Hpt. — mi változott? 2026. január 11.

- 7. belső módszerek: az 575/2013/EU rendelet 143. cikk (1) bekezdésében említett belső minősítésen alapuló módszer, a 221. cikkében említett belső modellen alapuló módszer, a 283. cikkében említett belső modell módszer, a 325az. cikkében említett alternatív belső modellen alapuló módszer, valamint a 265. cikk (2) bekezdésében említett belső értékelési módszer;

- 7a. belsőkontroll-funkciók: kockázatkezelési, megfelelőség-ellenőrzési és belső ellenőrzési funkciók;

- 7b. belsőkontroll-funkciók vezetői: a hitelintézet belsőkontroll-funkcióknak napi szintű tényleges irányításáért felelős, a hierarchia legmagasabb szintjén álló személyek;

- 13a. ESG-kockázat: az 575/2013/EU rendeletben környezeti, társadalmi és irányítási kockázatként meghatározott fogalom;

- 14. egyéb rendszerszinten jelentős intézmény: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, illetve EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság által vezetett csoport, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;

- 23a. felső vezetés: vezetői feladatot ellátó természetes személyek, akik közvetlenül elszámoltathatók a vezető testület előtt, de annak nem tagjai, és amelynek irányítása alatt felelősek a hitelintézet mindennapi vezetéséért;

- 25a. figyelembe vehető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 32. globálisan rendszerszinten jelentős intézmény:

- a) az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által vezetett csoport, vagy

- b) olyan hitelintézet, amely nem leányvállalata valamely EU-szintű anyavállalatnak, EU-szintű pénzügyi holding társaságnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak;

- 46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az intézmény irányításával kapcsolatos feladatkörében eljáró, az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult, és amely az üzleti tevékenységet ténylegesen irányító személyeket foglalja magában;

- 53a. kényszerítő bírság: időszakos pénzbeli kényszerítő intézkedés, amelynek célja az e törvényben, az 575/2013/EU rendeletben, vagy a Felügyelet által hozott határozatban foglaltak megsértésének megszüntetése, valamint a természetes vagy jogi személyek arra való kötelezése, hogy újra megfeleljenek a megsértett rendelkezéseknek vagy határozatoknak;

- 57a. kiemelt funkciót betöltő személyek: azon személyek, akik jelentős befolyással rendelkeznek valamely hitelintézet irányítása felett, de nem tagjai a vezető testületnek, ideértve a belsőkontroll-funkciók vezetőit és a pénzügyi vezetőt is, amennyiben e vezetők nem tagjai a vezető testületnek;

- 58a. klímasemlegesség: a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon általános célkitűzés, amely a klímasemlegesség 2050-ig való elérésére irányul;

- 68b. kriptoeszköz: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott olyan kriptoeszköz, amely nem központi banki digitális fizetőeszköz;

- 82. modellkockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 83c. nagy méretű intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 91a. pénzügyi vezető: a hitelintézet pénzügyi forrásainak kezeléséért, pénzügyi tervezéséért és pénzügyi jelentéstételért általánosan felelős személy;

- 103a. szolgáltatások ügyfelek részére történő ajánlása: a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásnak a pénzügyi intézmény ügyfelei részére történő – az ügyfelek érdekeinek elsődlegességét figyelembe vevő és a pénzügyi intézmény hosszú távú prudens működését nem befolyásoló – ajánlása, amely során a pénzügyi intézmény az ügyfelek adatait hozzájárulásuk esetén a vállalkozás részére átadja, de a vállalkozást az ügyfelek felé nem képviseli, az ügyfelektől a vállalkozást megillető pénzt nem vesz át;

- b) a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság legyen felelős a csoport szubkonszolidált alapon való megfeleléséért az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően, vagy ha a pénzügyi holding társaságot, illetve vegyes pénzügyi holding társaságot jelölték ki a (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a csoportszintű megfelelés biztosítására,

amennyiben az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, vagy a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság Magyarországon van letelepedve.

(1a) A Felügyeletnek rendszeresen, legalább évente felül kell vizsgálnia a hitelintézet anyavállalatait annak ellenőrzése érdekében, hogy a hitelintézet, tevékenységi (működési) engedélyt kérő hitelintézet vagy a csoportszintű megfelelés biztosítására kijelölt szervezet helyesen jelent minden olyan vállalkozást, amely megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján a tagállami pénzügyi holding társaságnak, tagállami vegyes pénzügyi holding társaságnak, EU-szintű pénzügyi holding társaságnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi társaság anyavállalatnak minősül.

(2) A pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság mentességet kérhet az (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyás alól, amelyet a következő feltételek mindegyikének teljesülésekor a Felügyelet engedélyez:

- c) valamely leányvállalat hitelintézetet vagy leányvállalat pénzügyi holdingtársaságot vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságot jelöltek ki felelősként azért, hogy biztosítsa a prudenciális követelmények összevont alapon történő csoportszintű megfelelését, és felruházták minden eszközzel és hatáskörrel ahhoz, hogy ezen követelményeket eredményesen tudja teljesíteni,

(2a) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül eseti alapon engedélyezheti a jóváhagyás alól mentesített pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság konszolidációs körből történő kivonását, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

- a) a kivonás nem érinti a leányvállalat hitelintézet vagy a csoport felügyeletének hatékonyságát,

- b) a pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak nincs más részvényjellegű kitettsége, mint a leányvállalat hitelintézetével, illetve a leányvállalat hitelintézetét ellenőrző pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság közbenső anyavállalatával szembeni részvényjellegű kitettség,

- c) a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság nem vesz igénybe jelentős mértékű tőkeáttételt, és nem rendelkezik olyan kitettséggel, amely nem kapcsolódik a leányvállalat hitelintézetében, illetve a leányvállalat hitelintézetét ellenőrző pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság közbenső anyavállalatában meglévő tulajdonához.

- g) amennyiben az alapítandó hitelintézet az alapítással összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá kerül, a csoport szerkezetének, az információátadás rendjének bemutatását és a csoport irányítójának nyilatkozatát arról, hogy a csoport szerkezete lehetővé teszi a hatékony felügyelet gyakorlását, az illetékes hatóságok közötti hatékony információcserét és az azok közötti hatáskörmegosztás meghatározását,

- h) amennyiben az alapítandó hitelintézet az alapítással összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá kerül, az alapítandó hitelintézettel szoros kapcsolatba kerülő természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez és továbbításához, valamint

- b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot ténylegesen irányító legalább két személy kinevezéséről, megválasztásáról szóló igazolást, valamint alkalmasságuk igazolását,

(5b) Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ezen alcím szerinti engedélyezés, valamint a 15/A. § és 100. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését e § szerinti és a 173/A. §-ban meghatározott eljárás lezárultáig felfüggeszti.

(3) Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő – ide nem értve a hitelintézetet és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítót – csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

#### 15/A. Egyesülés és szétválás értékelése

28/A. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

- 1. egyesülés a következők bármelyike:

- a) egy vagy több társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben egy már létező társaságra, az átvevő társaságra ruházza át az átvevő társaság tőkéjéből kibocsátás útján a saját tagjainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- b) egy vagy több társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben egy már létező társaságra, az átvevő társaságra ruházza át anélkül, hogy az átvevő társaság új társasági részesedést bocsátana ki, amennyiben az egyesülő társaságok összes részesedésével közvetlenül vagy közvetetten egy személy rendelkezik, vagy az egyesülő társaságok tagjai valamennyi egyesülő társaságban azonos arányú részesedéssel rendelkeznek,

- c) két vagy több társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben egy általuk alapításra kerülő társaságra, az új társaságra ruházza át, az új társaság tőkéjéből kibocsátás útján a saját tagjainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- d) egy társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben arra a társaságra ruházza át, amely a tőkéjében kizárólagos részesedéssel rendelkezik;

- 2. szétválás a következők bármelyike:

- a) olyan művelet, amelynek során egy társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor eszközeinek és kötelezettségeinek összességét egynél több társaságra ruházza, a szétválásból eredő vagyoni hozzájárulást fogadó társaságok tőkéjéből allokáció útján a saját tulajdonosainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- b) olyan művelet, amelynek során egy társaság – felszámolási eljárások kívüli – megszűnésekor eszközeinek és kötelezettségeinek összességét egynél több újonnan alapított társaságra ruházza, a fogadó társaságok tőkéjéből allokáció útján a saját tulajdonosainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- c) az a) és a b) pontban leírtak kombinációja,

- d) olyan művelet, amelynek során egy szétváló társaság az eszközeit és kötelezettségeit részben átruházza egy vagy több fogadó társaságra, a fogadó társaságok tőkéjéből vagy a saját tőkéjéből vagy mind a fogadó társaságok, mind a saját tőkéjéből kibocsátás útján a saját tulajdonosainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- e) olyan művelet, amelynek során egy szétváló társaság eszközeit és kötelezettségeit részben átruházza egy vagy több fogadó társaságra, a fogadó társaságok tőkéjéből kibocsátás útján biztosított részesedés ellenében.

