2013. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2014. január 14.

3. § Az Fgytv. 17/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A vállalkozás az ügyfélszolgálati ügyintézőnek az ügyfélszolgálat felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. Ha a hangfelvétel tartalmazza a 17/A. § (5) bekezdése szerinti tartalmi elemeket – ide nem értve a panasz előterjesztésének helyét, a fogyasztó által bemutatott bizonyítékok jegyzékét, a jegyzőkönyvet felvevő személy aláírását, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét –, a jegyzőkönyv felvétele a fogyasztó beleegyezésével mellőzhető. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és a fogyasztó kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles.”

5. § Az Fgytv. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § A fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait.”

6. § Az Fgytv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.”

7. § Az Fgytv. a következő 37/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Fogyasztóvédelmi rezsipont

37/B. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság szervezetében fogyasztóvédelmi rezsipont működik.

(2) A fogyasztóvédelmi rezsipont feladata a villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-szolgáltatást és hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő területen a fogyasztók tájékoztatása a vonatkozó jogszabályi előírásokról, a fogyasztók által kezdeményezhető hatósági eljárásokról, továbbá az igénybe vehető igényérvényesítési eszközökről.”

8. § Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével –

a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással,

b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével,

c) a fogyasztói csoporttal,

d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint

e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó – békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével

összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”

9. § Az Fgytv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl – tartalmaznia kell

a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,

b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,

c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, továbbá

d) a kérelmező aláírását.”

(2) Az Fgytv. 47. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezésére vonatkozó, a 17/B. § (3) bekezdésében előírt kötelezettség ellenőrzése érdekében az az elektronikus hírközlési szolgáltató, akinek hálózatából a hívást kezdeményezték, a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles közölni a hívás kezdő időpontjára és időtartamára vonatkozó, általa kezelt adatokat.”

11. § (1) Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírság összege 15 ezer forinttól)

„a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,”

(terjedhet.)

(2) Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fogyasztóvédelmi hatóság – ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – minden esetben bírságot szab ki, ha)

„d) a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.”

12. § Az Fgytv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait.”

(2) Az Fgytv. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 19. § a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”

16. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető – ideértve a kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építmény engedélyköteles átalakítását is –, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.”

(3) Az Étv. 60. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) E törvénynek az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvénnyel megállapított 53/F. § (1) bekezdését az olyan építési engedélyezési eljárásban is alkalmazni kell, amelynél az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 16. §-ának hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki.”

17. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, a (3) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időn belül átadhatók:]

„e) a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásai szerint a fogyasztóvédelmi hatóságnak.”

18. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.

(2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha

a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,

b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be,

c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy

d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.”

19. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. árusítótér: az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület;”

(2) A Kertv. 2. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1a. beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;”

(3) A Kertv. 2. §-a a következő 18a. és 18b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„18a. napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél;

18b. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki;”

(4) A Kertv. „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben az árusítótér nagysága alapján meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésére szolgáló várakozóhelyet, és megfelel a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak.”

(5) A Kertv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § Nem kell alkalmazni az 5/A. §-ban foglalt követelményeket azokra a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekre, amelyek esetében a kereskedelmi hatóság az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 19. §-ának hatálybalépését megelőzően

a) vette nyilvántartásba az üzletet,

b) adta ki a működési engedélyt.”

22. § (1) Az Fgytv.

- a)–b)

- c) 47/C. § (5) bekezdés c) pontjában a „került sor.” szövegrész helyébe a „került sor, továbbá” szöveg,

- d)

lép.

(3) Az Eht. 157. § (9) bekezdés d) pontjában a „részére.” szövegrész helyébe a „részére;” szöveg lép.

(6) Hatályát veszti az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés b) pontjában a „továbbá” szövegrész.