2013. évi CI. törvény — mi változott? 2013. július 7.

1. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában nukleáris létesítmény:)

„a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,”

(2) Az Atv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha radioaktív hulladéknak minősül, annak végleges elhelyezéséről gondoskodni kell;”

(3) Az Atv. 2. §-a a következő 40–44. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„40. átmeneti tárolás: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt átmeneti tárolása az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy – később meghozandó döntés alapján – későbbi végleges elhelyezés céljából;

41. kiégett üzemanyag kezelése: a kiégett üzemanyag mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, továbbá végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

42. radioaktív hulladék kezelése: a radioaktív hulladék mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

43. újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;

44. végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése.”

2. § (1) Az Atv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg.”

(2) Az Atv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerinti hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazása – ideértve a villamosenergia-termelést, a radioizotópok alkalmazását, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelését is – és fejlesztése terén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől.”

3. § Az Atv. „Alapelvek” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli, kivéve

a) a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz visszaszállították, valamint

b) a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.

(2) A kiégett üzemanyagnak és a radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történő szállítása esetén a magyar állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos, végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.

(3) A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal – a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével – hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.

(4) A (3) bekezdés szerinti szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben meggyőződik arról, hogy a célország:

a) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek,

b) a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben meghatározott célokkal, és

c) radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények szerint irányítják.”

4. § Az Atv. I. fejezete a következő alcímcímmel, valamint 5/B. és 5/C. §-sal egészül ki:

„Nemzeti politika és nemzeti program

5/B. § (1) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan (a továbbiakban: nemzeti politika).

(2) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát.

(3) Az Országgyűlés a nemzeti politikáról normatív országgyűlési határozatban rendelkezik.

(4) A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó, a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) gondoskodik.

(5) A nemzeti politika kidolgozása során az alábbi elveket kell érvényesíteni:

a) a radioaktív hulladék keletkezését – megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, így különösen a nukleáris és a más radioaktív anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén – aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt az ésszerűen megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani,

b) figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket,

c) a kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével,

d) az intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani,

e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek, továbbá

f) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

(6) A nemzeti politikában ki kell térni a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezésére és megvalósítására is.

5/C. § (1) A Kormány a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően (a továbbiakban: nemzeti program).

(2) A Kormány ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti programot.

(3) A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a kijelölt miniszter gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat, valamint a bevált gyakorlatot is.

(4) A nemzeti programnak ki kell terjednie

a) a nemzeti politika általános célkitűzéseire,

b) a kivitelezés jelentős szakaszaira és a szakaszok teljesítésének időbeli ütemezésére,

c) valamennyi meglévő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék leltárára,

d) a jövőben keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiségek becslésére, ideértve a leszerelésből származó kiégett üzemanyagot és radioaktív hulladékot is,

e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó koncepciókra vagy tervekre és műszaki megoldásokra, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig,

f) a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciókra vagy tervekre, ideértve azt az időtartamot is, amíg az ellenőrzéseket fenn kell tartani, valamint azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni,

g) azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírására, amelyek révén a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők,

h) a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körökre és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra,

i) a nemzeti program költségeinek felmérésére, a felmérés alapjára és feltételezéseire, ideértve a költségek időbeli alakulását is,

j) az érvényben lévő finanszírozási rendszerre,

k) az átláthatóságot, tájékoztatást szolgáló eszközökre, eljárásokra, valamint

l) más tagállammal vagy harmadik országgal kötött, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló megállapodásra.

(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott leltárban a radioaktív hulladékok osztályozásával összhangban fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag helyét és mennyiségét.”

5. § (1) Az Atv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal, felügyeletét a kijelölt miniszter látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”

(2) Az Atv. 8. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv)

„g) ellátja az 5/A. § (4) bekezdése alapján Magyarországot terhelő kötelezettségeket.”

7. § Az Atv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az atomerőmű engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről.”

8. § Az Atv. 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja, 5. és 10. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja, valamint 3., 4. és 6–9. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.”

9. § Az Atv. 12. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyintézés határideje:

a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapítása és a fizikai védelmi rendszer első alkalommal történő engedélyezése esetében hat hónap,

b) a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3–9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.

(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében legfeljebb kilencven nappal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3–9. pontja szerinti ügyekben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja esetében 45 nap, a 17. § (2) bekezdés 3–9. pontja esetében pedig 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.”

11. § (1) Az Atv. 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre”

(2) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„1. a nukleáris létesítmény:

a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,

b) létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez

szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;”

(5) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„18. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;”

12. § Az Atv. „Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásában” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott telephely vizsgálati és értékelési engedélyezési, telephely-engedélyezési, valamint létesítési engedélyezési eljárásért, továbbá a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

15. § Az Atv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről.”

16. § (1) Az Atv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosító elkülönített állami pénzalap.”

(3) Az Atv. 62. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (2) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni, továbbá a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti szerv által ellátott feladatokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kell finanszírozni.