(2) Ezen alcímben foglaltak nem alkalmazandóak a Szantv. szerinti szanálási intézkedések, szanálási eszközök alkalmazásakor, továbbá nem érintik a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet és a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályok alkalmazását.

28/B. § (1) A 15/A. § hatálya alá tartozó, egyesülést vagy szétválást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tervezett művelet) végrehajtó hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság (a továbbiakban: pénzügyi érdekelt fél) a tervezett művelet végrehajtását – a tervezett feltételeinek elfogadását követően, de a tervezett művelet végrehajtását megelőzően – a 28/C. § (7) bekezdésével összhangban meghatározott releváns információk közlésével bejelenti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely hatóság felelős lesz a tervezett művelet alapján létrejövő szervezetek felügyeletéért. Szétválás esetén értesíteni kell a tervezett műveletet végrehajtó szervezet illetékes felügyeleti hatóságát, amely elvégzi a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelést.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyeletnek nem kell elvégeznie a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelést, amennyiben a tervezett művelet olyan egyesülés, amelyben kizárólag ugyanazon csoporthoz – többek között egy központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek csoportként felügyelt csoporthoz – tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt.

(3) A 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés nem végezhető el, ha a tervezett művelethez újonnan alapítandó hitelintézet engedélyezése, vagy pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyás alóli mentesítésének engedélyezése szükséges.

(4) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti illetékes felügyeleti hatóság, akkor haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentés vagy a további információk átvételét követő tíz munkanapon belül írásban visszaigazolja az (1) bekezdés szerinti bejelentés vagy a (7) bekezdés alapján benyújtott további információk átvételét.

(5) Amennyiben a tervezet műveletben csak ugyanazon csoporthoz tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt, a Felügyeletnek a bejelentés írásos átvételi visszaigazolásának dátumától, valamint a 28/C. § (7) bekezdésével összhangban a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum kézhezvételétől számítva hatvan munkanap (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: értékelési időszak) áll rendelkezésre a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzésére.

(6) Az átvétel visszaigazolásakor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi érdekelt feleket az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(7) A Felügyelet a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez írásban, azok pontos megjelölésével kiegészítő információkat kérhet be. Ha a tervezett műveletben csak ugyanazon csoporthoz tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt, a kiegészítő információk legkésőbb az értékelési időszak ötvenedik munkanapjáig kérhetők be.

(8) Az értékelési időszakot fel kell függeszteni a kiegészítő információk bekérésének időpontja és a pénzügyi érdekelt felek összes kért információit tartalmazó válaszának kézhezvételi időpontja között. Ezen felfüggesztés nem tarthat tovább húsz munkanapnál. A Felügyelet bármely, a benyújtott információk kiegészítésére vagy pontosítására irányuló további kérésről szabad mérlegelése szerint dönt, azonban ez már nem járhat az értékelési időszak felfüggesztésével.

(9) A Felügyelet a (8) bekezdés szerinti felfüggesztést legfeljebb harminc munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben

- a) a pénzügyi érdekelt felek legalább egyike harmadik országban van, vagy harmadik ország joghatálya alá tartozik, vagy

- b) a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez információcserére van szükség a pénzügyi érdekelt felek pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szerveivel.

(10) A Felügyelet az értékelés elvégzését követő két munkanapon belül írásban, indokolással ellátott pozitív vagy negatív véleményt ad a pénzügyi érdekelt felek számára. A pénzügyi érdekelt feleknek ezen véleményt továbbítaniuk kell a tervezet művelet vizsgálatáért felelős további hatóságok részére.

(11) Amennyiben a tervezet műveletben csak ugyanazon csoporthoz tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt és a Felügyelet az értékelési időszakon belül a tervezett műveletet nem ellenzi, akkor a véleményt pozitívnak kell tekinteni.

(12) A Felügyelet az indokolással ellátott, pozitív véleményében rendelkezhet egy korlátozott időszakról, amelyen belül a tervezett műveletet végre kell hajtani.

(13) A tervezett művelet nem hajtható végre azelőtt, hogy az (1) bekezdés szerinti illetékes felügyeleti hatóság pozitív véleményt bocsátott ki.

28/C. § (1) Ha a Felügyelet a 28/B. § (1) bekezdése szerinti illetékes felügyeleti hatóság, akkor a tervezett művelet bejelentésének és az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információk vizsgálata során – annak biztosítása érdekében, hogy megbízható profilt lehessen készíteni a pénzügyi érdekelt feleknek a tervezett művelet végrehajtását követő prudenciális helyzetéről és különösen azon kockázatok kezelése céljából, amelyeknek a pénzügyi érdekelt felek a tervezett művelet során ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint amelyeknek a tervezett művelet eredményeként létrejövő szervezet ki lehet téve – a következő kritériumokkal összhangban értékeli a tervezett műveletet:

- a) a tervezett műveletben részt vevő pénzügyi érdekelt felek hírneve,

- b) a tervezett műveletben részt vevő pénzügyi érdekelt felek pénzügyi stabilitása, különösen a tervezett művelet eredményeként létrejövő szervezet által folytatni szándékozott tevékenységgel kapcsolatban,

- c) a tervezett művelet eredményeként létrejövő szervezet képes lesz-e teljesíteni és képes-e folyamatosan teljesíteni az e törvényben, az 575/2013/EU rendeletben, valamint adott esetben más uniós jogi aktusokban, különösen a pénzügyi konglomerátumokhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló irányelvben meghatározott prudenciális követelményeket,

- d) a tervezett művelet végrehajtási terve prudenciális szempontból reális és megbízható-e,

- e) a tervezett művelettel kapcsolatban észszerű okok alapján feltételezhető-e, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ezek kockázatát.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtási tervet a Felügyelet a tervezett művelet végrehajtásáig megfelelő figyelemmel kíséri.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kritérium értékelése céljából az ellenőrzés keretében konzultálni kell a pénzügyi érdekelt felek pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szerveivel.

(4) A Felügyelet a tervezett műveletre vonatkozóan kizárólag akkor adhat negatív véleményt, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok nem teljesülnek, vagy a pénzügyi érdekelt felek által szolgáltatott információk a 28/B. § (7) bekezdése szerinti kérelme ellenére hiányosak.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kritériumra tekintettel a tervezett művelet értékelésekor megfelelően figyelembe veszi a pénzügyi érdekelt felek pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervei által az eredeti kérelem dátumától számított harminc munkanapon belül kézhez kapott negatív véleményét, amely észszerű okát képezheti a (4) bekezdés szerinti negatív véleménynek.

(6) A Felügyelet a tervezett műveletet a piac gazdasági igényei alapján nem vizsgálhatja.

(7) A Felügyelet a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti értékelés elvégzéséhez szükséges információk listáját. A pénzügyi érdekelt feleknek ezen információkat a 28/B. § (1) bekezdése szerinti bejelentéskor kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátaniuk. A bekért információk arányosak és a tervezett művelet jellegéhez igazodóak. Nem kérhető az e § szerinti prudenciális értékelés szempontjából nem releváns információ.

28/D. § (1) A Felügyelet a 28/C. § (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzésekor konzultál az egyéb érintett ágazatok illetékes hatóságával, amennyiben a tervezett művelet – a pénzügyi érdekelt feleken túl – olyan szervezeteket is magában foglal, amelyek a következők bármelyikének minősülnek:

- a) egy másik EGT-államban vagy a tervezett művelet végrehajtásának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság,

- b) egy másik EGT-államban vagy a tervezett művelet végrehajtásának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság anyavállalata,

- c) egy másik EGT-államban vagy a tervezett művelet végrehajtásának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló jogi személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az illetékes felügyeleti hatóságok késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető és releváns – információt. E tekintetben az illetékes felügyeleti hatóságoknak kérésre vagy saját kezdeményezésük alapján közölniük kell egymással valamennyi, az értékelés szempontjából releváns információt. Törekedni kell az értékelések összehangolására és a vélemények következetességének biztosítására.

