# 2013. évi CLXIX. törvény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról 1–27. § 28. § A Tfvt. a következő 48/A. §-sal egészül ki: „48/A. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint, elektronikus úton kötelesek teljesíteni.” 29–35. § 36. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. november 1-jén lép hatályba. (2) A 28. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. ### 1. melléklet a 2013. évi CLXIX. törvényhez „1. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez A földvédelmi járulék mértéke 1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot. | | Minőségi osztályok | (AK szorzószáma) | | --- | --- | --- | | | I. | 184 000 | | | II. | 152 000 | | | III. | 120 000 | | | IV. | 88 000 | | | V. | 56 000 | | | VI. | 35 000 | | | VII. | 20 000 | | | VIII. | 4 000 | 2. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül. 3. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható. 4. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításakor 4.1. a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén a járulék számításánál az 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni; 4.2. az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén a járulék számításánál a 2. pontban foglaltakat kell alkalmazni. ” ### 2. melléklet a 2013. évi CLXIX. törvényhez „2. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez A földvédelmi bírság mértéke 1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb. 2. A bírság 2.1. a 24. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezerszerese; 2.2. a 24. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt esetekben 20 000 forint azzal, hogy a bírság összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani; 2.3. a 24. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglalt esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa; b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa; 2.4. a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa; 2.5. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a) a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában, b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa; 2.6. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani.”