Hpt. — mi változott? 2020. december 26.

- 7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom;

- 8. betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

- 9. betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni;

- 11. csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, likviditási vagy allokációs célú közösen végrehajtott pénzügyi művelete;

- 11a. digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;

- 12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

- 29. forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál;

- 30. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása;

- 31. főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, illetve a közvetítő főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;

- 33. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

- 34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;

- 35. harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

- 36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

- 37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

- 81. mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;

- 82. modellkockázat: a belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség;

- 83. működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást;

- 84a. pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;

- 85. pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása;

- 98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez;

- 99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e;

- 100. szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 101. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 101a. számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;

- 102. széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;

- 111. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

- 111a. tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) ekként meghatározott fogalom;

- 112. tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 113. tőkefenntartási pufferkövetelmény: a hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény;

- 114. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 115. ügyvezető: a vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a vállalkozással munkaviszonyban álló elnöke, a vállalkozás vezetésére kinevezett, a vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;

(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

#### 4. A pénzügyi intézmény

7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

- n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást

- o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet,

- p) hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását

végezhet.

(5) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

16. § A Felügyelet az e törvényben meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

17. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5) A pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékeli

- d) nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépes programok tesztfuttatásait,

- e) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

19. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény mellékeli

- j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

- k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

- l) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 114. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,

- n) szövetkezeti hitelintézet esetében a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

- o) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az OBA-hoz,

- oa) az ügyfelek – biztosított betéti formákról történő – magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

- a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

- b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

- c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

#### 17. A hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határideje

31. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

#### 18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

- b) a pénzügyi intézmény – törvény által – tiltott tevékenységet folytat,

- c) az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül a hitelintézet a tevékenységi engedély tekintetében a kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

- d) a pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

- f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

- g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

- h) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vagy

- a) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

- b) a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

(2) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.

(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(2) A hitelintézet – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

- a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

(3) A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

#### 36. Saját tőke

(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

85/A. § A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.

#### 41. Tőkefenntartási puffer

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

- a) 0 százalék vagy

- b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

88. § (1) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

- d) a csoport összetettsége,

- e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

90. § (1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

- a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

- b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

91. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer-követelmény szintje nem haladhatja meg

#### 44. Rendszerkockázati tőkepuffer

#### 45. Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

- a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelménynek,

- b) a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek,

- c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek, és

- d) a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek

94. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

- a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy

(3) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

- a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

- c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

(6) A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

95. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

- a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

- a) a meghatározott határidőn belül a hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

- b) a 94. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

#### 46. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

97. § (1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(5) A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti.

- d) a fióktelep engedély nélküli tevékenységet végez, vagy

- e) a fióktelep vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet fizetőképessége veszélybe kerül.

#### 52. Belső hitel

106. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet

- c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

- d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

- e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

- g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen rögzíti a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

- b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

- c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

- d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

- f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

- g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

- h) a túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a hitelintézet elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának, valamint

- i) a hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira.

(6) Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

- a) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete megfelelő stratégiát alakít ki és kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

114. § (1) Minden olyan hitelintézet,

- a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy

117. § (1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos, valamint megfelelő módon és mértékben belső szabályzatában meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(5) A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőriz.

(6) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.

(11) A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:

- b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek

- ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy

- bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és

amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(12a) A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.

(2) Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazás összhangban áll a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.

- a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

- b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.

120. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) Az ellenőrzési feladatokat és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyelő bizottság felügyeli.

(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.

145. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

- a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, kettő nem ügyvezetői tisztség vagy

- ca) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,

- cb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, a Felügyeletnél, az OBA-nál vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapnál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,

- cc) szakirányú felsőfokú végzettséggel és vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása.

(8) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvényből (a továbbiakban: FATCA-törvény) fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.

(8a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.

- k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,

- l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel, kincstárral, lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,

- m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

- o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel,

- p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel,

- q) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

- v) a központi szerződő fél, valamint a központi értéktári tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár és a központi szerződő fél közötti adattovábbítás,

- w) ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:418. §-ában meghatározott kötelezettségét teljesíti,

- x) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,

- z) a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása,

- zs) a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés.

168. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy, valamint a független közvetítő – ide nem értve a 69. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző független közvetítőt – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként adatszolgáltatást teljesít a Felügyeletnek.

- a) a likviditás,

- b) a szolvencia,

rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

170. § A hitelintézet bejelenti öt munkanapon belül a Felügyeletnek, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lett vagy ezen viszony módosul, illetve megszűnik.

171. § A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbenső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

172. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont alapú felügyeletét.

(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.

(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

173. § (1) Egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

- a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és

(3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje

(4) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(5) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(7) A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(11) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét

- a) legalább évente egyszer vagy

megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti illetékes felügyeleti hatóság.

#### 75. Összevont alapú felügyeleti ellenőrzés

174. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – körében a Felügyelet jogosult helyszínen kívül vagy helyszínen ellenőrizni a 172. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő résztvegyen.

(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.

(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.