(3) A Felügyelet a véleményében megjelöl minden olyan véleményt vagy fenntartást, amelyet az (1) bekezdésben felsorolt egy vagy több szervezet illetékes hatósága fogalmazott meg.

- e) tevékenységével, a szándékolt befolyásoló részesedés szerzésével kapcsolatosan észszerűen feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy, hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.

- c) a hitelintézet részvényeinek a tulajdonosaira és a tagjaira teljesülnek a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezési feltételei.

- c) teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

- ca) a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban megállapításra került, hogy a hitelintézet fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,

- cb) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a Szantv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel az adott hitelintézet tekintetében teljesül, és

- cc) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az adott hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja.

- bc) tőzsdei szakvizsgával (kivéve jelzáloghitel közvetítés esetén),

(3a) Ha a hitelintézetre kötelezővé válik a tőke-küszöbérték alkalmazása, akkor a Felügyelet felülvizsgálhatja a hitelintézetnek adott tőke ajánlását annak biztosítása érdekében, hogy a kalibrációja továbbra is megfelelő legyen.

(6) Ha a hitelintézet teljesíti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezéseket, valamint adott esetben a kombinált pufferkövetelményt vagy az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó követelményt, akkor nem kötelező alkalmazni a 94. és a 96/A. §-ban meghatározott korlátozásokat.

(4) Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkefenntartási pufferre vonatkozó követelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit a 94. § (1)–(3) bekezdésével megegyezően.

(8) Ha a hitelintézet nem teljesíti az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit a 94. § (1)–(3) bekezdésével megegyezően.

89. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős intézmények körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

(2a) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények kiegészítő meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és kiegészítő pontszám meghatározásával számszerűen fejezi ki:

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős intézmények körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős intézmények meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a 90. § (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal, az Európai Bizottság engedélyéhez kötött határozat esetén a határozat nyilvánosságra hozatala előtt három hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmény összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős intézményre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) Az intézmény a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) A globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős intézmények kerülnek azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja az alkategóriákba való besorolást. E bekezdés alkalmazásában a rendszerszinten jelentőség alatt a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény működési zavarai által a globális pénzpiacra kifejtett várható hatás értendő.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó intézmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős intézményre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt intézményekre vonatkozó tőkepufferráta – az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével – 0,5 százalékponttal növekszik.

- a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős intézményt alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat,

- b) az intézményt, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősítheti, és

- c) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős intézményt a (2a) bekezdés szerinti kiegészítő meghatározás alapján magasabb alkategóriából alacsonyabb alkategóriába sorolhat.

90. § (1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős intézmény egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

- c) ha van olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelyik tőke-küszöbérték számítására kötelezett, akkor a Felügyelet a b) pontban meghatározott éves felülvizsgálat időpontjáig a megfelelő kalibrálás érdekében felülvizsgálja az adott egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelményt.

(4) Az Európai Bizottság engedélyével a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százalékánál nagyobb tőkepuffer tartását is előírhatja.

91. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős intézmény egy globálisan rendszerszinten jelentős intézmény leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős intézmény leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős intézményre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer-követelmény szintje nem haladhatja meg

- c) a rendszerkockázati tőkepuffer nem alkalmazható az anticiklikus tőkepuffer, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer által figyelembe vett kockázatra, valamint az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott számítás alapján teljes mértékben fedezett kockázatokra,

- d) ha egy intézmény teljes kockázati kitettségértékére rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazandó és tőke-küszöbérték alkalmazására is kötelezett, akkor a Felügyelet a b) pontban meghatározott kétéves felülvizsgálat időpontjáig a megfelelő kalibrálás érdekében felülvizsgálja az adott egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelményt.

(8) Ha a hitelintézet nem teljesíti a rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó követelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit a 94. § (1)–(3) bekezdésével megegyezően.

(9) Ha a (8) bekezdés alkalmazását követően sem javul a hitelintézet elsődleges alapvető tőkéjének aránya, akkor a Felügyelet további intézkedéseket tesz.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket – figyelemmel a (3) bekezdés e) pontjára is – a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(2) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt teljesítő hitelintézet az alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény mértékét.

(10) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a (4) bekezdés szerinti kifizetések minősülnek alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetésnek.

97. § (1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. Az ESG-kockázatok fedezésekor a hitelintézet kifejezetten figyelembe veszi a rövid, a közép- és a hosszú távot.

#### 48. Jelentős részesedés megszerzése vagy elidegenítése

100. § (1) A 15/A. § hatálya alá tartozó hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság (a továbbiakban: részesedést szerezni kívánó személy) írásban előzetesen bejelenti a (3), illetve (4) bekezdés szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, ha közvetlenül vagy közvetve jelentős részesedést kíván szerezni (a továbbiakban: szándékolt részesedésszerzés). A bejelentésben fel kell tüntetni a szándékolt részesedésszerzés nagyságát, és meg kell adni a 100/A. § (5) bekezdésében meghatározott információkat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy részesedés akkor tekintendő jelentősnek, ha az a részesedést szerezni kívánó személy figyelembe vehető tőkéjének legalább 15%-a.

(3) Ha a részesedést szerezni kívánó személy hitelintézet, akkor a (2) bekezdés szerinti küszöbérték mind egyedi, mind a csoport konszolidált helyzete alapján alkalmazandó azzal, hogy

- a) amennyiben a küszöbérték túllépése csak egyedi alapon valósul meg, a csoporthoz tartozó hitelintézetnek a székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságát kell értesítenie abból a célból, hogy a szándékolt részesedésszerzés értékelését elvégezze,

- b) amennyiben a küszöbérték túllépése mind egyedi alapon, mind a csoport konszolidált helyzete alapján megvalósul, akkor a csoporthoz tartozó hitelintézetnek azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát kell értesítenie a szándékolt részesedésszerzés értékelése céljából, amely hatóság ellátja a csoport összevont alapú felügyeletét.

(4) Ha a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor a (2) bekezdés szerinti küszöbérték a csoport konszolidált helyzete alapján alkalmazandó és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát kell értesíteni a szándékolt részesedésszerzés értékelése céljából, amely hatóság ellátja a csoport összevont alapú felügyeletét.

(5) Ha a Felügyelet a (3), illetve (4) bekezdés szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága, akkor a bejelentés vagy a (10) bekezdés alapján benyújtott esetleges további információk átvételét haladéktalanul, de legkésőbb az átvételüket követő tíz munkanapon belül írásban visszaigazolja.

(6) A Felügyeletnek a bejelentés és az ahhoz szükséges valamennyi dokumentum átvételi visszaigazolásának dátumától számítva hatvan munkanap áll rendelkezésre (a továbbiakban: értékelési időszak) a 100/B. § (1) bekezdésben előírt értékelés elvégzésére.

(7) Ha a szándékolt részesedésszerzés hitelintézetben történő befolyásoló részesedésre vonatkozik, akkor a részesedést szerezni kívánó személyre a hitelintézetben történő befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó rendelkezések is alkalmazandóak. Ebben az esetben mind a 100/A. § (1) bekezdésében előírt, mind pedig a hitelintézetben történő befolyásoló részesedés értékelésére az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága rendelkezésére álló idő csak akkor jár le, amikor a két értékelési időszak közül a későbbi lejár.

(8) Ha a jelentős részesedés szándékolt megszerzése az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (6) bekezdése szerinti azonos csoporthoz tartozó szervezetek között, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerbe tartozó szervezetek között kerül sor, akkor a 100/A. § (1) bekezdésben előírt értékelést nem szükséges elvégezni.

(9) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti visszaigazoláskor tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(10) A Felügyelet az értékelési időszak során – de minden esetben legkésőbb az értékelési időszak ötvenedik munkanapján – szükség esetén a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez írásban további információkat kérhet be, a szükséges kiegészítő információk pontos megjelölésével. Az értékelési időszakot fel kell függeszteni a további információk bekérésének időpontja és a részesedést szerezni kívánó személy összes kért információt tartalmazó válaszának kézhezvételi időpontja között azzal, hogy a felfüggesztés nem tarthat tovább húsz munkanapnál. A Felügyelet bármely, a benyújtott információk kiegészítésére vagy pontosítására irányuló további kérésről szabad mérlegelése szerint dönt, azonban ez már nem járhat az értékelési időszak felfüggesztésével.

(11) A Felügyelet a (10) bekezdés szerinti felfüggesztést legfeljebb harminc munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben

- a) a részesedésszerzés tárgyát képező szervezet harmadik országban van vagy harmadik ország szabályozási keretének hatálya alá tartozik, vagy

- b) a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez információcserére van szükség a részesedést szerezni kívánó személynek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervével.

