Hpt. — mi változott? 2020. január 1.

A 2019. december 31. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 35 sor került be, 19 sor került ki.

← Előző módosítás (2019. december 31.)Következő módosítás (2020. január 10.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 140 változatlan sor ⋯

- 36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

- 37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

- 38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;

- 38a. helyreállítási képesség: a hitelintézet azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;

- 39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

- 40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:

- a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

⋯ 313 változatlan sor ⋯

12. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

- a) bank legalább kettőmilliárd forint,

- a) bank legalább négymilliárd forint,

- b) szövetkezeti hitelintézet – kizárólag szövetkezeti formában – legalább háromszázmillió forint

induló tőkével alapítható.

(2) Az induló tőkére vonatkozó – e törvényben meghatározott – követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6)

(6) Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

⋯ 1528 változatlan sor ⋯

112. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet jelölő bizottságot állít fel.

(2) A jelölő bizottság tagjai a vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a jelölő bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látnak el ügyvezetői feladatokat.

(3) A jelölő bizottság feladata:

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a hitelintézet belső politikát dolgoz ki.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(5) A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(7) A jelölő bizottság számára a hitelintézet biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

113. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására.

113. § (1) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

⋯ 130 változatlan sor ⋯

- a) a hitelintézet pénzügyi helyzete fenntartható, és

- b) a hitelintézet, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.

(11) A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következőkből áll:

(11) A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:

- a) az érintett hitelintézet részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett hitelintézet jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és

- b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek

⋯ 2 változatlan sor ⋯

amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(12) A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként három–ötéves időszak alatt kell kifizetni.

(12) A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább három-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani.

(12a) A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.

(13) A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazandóak. A hitelintézet a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló

- a) részese vagy felelőse volt-e olyan gyakorlatnak, amely a hitelintézet számára bekövetkezett jelentős veszteséget okozott, és

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazás összhangban áll a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.

(3) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésben meghatározott eszközök formájában.

- a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

- b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.

120. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) Az ellenőrzési feladatokat és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyelő bizottság felügyeli.

⋯ 462 változatlan sor ⋯

- a) a 155. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

- b) büntetlen előéletű.

(12) A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés.

(12) A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait – ideértve az ellenőrzött szervezeti egység és annak munkatársai részéről tanúsítandó együttműködést is – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés.

#### 67. Ügyvezetés

⋯ 1333 változatlan sor ⋯

(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezető.

(6) Az igazgatótanács ülésein az OBA ügyvezető igazgató-helyettese tanácskozási joggal vehet részt.

(6)

#### 92. Az OBA igazgatótanácsának feladata

224. § (1) Az igazgatótanács

- a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb – ide nem értve az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, illetve az OBA munkaszervezete által jogszabály alapján más jogi személy részére végzett – tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,

- a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb – ide nem értve az OBA munkaszervezete által jogszabály alapján más jogi személy részére végzett – tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,

- b) elfogadja az OBA szabályzatait,

- c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak feladatait, megállapítja díjazásukat,

- d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- l) dönt a kizárásokról,

- m) határoz a 234. § (6)–(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásairól,

- n) javaslatot tesz a Felügyeletnek a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére,

- o) a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának javaslatára kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgató-helyettest, meghatározza feladatait, megállapítja díjazását,

- o)

- p) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

226. § (1) Az OBA önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók kivételével az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató-helyettese gyakorolja.

(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető – az igazgatótanács egyetértésével – egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki vagy együttműködési megállapodásokat köthet.

⋯ 821 változatlan sor ⋯

(3) A 118. §-ban foglaltakat 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatályba lépése előtt került megkötésre.

(4)–(7)

(4) 2019. december 31-én már működő, vagy alapítási engedély alatt álló

- a) bank és pénzügyi holding társaság induló tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot,

- b) pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének – ide nem értve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie a hetvenöt millió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százmillió forintot,

- c) hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie az százmillió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százötven millió forintot.

(5) 2019. december 31-én már működő, vagy létesítési engedély alatt álló harmadik országbeli fióktelep dotációs tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot.

(6) A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a hitelintézetnek legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.

(7) A 275. § (6) bekezdése szerinti kivonaton az OBA tagintézet felhívja a betétes figyelmét a 6. § (2) bekezdés 6. pontjának 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítására.

293. § (1) A 279. § (4)–(6) és (8)–(16) bekezdését a 2009. augusztus 1-je előtt fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés módosítása esetén is alkalmazni kell a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(2) A 279. § (4)–(6), (8), (9), (11) és (13)–(15) bekezdést, valamint a 279. § (12) bekezdés első mondatát 2009. augusztus 1-je előtt kötött, a szerződés alapján jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződésekre nem kell alkalmazni. A 279. § (12) bekezdés második mondatát a 2010. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

⋯ 258 változatlan sor ⋯