Hpt. — mi változott? 2025. május 16.

- a) az elkülönített állami pénzalapokra,

- b) a kincstári vagyonnal való gazdálkodása tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint

- c) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre.

(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

#### 3. Értelmező rendelkezések

6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

(7) Az e törvényben vagy az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelmények vagy felügyeleti hatáskörök összevont vagy szubkonszolidált alapon, e törvénnyel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében a „hitelintézet”, a „tagállami anyavállalat”, az „EU-szintű anyavállalat” és az „anyavállalat” fogalmába bele kell érteni a következőket is:

- a) azok a pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok, amelyek a 15/A. §-nak megfelelően megkapták a Felügyelettől a külön jóváhagyást,

- g) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet,

- h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,

- i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,

- k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,

- l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését,

- m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint

- e) a pénzügyi intézmény a Pmt. szerinti bejelentési, illetve pénzforgalmi szolgáltató részére történő tájékoztatási kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,

- f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy

- g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(4) Az adatkérésben, illetve az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.