(12) Ha valamely pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyására a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékeléssel egyidejűleg kerül sor, a külön jóváhagyást engedélyező EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága szükség szerint koordinál az összevont felügyeletet ellátó hatósággal, illetve – amennyiben eltérő – a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával. Ebben az esetben az értékelési időszak felfüggesztésre kerül addig, amíg a külön jóváhagyásra irányuló eljárás le nem zárul.

(13) Ha a Felügyelet úgy dönt, hogy kifogást emel a szándékolt részesedésszerzéssel szemben, akkor erről a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékelés befejezésétől számított kettő munkanapon belül, de még az értékelési időszak lejárta előtt írásban értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt, és közli a kifogásának indokait.

(14) Ha a Felügyelet az értékelési időszakon belül a szándékolt részesedésszerzéssel szemben nem emel írásban kifogást, akkor az jóváhagyott.

(15) A Felügyelet határozatban megszabhatja a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

100/A. § (1) A szándékolt részesedésszerzésre vonatkozóan előírt bejelentéshez és az értékelés elvégzéséhez szükséges információk értékelése során a Felügyelet azt értékeli, hogy mennyire lehet arra számítani, hogy a részesedést szerezni kívánó személy a részesedésszerzést követően megbízható és prudens módon gyakorolja az irányítást, és különösen azt, hogy a részesedést szerezni kívánó személy a szándékolt részesedésszerzést követően milyen kockázatoknak van vagy lehet kitéve az alábbi kritériumokkal összhangban:

- a) a részesedést szerezni kívánó személy képes lesz-e teljesíteni és képes-e folyamatosan teljesíteni az e törvényben, az 575/2013/EU rendeletben, valamint adott esetben más uniós jogi aktusokban meghatározott prudenciális követelményeket,

- b) a szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban észszerű okok alapján feltételezhető-e, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ezek kockázatát.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritérium értékelése céljából konzultálni kell a részesedést szerezni kívánó személy pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervével.

(3) A Felügyelet csak akkor emelhet kifogást a szándékolt részesedésszerzéssel szemben, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján észszerű oka van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ – a 100. § (10) bekezdése szerinti kérés ellenére – hiányos. A Felügyeletnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumra tekintettel a szándékolt részesedésszerzés értékelésekor figyelembe veszi a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervnek az eredeti kérelem dátumától számított harminc munkanapon belül megadandó véleményét.

(4) A szándékolt részesedésszerzés aránya tekintetében nem szabható előzetes feltétel és a Felügyelet a szándékolt részesedésszerzést a piac gazdasági igényei alapján nem vizsgálhatja.

(5) A Felügyelet közzéteszi az értékelés elvégzéséhez szükséges információkat, amelyeket a részesedést szerezni kívánó személy a 100. § (1) bekezdése szerinti bejelentéskor a Felügyelet rendelkezésére bocsát. A kért információk arányosak és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez igazodóak azzal, hogy prudenciális értékelés szempontjából nem releváns információ nem kérhető.

(6) A 100. § (5)–(11) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben ugyanazon szervezetben kettő vagy több jelentős részesedés szerzésére vonatkozó bejelentés történik, a Felügyeletnek a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetésmentesen kell kezelnie.

100/B. § (1) A Felügyelet a 100/A. § (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzésekor konzultál az egyéb érintett ágazatok illetékes felügyeleti hatóságával, amennyiben a szándékolt részesedésszerzés a következők egyikére vonatkozik:

- a) egy másik EGT-államban vagy a részesedést szerezni kívánó személy ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság,

- b) egy másik EGT-államban vagy a részesedést szerezni kívánó személy ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság anyavállalata,

- c) egy másik EGT-államban vagy a szándékolt részesedésszerzés tárgyának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló jogi személy.

(2) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy egy csoporthoz tartozó hitelintézet és a 100. § (2) bekezdése szerinti küszöbérték túllépése csak egyedi alapon valósul meg, a szándékolt részesedésszerzést értékelő Felügyelet – ha nem a Felügyelet a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó hatóság – a részesedést szerezni kívánó személy bejelentésének kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül értesíti az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot a szándékolt részesedésszerzésről. A Felügyelet ebben az esetben az értékelését is továbbítja a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó hatóságnak.

(3) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy a 15/A. § hatálya alá tartozó pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság és a Felügyelet a szándékolt részesedésszerzést értékelő összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság, akkor a Felügyelet részesedést szerezni kívánó személy bejelentésének kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül értesíti a részesedést szerezni kívánó személy székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a szándékolt részesedésszerzésről, feltéve, hogy az nem a Felügyelet. A Felügyelet ebben az esetben az értékelését is továbbítja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.

(4) Amennyiben a szándékolt részesedésszerzés értékelését a 100. § (3) bekezdésének megfelelően az összevont alapú felügyeletet ellátó Felügyelet végzi és a részesedést szerezni kívánó személy székhelye nem Magyarországon van, teljes körű konzultáció mellett együttműködik a részesedést szerezni kívánó személy székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával azzal, hogy

- a) a Felügyelet a szándékolt részesedésszerzésről készített értékelését továbbítja a részesedést szerezni kívánó személy székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának,

- b) a Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az értékelésnek a másik illetékes felügyeleti hatóság általi kézhezvételétől számított két hónapon belül az értékelésről együttes határozatot hozzanak,

- c) a b) pont szerinti együttes határozatot megfelelően dokumentálják és indokolják, amelyről a Felügyelet tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt.

(5) Ha az értékelés a (4) bekezdés b) pontja szerinti kézhezvételétől számított két hónapon belül nem került sor együttes határozat meghozatalára, a Felügyelet tartózkodik a határozathozataltól és az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. Ebben az esetben az együttes határozatot az EBH határozatával összhangban hozzák meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor az illetékes felügyeleti hatóságok késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető és releváns – információt. E tekintetben az illetékes felügyeleti hatóságok kérésre vagy saját kezdeményezésük alapján közlik egymással valamennyi, az értékelés szempontjából releváns információt, törekednek az értékelések összehangolására és a határozatok következetességének biztosítására, valamint a határozatban jelzik a többi érintett felügyeleti hatóság véleményét és fenntartásait is.

100/C. § A 15/A. § hatálya alá tartozó hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság írásban az elidegenítést megelőzően előzetesen az érintett részesedés nagyságát is feltüntetve bejelenti a Felügyeletnek, ha közvetlenül vagy közvetve a 100. § (2) bekezdése szerinti jelentős részesedést kíván elidegeníteni.

#### 50/A. Jelentős eszköz- és kötelezettségátruházás

102/A. § (1) A hitelintézet, valamint a 15/A. § hatálya alá tartozó pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság írásban előre bejelenti a Felügyeletnek az olyan jelentős vagyonátruházásokat, amelyeket értékesítés vagy bármilyen más típusú ügylet útján hajtanak végre (a továbbiakban: tervezett művelet).

(2) Ha a tervezett művelet csak egy és ugyanazon csoporthoz tartozó szervezeteket érint, az (1) bekezdésben foglaltak ezekre a szervezetekre is vonatkoznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor az ugyanazon tervezett műveletben részt vevő minden egyes szervezet külön-külön eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a tervezett művelet a szervezet számára akkor minősül jelentősnek, ha értéke a szervezet összes eszközének vagy kötelezettségének legalább 10%-ával egyenlő, kivéve, ha a tervezett művelet ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek között megy végbe, amely esetben a tervezett művelet akkor minősül a szervezet számára jelentősnek, ha az értéke a szervezet összes eszközének vagy kötelezettségének legalább 15%-a.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a pénzügyi holding társaság anyavállalatnál és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnál a százalékarányokat a konszolidált helyzet alapján kell alkalmazni.

(6) A százalékos arány kiszámításakor nem vehető figyelembe

- a) a nemteljesítő eszközök átruházása,

- b) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott fedezeti halmazba való felvétel céljából átadott eszközök átruházása,

- c) az értékpapírosítandó eszközök átruházása és

- d) az eszközöknek vagy kötelezettségeknek a Szantv.-ben meghatározott szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok alkalmazásával összefüggésben történő átruházása.

(7) A Felügyelet az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés átvételét – haladéktalanul, de minden esetben a bejelentés átvételét követő tíz munkanapon belül – írásban visszaigazolja.

- d) hatékony eljárásokat alkalmaz azon kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyekkel rövid, közép- és hosszú távon szembesül vagy szembesülhet, ideértve az ESG-kockázatokat is,

- e) a jogszabályoknak megfelelő belső kontroll mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat, továbbá az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően létrehozott és működtetett hálózati és információs rendszereket alkalmaz,

- f) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 117–121. §-ban meghatározott elveknek megfelelő, valamint a hitelintézetek ESG-kockázatokra vonatkozó kockázatvállalási hajlandóságát is figyelembe vevő, a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

(3a) A hitelintézet előzetes értékelést végez az általa vállalandó, kriptoeszközökkel szembeni kitettségekről, valamint a partnerkockázat és a piaci kockázat kezelésére vonatkozó megfelelő folyamatok és eljárások megfelelőségéről. A hitelintézet az előzetes értékeléseit megküldi a Felügyelet részére.

108. § (1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja és legalább kétévente felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint azon kockázatok vállalására, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére szolgáló stratégiákat és politikát, amely kockázatoknak a hitelintézet ki van vagy ki lehet téve, beleértve a hitelintézet működési keretét jelentő makrogazdasági környezetből – a gazdasági cikluson belüli aktuális szakaszból – fakadó kockázatokat, továbbá a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők (a továbbiakban: ESG-tényezők) aktuális, valamint rövid, közép- és hosszú távú hatásaiból fakadó kockázatokat is.

- b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából és különösen a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból – például egyetlen biztosítéknyújtóból – származó kockázati koncentráció kezelésére azzal, hogy az azonosítható kibocsátó nélküli kriptoeszközöknél a koncentrációs kockázatot a hasonló jellemzőkkel bíró kriptoeszközökkel szembeni kitettség formájában veszi figyelembe,

- e) működési kockázatok – ideértve a kiszervezésből, valamint a kriptoeszközöknek vagy kriptoeszköz szolgáltatóknak való közvetlen vagy közvetett kitettségekből eredő kockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

108/A. § (1) A hitelintézet a vállalatirányítási rendszereinek részeként megbízható stratégiákkal, szabályzatokkal, eljárásokkal és rendszerekkel rendelkezik az ESG-kockázatok rövid, közép- és hosszútávon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti stratégiák, szabályzatok, eljárások és rendszerek arányosak a hitelintézet üzleti modelljéhez és tevékenységi köréhez kapcsolódó ESG-kockázatok nagyságrendjével és összetettségével, valamint rövid és középtávú, továbbá egy legalább tíz éves, hosszú távú időhorizontot vesznek figyelembe.

(3) A hitelintézet egy adott időkereten belül mind az alapforgatókönyv, mind a kedvezőtlen forgatókönyvek figyelembevételével teszteli az ESG-tényezők hosszú távú negatív hatásaival szembeni rezilinciáját, elsőként az éghajlattal kapcsolatos tényezők vizsgálatával. Az ilyen sérülékenység vizsgálathoz számos olyan ESG-forgatókönyvet figyelembe kell venni, amelyek tükrözik a környezeti és társadalmi változásoknak és a kapcsolódó közpolitikáknak a hosszú távú üzleti környezetre gyakorolt lehetséges hatásait. A sérülékenység vizsgálatának folyamata során a hitelintézet a nemzetközi szervezetek által kidolgozott forgatókönyveken alapuló, hiteles forgatókönyveket alkalmaz.

(2a) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számszerűsíthető célértékeket és eljárásokat tartalmazó konkrét terveket dolgoz ki az ESG-tényezőkből rövid, közép- és hosszú távon fakadó pénzügyi kockázatok felügyeletére és kezelésére vonatkozóan, beleértve azokat a kockázatokat is, amelyek az alkalmazkodás folyamatából, valamint az ESG-tényezőkkel kapcsolatos releváns európai uniós és magyarországi szabályozási célkitűzésekkel és jogi aktusokkal – különösen a klímasemlegesség elérésének célkitűzésével – valamint, amennyiben ez a nemzetközileg aktív hitelintézetek esetében releváns, harmadik országok jogi és szabályozási célkitűzéseivel összefüggő átállási tendenciákból erednek, továbbá nyomon követi ezen tervek végrehajtását.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti tervekben szereplő, az ESG-kockázatok kezelésére vonatkozó célértékek és eljárások meghatározása során figyelembevételre kerül az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület legfrissebb jelentései és az általa előirányzott intézkedések, különösen az Európai Unió éghajlat-politikai célértékeinek elérésével kapcsolatban. Amennyiben a hitelintézet az ESG-tényezőkkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információkat tesz közzé, a (2a) bekezdés szerinti tervek összhangban vannak a fenntarthatósági jelentésekkel, és – különösen – olyan intézkedéseket tartalmaznak a hitelintézet üzleti modelljére és stratégiájára vonatkozóan, amelyek következetesek a tervek e két típusa közötti viszonylatában.

(2c) A kis méretű és nem összetett hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a (2a) és (2b) bekezdésben foglaltakat a Felügyelet döntése alapján – ide értve az alkalmazható mentességről vagy az egyszerűsített eljárásról szóló döntést is – arányosan alkalmazza.

- d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a hitelintézet kockázatait – ideértve az ESG-tényezők hatásaiból fakadókat is –, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(7) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület meghatározza a kockázatra vonatkozó általa igényelt információ jellegét, mennyiségét, formátumát és közlésének gyakoriságát.

(3) A kockázatkezelési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

- a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása, átfogó képet adva a kockázatok teljes köréről,

- b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a jelentős kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, a kockázatkezelési stratégia hatékony végrehajtásának független felülvizsgálata, és

- c) a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása, figyelemmel a kockázatok értékelésére és enyhítésére azzal, hogy a stratégia kitérjen ezekre és megfelelő megoldásokkal szolgáljon.

(6) A kockázatkezelési funkcióért felelős szervezeti egység munkáját – ideértve a kockázat felmérését, értékelését, probléma felvetését, megoldási javaslatok kidolgozását – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülettől függetlenül végzi és szükség esetén informálja, figyelmezteti a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületet.

(7) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha a hitelintézetnek a mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének aránya indokolja, akkor a hitelintézet a kockázatkezelési funkció gyakorlására és irányítására kijelölhet olyan személyt, amely a szervezeten belül más feladatot is ellát, ha teljesíti az alkalmassági kritériumokat a tudás, készség és tapasztalat tekintetében, valamint elegendő idővel rendelkezik az együttes feladatok ellátására.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy a vezető testületben minél több szaktudás és képesség egyesüljön, valamint a vezető testületben arányosan előmozdítsák a sokszínűséget és a nemek egyensúlyát és ezért a vezető testület vonatkozásában a hitelintézet sokszínűséget előmozdító belső politikát dolgoz ki.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az EBH számára.

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít a vezető testület tagjainak a feladatkörükkel való megismerésére és képzésére, többek között az ESG-kockázatok és -hatások, valamint az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 52c. pontjában meghatározott IKT-kockázatok tekintetében.

(3) A vezető testület megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen megérteni a hitelintézet tevékenységeit, azokat a kockázatokat, amelyeknek rövid, közép- és hosszú távon ki van téve, valamint a hitelintézet által rövid, közép- és hosszú távon gyakorolt hatásokat, figyelembe véve az ESG-tényezőket is. A vezető testület általános összetétele biztosítja a tapasztalatok megfelelően széles skáláját.

(4) A vezető testület minden egyes tagja tisztességesen, feddhetetlenül, befolyástól mentesen és függetlenül jár el annak érdekében, hogy szükség esetén az ügyvezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt. A független eljárást önmagában az nem zárja ki, hogy a vezető testület tagja központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet vezető testületének tagja.

- b) a belsőkontroll-funkcióért és a lényeges szervezeti egységekért vezetői felelősséggel tartozó munkavállalók,

(8) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét, ideértve a 108. § (1) bekezdés szerinti kockázatok kezelését is. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A hitelintézet a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi az üzleti ciklusokat, a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

- a) az olyan hitelintézetre, amely nem minősül nagy méretű intézménynek, és az egyedi alapon számított, előző négy év végi mérlegfőösszegének átlaga nem haladja meg az ezerötszáz-milliárd forintot,

120. § (1) A hitelintézet belsőkontroll-funkciók működtetését végző alkalmazottak függetlenek az általuk felügyelt szervezeti egységektől, megfelelő jogosultsággal, hatáskörrel, reputációval és erőforrásokkal rendelkeznek, valamint javadalmazásuk független az általuk ellenőrzött szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) A belsőkontroll-funkciók vezetőinek a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeli.

122. § (1) A Felügyelet

- a) az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információknak az 575/2013/EU rendelet 433–433c. cikkében előírtaknál gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt,

- b) határidőket állapíthat meg a kis méretű és nem összetett intézményektől eltérő hitelintézet számára azzal kapcsolatban, hogy az EBH-nak az EBH honlapján való központi közzététel céljából információkat nyújtson be,

- c) kötelezheti a hitelintézetet arra, hogy a központi közzétételek vagy a pénzügyi kimutatásai közzététele esetén az EBH honlapjától eltérő, meghatározott kommunikációs eszközöket és helyszíneket vegyen igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező bemutatja a 18. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott iratokat.

(2a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a hitelintézet a tervezett részesedésszerzés eredményeképpen összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá kerül, vagy amennyiben a hitelintézet, amelyben részesedést szereznek összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozik, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező benyújtja a 18. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott iratokat.

129. § (1) A Felügyelet a 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított tíz munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)–(6) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.

(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén a teljességi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(2a) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor

- a) a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szervként a Felügyelet harminc munkanapon belül értékeli a szándékolt részesedésszerzést, és

- b) a Felügyelet abban az esetben is elutasítja az engedély iránti kérelmet, ha a részesedést szerezni kívánó személy olyan harmadik országban található, amely a Pmt. alkalmazásában stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország vagy olyan harmadik országban, amely uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt áll, és a Felügyelet megítélése szerint ez befolyásolja a részesedést szerezni kívánó személy azon képességét, hogy rendelkezzen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer követelményeinek való megfeleléshez szükséges gyakorlatokkal és eljárásokkal.

(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4) és (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személy nem felel meg a 137/A. § szerinti alkalmassági követelményeknek vagy ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 155. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4a) A pénzügyi intézmény és vegyes pénzügyi holding társaság vezető állású személye, ha nem rendelkezik a 15/A. § szerinti jóváhagyással, akkor is megfelel a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4b) A pénzügyi intézmény és vegyes pénzügyi holding társaság vezető állású személye alkalmasságának biztosításáért a pénzügyi intézmény és vegyes pénzügyi holding társaság felelős.

137/A. § (1) A hitelintézet, a 15/A. § szerint jóváhagyott pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szervezet) viseli elsődleges felelősségét annak biztosításáért, hogy a vezető állású személyek – ide nem értve a felügyeleti biztost és a szanálási biztost – mindenkor jó üzleti hírnévvel rendelkezzenek, tisztességesen, feddhetetlenül és függetlenül járjanak el, valamint feladataik ellátásához kellő tudással, készségekkel és tapasztalattal bírjanak, továbbá teljesítsék a vezető állású személyekre e törvényben előírt követelményeket.

(2) A szervezet biztosítja, hogy a vezető állású személyek mindenkor megfeleljenek az (1) bekezdésben meghatározottaknak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a szervezet értékeli a vezető állású személyek alkalmasságát megválasztásuk, kinevezésük előtt, majd pedig rendszeres időközönként, a jogszabályokban foglaltakon túl figyelembe véve a belső alkalmassági politikákban meghatározott elvárásokat is.

(3) Amennyiben a vezető állású személyek többségét egyidejűleg újonnan kinevezendő, megválasztandó tagok váltanák fel, amely olyan helyzetet eredményezne, amelyben az új vezető állású személyek alkalmassági értékelését a távozó vezető állású személyek végeznék, – a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – a Felügyelet dönthet úgy, hogy a vezető állású személyek megválasztását vagy kinevezését engedélyező határozatát azzal a feltétellel adja ki, hogy az alkalmasság értékelését a szervezet a Felügyelet által meghatározott időn belül benyújtja.

(4) Ha a szervezet (2) bekezdés szerinti belső alkalmassági értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy valamely jelenlegi, vagy leendő vezető állású személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, akkor

- a) amennyiben az értékelés azelőtt befejeződik, hogy a leendő vezető állású személy megkezdené megbízatását, az érintett személy nem választható meg, illetve nem nevezhető ki,

- b) a vezető állású személy megbízatását kellő időben meg kell szüntetni, vagy

- c) kellő időben olyan további intézkedéseket tesz, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az érintett vezető állású személy alkalmas legyen vagy alkalmassá váljon a megbízatás betöltésére.

(5) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület valamely tagjának vagy a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnökének megválasztására vagy kinevezésére irányuló szándék esetén indokolatlan késedelem nélkül – de legkésőbb harminc munkanappal az adott megbízatásnak a leendő tag által megkezdése előtt – a Felügyelet részére a szervezet alkalmassági kérelmet nyújt be, amennyiben az érintett szervezet

- a) nagy méretű intézménynek minősülő EU-szintű anyaintézmény,

- b) nagy méretű intézménynek minősülő tagállami anyaintézmény, kivéve, ha központi szervhez van kapcsolva,

- c) olyan központi szerv, amely nagy méretű intézmények minősül, vagy amely hozzájuk kapcsolt, nagy méretű intézmény felügyeletét látja el,

- d) nagy méretű intézménynek minősülő hitelintézet,

- e) az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 147. pontjában meghatározott nagy méretű leányvállalat,

- f) azon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelynek csoportjában nagy méretű intézmény található, a 15/A. § szerinti jóváhagyás alól mentesített pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság kivételével.

(6) Az (5) bekezdés szerinti alkalmassági kérelemhez a Felügyelet által meghatározott módon a szervezet a következőket csatolja:

- a) az alkalmassági kérdőív és önéletrajz,

- b) a (2) bekezdés szerinti belső alkalmassági értékelés, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazandó,

- c) a büntetlen előéletre vonatkozó igazolás, amint rendelkezésre áll,

- d) a Felügyelet honlapján előírt egyéb dokumentumok, amint rendelkezésre állnak, és

- e) a kinevezés, illetve megválasztás időpontjának, továbbá az adott feladatkör tényleges ellátása kezdő időpontjának megjelölése.

(7) Ha a Felügyelet az alkalmassági kérelemhez csatolt dokumentumok alapján az alkalmassági értékelés elvégzéséhez nem rendelkezik elegendő információval, akkor a leendő tag a Felügyelet által kért információk rendelkezésre bocsátása előtt nem kezdheti meg megbízatását, kivéve, ha a Felügyelet meggyőződött arról, hogy az adott információk rendelkezésre bocsátása nem lehetséges.

(8) Ha a Felügyeletnek aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a leendő tag megfelel az e törvényben előírt követelményeknek, akkor megerősített párbeszédet folytat a hitelintézettel az aggályos kérdések rendezése céljából, annak biztosítása érdekében, hogy a leendő tag a megbízatás megkezdésekor alkalmas legyen vagy alkalmassá váljon.

(9) A szervezet biztosítja, hogy a vezető állású személyek alkalmasságára vonatkozó információk mindenkor naprakészek legyenek, továbbá – kérésre – azokat a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a Felügyelet által meghatározott eszközökön keresztül. A Felügyelet további információkat vagy dokumentumokat is kérhet, ideértve az interjút vagy a meghallgatást is.

(10) A Felügyelet különösen abban az esetben győződik meg arról, hogy teljesülnek a vezető állású személyekre előírt követelmények, ha észszerű okok alapján feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozást követnek vagy követek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy ezen cselekmények fokozott kockázata áll fenn az adott szervezetnél.

(11) Ha bármely olyan új tény vagy körülmény válik ismerté, amely befolyásolhatja a vezető állású személyek alkalmasságát, akkor a szervezet újraértékeli az érintett tagok alkalmasságát, és az értékelésről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Felügyeletet.

(12) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy a vezető állású személy alkalmasságára vonatkozó lényeges információk megváltoztak, és ez a változás befolyásolhatja az érintett személy alkalmasságát, a személy alkalmasságát újraértékeli.

(13) A vezető állású személy megbízatásának megújításakor, illetve újraválasztásakor a Felügyelet kizárólag akkor értékeli újra az alkalmasságot, ha a Felügyelet előtt ismert lényeges információk megváltoztak és ez a változás befolyásolhatja az érintett személy alkalmasságát.

137/B. § (1) A 137/A. § szerinti szervezet viseli elsődleges felelősségét annak biztosításáért, hogy a kiemelt funkciót betöltő személyek mindenkor jó üzleti hírnévvel rendelkezzenek, tisztességesen és fedhetetlenül járjanak el, valamint feladataik ellátásához kellő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezzenek.