(4) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője:

a) szerződést köt a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervvel a 40. § szerinti feladatok finanszírozására,

b) engedélyezi, hogy a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv megkösse a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramja szerinti célkitűzések teljesítéséhez szükséges szerződéseket,

c) nyilvántartja és kezeli a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv által kötött szerződéseket,

d) előkészíti és a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetési előirányzatát érintő előirányzat-módosítást, továbbá

e) megvizsgálja, és egyetértése esetén a (6) bekezdés szerinti testület előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves munkaprogramokat és beszámolókat.

(5) A (4) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok kijelölt miniszterhez való felterjesztéséhez csatolni kell az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelését is.”

19. § Az Atv. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.”

20. § Az Atv. „Vegyes és hatályba léptető rendelkezések” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:

„66/C. § (1) A nemzeti politikát első alkalommal 2014. október 31-ig kell elfogadni.

(2) A nemzeti programot első alkalommal 2015. március 31-ig kell elfogadni.

(3) Az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról első alkalommal 2015. augusztus 23-ig kell értesíteni.”

21. § Az Atv. „Vegyes és hatályba léptető rendelkezések” alcíme a következő 66/D. §-sal egészül ki:

„66/D. § Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 7. §-ával megállapított 10. § (4) bekezdése szerinti alkohol- és drogpolitikát első alkalommal 2013. december 31-ig kell megalkotni.”

22. § (1) Az Atv. 67. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„h) a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervnek az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos európai uniós kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét;”

(2) Az Atv. 67. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„o) a 10/A. § alapján létrejött társulások számára a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtható támogatás felosztásának módjára, folyósítására, a támogatási szerződés tartalmára, a társulások tájékoztatási és ellenőrzési célú tevékenységére, a tároló engedélyesének ezt elősegítő kötelezettségeire, valamint a kiégett üzemanyag támogatás szempontjából való minősítésére vonatkozó szabályokat;”

(2) Az Atv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)

„d) az atomenergia-felügyeleti szerv igazgatási szolgáltatási díj ellenében végzett eljárásai esetében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének szabályait, a díj mértékét illetően az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;”

(4) Az Atv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap a bányászati ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye alkalmasságának megállapításánál, valamint műszaki tervezésénél irányadó földtani követelményrendszert, továbbá a földtani vizsgálatok engedélyezésére és a vizsgálat eredményének jóváhagyására vonatkozó hatósági eljárás szabályait.”

24. § Az Atv. a következő 70. §-sal egészül ki:

„70. § Ez a törvény a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

26. § (1) Az Atv.

- a) 2. § 38. pontjában az „ártalmatlanítás (végleges elhelyezés)” szövegrész helyébe az „ártalmatlanítás” szöveg,

- b) 11/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „telepítéséhez” szövegrész helyébe a „telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához” szöveg,

- c) 9. § (2) bekezdésében és 12/A. § (5) bekezdésében az „atomenergiafelügyeleti szerv” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szerv” szöveg,

- d) 14. § (4a) bekezdésében és 32. § (1) bekezdésében az „atomenergia felügyeleti” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti” szöveg,

- e) 14. § (5) bekezdésében a „telepítéséhez” szövegrész helyébe a „telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához” szöveg,

- f) 17. § (5) bekezdésében a „kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez az átalakítás engedélyezésére” szövegrész helyébe az „engedély iránti kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez” szöveg,

- g) 17. § (6) bekezdésében az „a nukleáris biztonsági hatóságnál” szövegrész helyébe az „az atomenergia-felügyeleti szervnél” szöveg,

- h) 17. § (7) bekezdésében a „telepítéséhez” szövegrész helyébe a „telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez” szöveg,

- i) 20. § (1) bekezdés h) pontjában az „ionizáló sugárzást kibocsátó” szövegrész helyébe az „ionizáló sugárzást létrehozó” szöveg,

- j) 47. § (1) bekezdés d) pontjában az „építésügyi” szövegrész helyébe az „építésfelügyeleti” szöveg,

- k) 64. § (1) bekezdésében az „államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló törvény” szöveg,

- l) 67. § d) pont db) alpontjában a „telepítésre,” szövegrész helyébe a „telephely vizsgálatára és értékelésére, a telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására,” szöveg,

- m) 67. § f) pontjában a „tevékenységét” szövegrész helyébe a „létrehozását, tevékenységét” szöveg,

- n) 67. § q) pontjában a „testület” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,

- o) 67. § r) pontjában a „fizikai védelmi rendszerrel” szövegrész helyébe a „tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapításával, valamint a fizikai védelmi rendszerrel” szöveg,

- p) 68. § (8) bekezdésében a „szervet irányító” szövegrész helyébe a „szervet felügyelő” szöveg

lép.

28. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:]

„c) olyan robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyag felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet, amely katasztrófát okozhat, továbbá a jogszabályban meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;”

(2) Az Fbötv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „iskolai végzettségre” szövegrész helyébe a „szakképesítésre” szöveg lép.