2013. évi CLIX. törvény — mi változott? 2013. október 26.

1. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (2) bekezdésében az „az iparjogvédelmi” szövegrész helyébe az „a szellemitulajdon-védelmi” szöveg lép.

2. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 53/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a következő kérelmekért is:)

„b) a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”

3. § Az Szt. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény – indokolást is tartalmazó – előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.

(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül visszavonja,

b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja a szabadalmi bejelentést,

c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést visszavontnak kell tekinteni,

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A gyorsítás iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél kevesebb, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét eléri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.

(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, vagy az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.

(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készítése iránt.

(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban

a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést – a (8) bekezdés alapján – a (6) bekezdés alkalmazásával készítette el,

b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a (11) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat visszafizeti, ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázását megelőzően előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett jelentés elkészítésére nem tart igényt,

c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a (9) bekezdésben megjelölt okból elutasítja.”

4. § Az Szt. 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi oltalomról – legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

6. § Az Szt. 115/S. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.”

7. § Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:

„117/A. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.”

8. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 46/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a következő kérelmekért is:)

„b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”

9. § A Vt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

10. § A Vt. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

11. § A Vt. 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1151/2012/EU rendelet) rendelkezései az irányadók.”

12. § A Vt. 122. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)

„b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

13. § A Vt.

- a) 112. § (2) bekezdésében, 113/A. § (1) bekezdés e) pontjában, Nyolcadik részének címében, XVII/A. fejezetének címében, 116/A. § (2) bekezdésében, 116/A. § (13) bekezdés a) és b) pontjában, 116/B. § (1)–(4) bekezdésében a „közösségi” szövegrészek helyébe az „uniós” szöveg,

- b) 116/A. § (3) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet” szöveg,

- c) 116/A. § (4) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke” szöveg,

- d) 116/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2–3. cikkeiben” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5–6. cikkeiben” szöveg,

- e) 116/A. § (6) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1)–(2) bekezdésének” szöveg,

- f) 116/A. § (8) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének” szöveg,

- g) 116/A. § (9) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésében” szöveg,

- h) 116/A. § (10) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 9. cikke” szöveg,

- i) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 9. cikke” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 53. cikke” szöveg,

- j) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „a 12. cikke alapján” szövegrész helyébe az „az 54. cikke alapján” szöveg,

- k) 116/A. § (12) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatnak, illetve iratnak” szöveg,

- l) 116/A. § (13) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet” szöveg,

- m) 116/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 11. cikkének” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 37. cikkének” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti a Vt. 112. § (4) bekezdés d) pontja.

15. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.”

17. § Az Szjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.”

19. § Az Szjt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

20. § Az Szjt. 92/A. § (2) bekezdésében és 92/N. § (2) bekezdésében az „óvásnak” szövegrész helyébe a „felhívásnak” szöveg lép.

22. § Az Szjt. 94/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

25. § (1) Az Szjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(2) Az Szjt. 112. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.”

- a) 38. § (1) bekezdés d) pontja,

28. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a mintaoltalomról – több mintára adott oltalom esetén legalább az érintett minták vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

29. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 30/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben hozott döntését megváltoztatási kérelem alapján, annak a bírósághoz történő továbbításáig visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”

30. § Az innovációs törvény 30/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői díjazásra nem tarthat igényt.

(3) Más hatóság vagy bíróság általi megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői véleményt ad a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése, valamint a megkeresésben megjelölt költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége kérdésében.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól.

(5) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendelkezik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.

(6) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

31. § Az innovációs törvény 34/A. §-ában a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

32. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés d)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó)

„d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,

e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhatóságot,

f) szerzői jogi védelem alatt álló alkotás vagy kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultja volt, az örökhagyó alkotásaival vagy teljesítményeivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet vagy – ha ilyen szervezet nem azonosítható – az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet”

(a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.)

33. § A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvény 40. §-ának az Szjt. 74/A. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az „előadóművésznek” szövegrész helyett az „előadóművész” szöveggel lép hatályba.