(2) A szervezet egyrészt biztosítja, hogy a kiemelt funkciót betöltő személyek mindenkor megfeleljenek az (1) bekezdésben meghatározottaknak, másrészt az adott pozíció elfoglalása előtt, majd rendszeres időközönként értékeli a kiemelt funkciót betöltő személyek alkalmasságát, a jogszabályokban foglaltakon túl figyelembe véve a belső alkalmassági politikában meghatározott elvárásokat is.

(3) Ha a szervezet (2) bekezdés szerinti belső alkalmassági értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy valamely személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, akkor

- a) amennyiben az értékelés azelőtt befejeződne, hogy a személy elfoglalná az adott pozíciót, akkor nem nevezheti ki az adott személyt kiemelt funkciót betöltő személynek,

- b) a kiemelt funkciót betöltő személy pozícióját megszünteti, vagy

- c) kellő időben olyan további intézkedéseket tesz, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az érintett személy alkalmas legyen vagy alkalmassá váljon a pozíció betöltésére.

(4) A szervezet minden szükséges intézkedéseket megtesz annak érdekében, hogy a kiemelt funkciót betöltő személy pozíciója megfelelően legyen ellátva, ideértve a kiemelt funkciót betöltő személy leváltását is, amennyiben az adott személy már nem felel meg az alkalmassági követelményeknek.

(5) A Felügyelet a 137/A. § (5) bekezdése szerinti szervezeteknél a kinevezésüket megelőzően előzetesen értékeli a belsőkontroll-funkciók vezetői és a pénzügyi vezető (1) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelését.

(6) Ha bármely olyan új tény vagy körülmény válik ismerté, amely befolyásolhatja a belsőkontroll-funkciók vezetői vagy a pénzügyi vezető alkalmasságát, akkor a szervezet újraértékeli az érintett személyek alkalmasságát, és az értékelésről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Felügyeletet.

(7) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy a belsőkontroll-funkciók vezetői vagy a pénzügyi vezető alkalmasságára vonatkozó lényeges információk megváltoztak, és ez a változás befolyásolhatja az érintett személy alkalmasságát, a személy alkalmasságát újraértékeli.

(2a) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöke nem töltheti be egyidejűleg ugyanazon intézményen belül a vezérigazgatói funkciót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a hitelintézet csatolja a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(4a) A (4) bekezdéstől eltérően az 575/2013/EU rendelet harmadik rész IV. cím 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet benyújtja a kitettségekre és a portfólióra számított eredményt, ha a piaci kockázatnak kitett mérleg szerinti és mérlegen kívüli üzleti tevékenység nagysága az 575/2013/EU rendelet 325a. cikk (1) bekezdés b) pontjával összhangban eléri vagy meghaladja az 500 millió EUR-t.

(4b) A (4) bekezdéstől eltérően az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 3. fejezetében meghatározott belső módszer és az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszer alkalmazása esetén a hitelintézet benyújtja a referenciaérték (benchmark)-portfóliókban szereplő kitettségei vagy pozíciói várható hitelezési vesztesége összegének meghatározásához alkalmazott módszerek számításainak eredményeit, ha

- a) a beszámolóikat a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban alkalmazott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készíti el,

- b) az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését és szavatolótőkéjük meghatározását az 575/2013/EU rendelet 24. cikk (2) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban végzi el, vagy

- c) a számviteli standardoknak megfelelően végzik az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését, és a várható hitelezési veszteségekre vonatkozóan ugyanazt a modellt használják, mint amelyet az 1606/2002/EK rendelettel összhangban alkalmazott nemzetközi számviteli standardok irányoznak elő.

(5) Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására. A Felügyelet a módszerek tekintetében az értékelését legalább az EBH erre kialakított kétévenkénti felügyeleti összevetésével összehangolva aktualizálja.

(13) A Felügyelet az összevont alapú felügyelésben érintett felügyeleti hatóságokkal együttesen dönthet úgy, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős illetékes hatóság az olyan hitelintézet és befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága legyen, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és az adott tagállambeli relatív súlya magas.

(3b) A többoldalú eljárás keretében hozott (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozatot teljeskörű indokolással ellátott dokumentumba kell foglalni, amelyet az összevont alapú felügyeletet ellátó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága bocsát az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat rendelkezésére.

(4) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést folytat, vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat. A (3) bekezdésben rögzített határidőn túl, valamint a határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az EBH elé.

(5a) Ha az (1) bekezdés szerinti határozatot a Felügyeletnek az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatára hozza meg egyedi, vagy szubkonszolidált alapon, akkor határozatát az összevont alapú felügyeletet ellátó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által kifejtett álláspontok és fenntartások figyelembevételét követően hozza meg.

(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (3) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

173/A. § (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyása, jóváhagyás alóli mentesítése, jóváhagyás alól mentesített pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság konszolidációs körből történő kivonásának engedélyezése, valamint a jóváhagyás feltételeit már nem teljesítő pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben alkalmazott intézkedések, kivételes intézkedések tekintetében együttműködik a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha

(4a) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-államban akkor is végrehajtható, ha az eltér a csoport összevont alapú felügyeleti hatóságának EGT-államától.

(9) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti, illetve jóváhagyás alóli mentesítés iránti kérelme elutasítása esetén, a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül, vagy amennyiben a kérelem hiányos, a határozathoz szükséges összes információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül az elutasításról és annak indokairól tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el.

- k) arra, hogy a hitelintézet milyen mértékben vezetett be megfelelő szakpolitikákat és operatív intézkedéseket a 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő tervekben meghatározott számszerűsíthető célértékekhez és mérföldkövekhez kapcsolódóan,

(10b) A felülvizsgálat és értékelés magában foglalja a hitelintézet ESG-kockázatok kezelésére szolgáló irányítási és kockázatkezelési folyamatainak, valamint a hitelintézet ESG-kockázatoknak való kitettségének az értékelését. A hitelintézet eljárásai és kitettségei megfelelőségének meghatározásakor a Felügyelet figyelembe veszi a hitelintézet üzleti modelljét.

(10c) A hitelintézet ESG-kockázatokkal szembeni kitettségeit a 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő tervei alapján is értékeli. A hitelintézet irányítási és kockázatkezelési folyamatait az ESG-kockázatok tekintetében összhangba hozza az ezen tervekben meghatározott célkitűzésekkel.

(10d) A felülvizsgálat és értékelés magában foglalja a hitelintézet 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő terveinek értékelését, valamint a klímasemlegesség eléréséhez és az ESG-tényezőkkel kapcsolatos egyéb releváns uniós szabályozási célkitűzések teljesítéséhez szükséges alkalmazkodás folyamatából eredő ESG-kockázatok kezelése terén elért eredmények értékelését.

(10e) A felülvizsgálat és értékelés magában foglalja a hitelintézet kriptoeszközökkel szembeni kitettségekkel és kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos irányítási és kockázatkezelési folyamatainak értékelését, többek között a hitelintézet kockázatazonosítási szabályzatainak és eljárásainak, valamint 107. § (3a) bekezdése szerinti értékelések eredményei megfelelőségének a figyelembevétele révén.

(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi. A Felügyelet az arányosság elvét a honlapján közzétett feltételeknek megfelelően alkalmazza. A Felügyelet a hitelintézet felülvizsgálatának és értékelésének elvégzése céljából különösen figyelembe veheti, hogy

- a) a hitelintézet nem globálisan rendszerszinten jelentős intézmény, nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény, illetve nem globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezet az 575/2013/EU rendelettel összhangban,

- b) a hitelintézetet egyéb rendszerszinten jelentős intézményként azonosították,

- c) a hitelintézet olyan csoport része, amelyben anyaintézmény és a leányintézmények túlnyomó többsége kapcsolatban áll egymással a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének megfelelően és

- d) a c) pont szerinti leányintézmények teljesítik a következő feltételek mindegyikét:

- da) a leányintézmények, vagy túlnyomó többségük az 575/2013/EU rendelet 27. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében hitelegyesülésnek, szövetkezeti társaságnak vagy takarékpénztárnak minősül, és a kifizetések maximális szintjére vonatkozóan jogszabály felső korlátot vagy korlátozást tartalmaz,

- db) egyedi vagy szubkonszolidált alapon eszközeik összértéke nem haladja meg a harmincmilliárd eurót.