(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

#### 76. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

177. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a hitelintézet az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.

(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:

(5) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

- h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,

- i) arra, hogy a hitelintézet által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is,

- j) a hitelintézet üzleti modelljére,

- l) a hitelintézet túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint

- m) a hitelintézet vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.

(10) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a hitelintézet nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a hitelintézet egynél többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér el jelentős kockázat-transzferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 185. § szerinti intézkedéseket.

(13) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében a hitelintézet a Felügyelet rendelkezésére bocsátja legalább

- a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó előterjesztéseket, valamint

178. § (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek

(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:

- a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

- b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

181. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit felhasználva figyelembe veszi

- a) a hitelintézet üzleti modelljét,

#### 77. Csoportszintű felügyeleti felülvizsgálat

- i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,

- j) nem teljesíti Pmt.-ben előírt kötelezettségét,

- k) a hitelintézet nem tesz eleget a 228. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(2) A Felügyelet e törvény, a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges intézkedést, ha a pénzügyi intézmény, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy

(9) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt a Felügyelet nem köteles egyeztetni a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról a Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.

#### 79. Intézkedések

185. § (1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

- ce) a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

- cf) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését,

- cg) fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését;

- e) kötelezheti a hitelintézetet a 114. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére.

(3)

- c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára,

- d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára.

187. § (1) Ha a Felügyelet rendkívüli intézkedési terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.

(2) Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos vagy – ha a hitelintézet alapszabálya a 135. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint módosult – tíz napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

192. § A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 189. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül hagyja.

193. § A Felügyelet a 185. §-ban, valamint a 189–192. §-ban meghatározott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

194. § (1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha

(5) Ha a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követő egy hónapon belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, vagy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által megtett lépések ellenére változatlanul fennáll a szabályellenes helyzet, valamint az ügyfelek érdekeinek veszélyeztetése, a Felügyelet

- a) a szabályellenes helyzet megszüntetése érdekében a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet, amelyről az intézkedés megtételét követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t,

#### 82. A Felügyelet adatkezelése

(1c) Ha az OBA nem bocsátja rendelkezésre a kártalanítást a betétesek részére hét munkanapon belül, a természetes személy betétes írásban kérelmet nyújthat be az OBA-hoz a betét sürgős kifizetése érdekében. Az OBA a hitelintézet által a 228. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott betétnyilvántartásban szereplő betétes részére a betétnyilvántartásban szereplő betét alapján a sürgős kifizetésre vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül részkifizetést teljesít, amely nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a teljes kártalanítás összegét csökkenti.

(2) Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi.

(3) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül – a 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint – két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

225. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezetőt, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét – a kinevezés és felmentés kivételével – az igazgatótanács elnökére átruházhatja.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(6) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

285. § (1) Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet a tevékenység végzése során alkalmazza az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 66. §-át.

#### 124. Bankszünnap

(5) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelöli, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenti.

#### 126/A. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

288/A. § A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

#### 127. Vegyes rendelkezések

289/A. § (1) A 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontjában meghatározott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója bejelenti a Felügyeletnek, ha az általa kibocsátott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel teljesített fizetési műveletek összértéke a megelőző tizenkét hónapban meghaladta a 300 millió forintot.

- e) a független közvetítők, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire,

- f) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére,

- g) a 2012. április 1-je előtt hatályos 1996. évi CXII. törvény 210/A. §-ában meghatározott szerződésekben előírt kamat a pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára,

- i) az alapszámlához való hozzáférésre, az alapszámla jellemzőire, valamint díjára,

- j) a pénzügyi intézmények és a független közvetítők panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára,

- k) a szociális számlához való jogosultságra, díjra és jellemzőire

(6) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 87. § (2) bekezdésében megállapított 272. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2015. július 3-án már fennálló betétszerződés, betét elhelyezését lehetővé tevő szerződés vagy keretszerződés esetén a hitelintézet a 275. § (6) bekezdésben meghatározott, 2015. július 3-át követő első éves tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével tesz eleget azzal, hogy ebben az esetben nem szükséges, hogy a betétes a 6. melléklet szerinti tájékoztatás megtörténtét aláírásával igazolja.

(7) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet 2016. március 21-én

- a) a Felügyelet felé történő bejelentéssel végző közvetítő ezen tevékenységét a Felügyelet engedélye nélkül 2017. március 21-ig folytathatja,

(2) A 164/B. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint a 164/B. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozás az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfeleit legkésőbb harminc nappal a 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általuk működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesznek közzé. A 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.

#### 131. Az Európai Unió jogának való megfelelés

305. § Ez a törvény a 5. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.

### 4. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez

Kifizetési szorzótényező

A 94. § (6) bekezdése szerinti szorzó tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

### 5. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez

#### Az Európai Unió jogának való megfelelés

- d) a rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelvnek,

- e) a 185. § (1) bekezdés f) pontjában a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- f) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- h) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- i) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek,

- j) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- m) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- n) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

- 2. Ez a törvény a 185. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6)–(7) bekezdés végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.

### 6. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez