikai célú szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

fa) a fajta vagy származás megnevezését,

fb) a szaporítóanyag mennyiségét,

fc) az előállítás idejét;

g) az erdészeti génmegőrzési tételekről és génrezervátumokról, amely tartalmazza

ga) a génmegőrzési egység elnevezését,

gb) a génmegőrzési egység egyedi azonosítóját, ami tartalmazza a megőrzött fafaj nevét, a génmegőrzési módot (ex situ, illetve in situ) és az egyedi állomány azonosító sorszámot,

gc) a génmegőrzési egység földrajzi fellelhetőségét,

gd) a tulajdonos, illetve a gazdálkodó, kezelő nevét;

h) a minősített és ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

ha) a fajtanevet,

hb) a szaporítóanyag mennyiségét,

hc) az előállítás idejét;

i) a minősített és ellenőrzött szőlő szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

ia) a fajtanevet,

ib) a szaporítóanyag mennyiségét,

ic) az előállítás idejét;

j) a határon átnyúló szolgáltatás folytatása esetén a 15. § (10) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről.

(2) A növénytermesztési hatóság

a) elvégzi vagy elvégezteti az állami elismerésre bejelentett növényfajták fajtavizsgálatát, illetve a növényfajta-oltalom iránt bejelentett növényfajták kísérleti vizsgálatát;

b) ellátja a Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait;

c) előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére a növényfajták állami elismerésére, annak meghosszabbítására, illetve visszavonására;

d) a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, illetve az elvégzett DUS-vizsgálat szerint kiadja a növényfajták állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, illetve visszavonásáról szóló határozatokat;

e) vezeti és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket;

f) bejegyzi az új fajtafenntartókat;

g) minősíti a szaporítóanyagokat és a törzsültetvényeket;

h) engedélyezi:

ha) az állami elismerésre bejelentett növényfajták egyedi szaporítását,

hb) a szaporítóanyag szaporítási zárt körzetek kialakítását,

hc) a szaporítóanyag tételek átruházott jogkörben történő minősítését,

hd) a fémzárolt szaporítóanyag tételek kiszerelését,

he) a törzsültetvények létesítését,

hf) a faiskola és palántanevelő üzem létesítését,

hg) a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, valamint zöldségpalánta előállítását és forgalomba hozatalát;

i) engedélyezheti a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti minősítési feltételeknek meg nem felelő szaporítóanyag eseti felhasználását;

j) ellenőrzi:

ja) a növényfajták fajtafenntartásának eredményességét, a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján,

jb) a szaporítóanyagok előállítását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, felhasználását,

jc) az átruházott jogkörben végzett szaporítóanyag-tétel minősítést,

jd) a zárt körzetben az előírt korlátozások betartását;

k) eljár – a 23/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel – az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megsértése esetén.

(3) A növénytermesztési hatóság hatósági igazolványt állít ki az ellenőrzést végző munkatársa részére. A növénytermesztési hatóság ellenőrzési tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak vagy szaporító alapanyagot felhasználnak. A termelő, illetve a forgalmazó köteles az ellenőrzést végző személy bejutását biztosítani az ellenőrizendő helyre és együttműködni az ellenőrzést végzővel.”

15. § A Tv. 30. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„m) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kárának enyhítésére szolgáló juttatás részletes szabályait.”

16. § A Tv. 31. §-a a következő j)–n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény szabályozási tárgykörében a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:)

„j) a Tanács 98/56/EK irányelve a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról,

k) a Tanács 2008/72/EK irányelve a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

l) a Tanács 2008/90/EK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

m) a Bizottság 2008/62/EK irányelve a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,

n) a Bizottság 2009/145/EK irányelve az egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről.”

17. § A Tv. a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § A törvény 2. § 35. pontjának és 21/A. §-ának a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

18. § (1) A Tv.

- a) 18. §-a előtti „Szaporítóanyag előállítási zárt körzet” alcím helyébe „A vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályai” alcím lép,

- b) 15. § (1) bekezdés c) pontjában az „és szőlő” szövegrész helyébe a „valamint szőlő és gyümölcs” szöveg lép,

- c) 19. § (4) bekezdésében a „gyümölcs-, komló- és díszfaiskolában” szövegrész helyébe a „gyümölcs faiskolában” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Tv.

- a) 2. § 9. pontja,

- b) 15. § (1) bekezdés b) pontja.

(3) Hatályát veszti a Tv.

- a) 7. § (5) bekezdésében a „ , továbbá ugyanezen időtartamra ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója”,

- b) 19. § (1) bekezdésében a „ , fásszárú dísznövény-”

szövegrész.