(14a) A hitelintézetnek és a hitelintézettel a stressz-tesztelési gyakorlattal összefüggésben folytatott konzultáció keretében eljáró harmadik fél tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely akadályozhatja a stressz-tesztet, így különösen a teljesítményértékeléstől, az egymás közötti információcserétől, a közös magatartásra vonatkozó megállapodások vagy a stressz-tesztek keretében benyújtott beadványok optimalizálásától. A Felügyelet jogosult ezen tevékenységek vizsgálatára.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a hitelintézet által alkalmazott belső modell alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említett több túllépés jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellően pontos, akkor a Felügyelet

180. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja, értékeli és figyelemmel kíséri a hitelintézet ESG-stratégiákkal és -kockázatkezeléssel kapcsolatos gyakorlatának alakulását, ideértve a 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő azon terveket, amelyek a rövid, közép- és hosszú távon felmerülő ESG-kockázatok felügyeletét és kezelését célzó, számszerűsíthető célértékeket és folyamatokat is magukban foglalnak. Az értékelés figyelembe veszi a hitelintézet fenntarthatósággal kapcsolatos termékkínálatát, az átállásfinanszírozási politikáikat, a kapcsolódó hitelnyújtási politikákat, valamint az ESG-célértékeket és -korlátokat.

(2) Az értékelés tekintetében a Felügyelet adott esetben együttműködhet az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésért és a környezetvédelmi felügyeletért felelős hatóságokkal, szervekkel.

184. § (1) A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, felső vezetése, kiemelt funkciót betöltő személye vagy tulajdonosa, továbbá azon alkalmazottja, akinek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen ha

- n) a tulajdonos a Felügyelet engedélye nélkül vagy a Felügyelet engedély megadásának megtagadása ellenére hajtotta végre a 28/B. § szerinti egyesülést vagy szétválást,

- o) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti a 15/A. §-ban foglalt kötelezettséget,

- p) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat a 100. §-t megsértve elmulasztja a részesedésszerzés bejelentését,

- q) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat elmulasztja e törvény 100/C. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét,

- r) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti e törvény 102/A. §-a szerinti kötelezettségét.

- l) ha a hitelintézet nem teljesíti

- la) az 575/2013/EU rendelet második részében meghatározott, a szavatoló tőkéhez kapcsolódóan a tőkeösszetételre, feltételekre, kiigazításokra és levonásokra vonatkozó követelményeket,

- lb) az 575/2013/EU rendelet negyedik részében meghatározott, az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat vállalásokra vonatkozó követelményeket,

- lc) a tőkeáttételi mutató kiszámítására vonatkozó követelményeket, ideértve az 575/2013/EU rendelet hetedik részében meghatározott eltérések alkalmazását is,

- ld) a kockázattal súlyozott kitettségérték vagy a szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó követelményeket, vagy nem rendelkezik az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II–VI. címében meghatározott irányítási intézkedésekkel,

- le) az 575/2013/EU rendelet hatodik rész I. és IV. címében, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben a likviditásfedezeti ráta vagy a nettó stabil forrásellátottsági ráta kiszámítására vonatkozóan meghatározott követelményeket.

- d) az azonnali fizetőképesség vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti, az 575/2013/EU rendelet 413. vagy 428b. cikkét megsértve nem biztosít nettó stabil forrásellátottsági rátát, vagy az 575/2013/EU rendelet 412. cikkét megsértve ismételten és tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt,

(3a) A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha az intézmény vagy a természetes személy ismételten nem tesz eleget a Felügyelet e törvény vagy az 575/2013/EU rendelettel összhangban hozott határozatának.

(4a) A Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet leányvállalatának vagy fióktelepének tevékenységét korlátozó kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtására, ide értve a betétgyűjtést korlátozó intézkedéseket és a működés részben vagy egészben történő megszüntetését is, ha a leányvállalat vagy a fióktelep működése olyan túlzott kockázatot jelent a hitelintézet számára, amelynek alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hitelintézet az elkövetkező 12 hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(7) A Felügyeletnek akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 177. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet

- a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését,

- b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek, vagy

- c) nem felel meg a javadalmazási követelményeknek, illetve nem rendelkezik nemek szempontjából semleges javadalmazási politikával.

(10) Ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság nem teljesíti vagy már nem teljesíti a jóváhagyás 31/A. §-ban meghatározott feltételeit, akkor a Felügyelet minden szükséges intézkedést, kivételes intézkedést meghoz annak érdekében, hogy biztosítani lehessen vagy helyre lehessen állítani az összevont alapú felügyelet folyamatosságát és integritását, valamint az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfelelést. A vegyes pénzügyi holding társasággal szembeni intézkedés meghatározásakor figyelembe kell venni különösen azt, hogy az intézkedés milyen hatást gyakorol az érintett pénzügyi konglomerátumra.

- i) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos számára előírja a megfelelő szavazati jog gyakorlásának felfüggesztését vagy a leadott szavazatok semmissé nyilvánítását, ha a tulajdonos a Felügyelet engedélye nélkül vagy a Felügyelet engedély megadásának megtagadása ellenére megszerezte a befolyásoló részesedést.

- ac) az intézmény számára, hogy csökkentse az ESG-tényezőkből rövid, közép- és hosszú távon megvalósuló kockázatot, ideértve az alkalmazkodás folyamatából, a releváns uniós, tagállami és harmadik országbeli jogi és szabályozási célkitűzésekkel összefüggő átállási tendenciákból eredő kockázatokat, valamint az ESG kezelésére készített üzleti terv, stratégia és kockázatkezelés kiigazításából fakadó célok, intézkedések és fellépések miatt fennálló kockázatokat,

- ad) az intézmény számára, hogy stressz-tesztet vagy forgatókönyv-elemzést végezzen a kriptoeszközökkel szembeni kitettségekből és a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásából eredő kockázatok értékelése céljából,

(9a) A (9) bekezdés a) pontjától eltérően a túlzott tőkeáttételi kockázatoktól eltérő kockázatok kezelése céljából előírt többlettőke-követelmény egészének alapvető tőkével kell eleget tenni.

(12a) Ha a hitelintézetre kötelezővé válik az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott tőke-küszöbérték alkalmazása, akkor

- a) a Felügyelet által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére előírt többlettőke összege nem növekedhet abból adódóan, hogy a hitelintézetre kötelezővé válik a tőke-küszöbérték alkalmazása,

- b) a Felügyelet haladéktalanul, de minden esetben legkésőbb a következő felügyeleti felülvizsgálat és értékelés végéig felülvizsgálja az előírt többlettőkét, és csökkenti azt minden olyan elemmel, amelyek által azokat a kockázatokat, amelyeket már teljes mértékben fedez a tőke-küszöbérték alkalmazása, kétszeresen vennének figyelembe és

- c) a b) pont szerinti felülvizsgálatot követően az a) pont nem alkalmazható.

(12b) E törvény alkalmazásában a tőke-küszöbérték alkalmazását a hitelintézetre kötelezőnek tekinteni, ha a hitelintézetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdés első albekezdése szerint kiszámított teljes kockázati kitettség értéke meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (4) bekezdésének megfelelően kiszámított (a tőke-küszöbérték alkalmazása nélküli) teljes kockázati kitettség értékét.

(12c) A (3) bekezdés alkalmazása céljából mindaddig, amíg a hitelintézetre nézve a tőke-küszöbérték alkalmazása kötelező, a Felügyelet nem írhat elő olyan többlettőke-követelményt, amely kétszeresen venné figyelembe azokat a kockázatokat, amelyeket már teljes mértékben fedez a kötelező tőke-küszöbérték alkalmazása.

- d) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a foglalkoztatói-, valamint a magánnyugdíjpénztár,

- k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, a Pénztárak Garancia Alapja és a Kártalanítási Alap,

214. § (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – forintban fizeti ki kártalanításként.

(6) A tagintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően az OBA kérésére a kérést követő munkanap 18 óráig átadhatóak legyenek.

(9) Az (1) bekezdés szerinti szervezet közzéteszi, hogy kötött-e csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást, valamint bármely ilyen megállapodás általános feltételeit és a megállapodásban részes felek nevét, továbbá legalább évente aktualizálja ezen információkat.

- a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdés a), d) és f) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,

- n) 129. cikk (3) bekezdésének megfelelően az ingatlanok értékének megállapítása céljából alkalmazandó értékelés elveit.

(2) A Felügyelet határozhat úgy, hogy a már tevékenységet folytató, harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepének a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: 2025. évi C. törvény) megállapított 15/B. § szerinti engedélyt legkésőbb 2027. január 10-ig kell megszereznie, ha a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe megfelel a 2025. évi C. törvénnyel megállapított 9/B. §-ban, 105/A. §-ban, 115/A. §-ban és 181/A. §-ban meghatározott minimumkövetelményeknek.

- q) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- r) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- s) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- t) a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli vállalathoz tartozó fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1619 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

- h) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet