Hpt. — mi változott? 2015. július 7.

(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b), c) és l) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

- 48. járulékos vállalkozás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

- 58. kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést;

- 61. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs;

- 62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt.;

17. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(3) A szerződésállományt átruházó hitelintézet az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napját megelőző legalább hatvan nappal postai úton értesít minden érintett ügyfelet az átruházás szándékáról. Az értesítésben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződését díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét tudomásul vette. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.

(4) Ha a szerződésállományt átvevő hitelintézet az állományátruházással összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések módosítását kezdeményezi, az átruházó és az átvevő hitelintézet megállapodhat arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések átvevő hitelintézet általi módosításának hatálybalépéséig az átadó hitelintézet mindazon szolgáltatást biztosítja, amely szükséges ahhoz, hogy az átvevő hitelintézet teljesítse az átruházott pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződéseket.

(5) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(6) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés átruházását követően a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások teljesítése az átvevő hitelintézetet terhelik. Az átadó hitelintézet részére adott fizetési megbízás teljesítésére szóló jóváhagyás az átvevő hitelintézet részére adott jóváhagyásnak minősül. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházásával minden pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés is átruházásra kerül azzal, hogy a fizetési műveletek hitelkeretből történő teljesítésére irányuló szerződés átruházása esetén – a (2) bekezdéstől eltérően – a kérelemnek a 17/A. § (2) bekezdés a) pontját kell tartalmaznia.

17/A. § (1) A szerződésből kilépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átadó) és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átvevő) megállapodhat a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban: szerződésállomány) az átadót megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének – a Felügyelet engedélyével – a szerződést átvevő félre történő átruházásában. Az átruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2) Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

- a) ha az átvevő hitelintézet:

- aa) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő hitelintézet átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

- ab) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,

- ac) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,

- ad) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,

- ae) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,

- af) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállományhoz kapcsolódó kockázatokat minimálisan fedező szavatoló tőkével,

- ag) az átvevő hitelintézet átvenni kívánt szerződésállomány figyelembe vételével elkészített üzleti tervét;

- b) ha az átvevő pénzügyi vállalkozás:

- ba) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő pénzügyi vállalkozás átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

- bb) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,

- bc) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,

- bd) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,

- be) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,

- bf) az átvevő pénzügyi vállalkozás átvenni kívánt szerződésállományra vonatkozó üzleti tervét;

- c) ha az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, akkor a b) pontban felsoroltakon túl az anyavállalatának azon igazolását is, hogy az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások rendelkeznek az összevont alapú felügyelet szintjén a felmerülő többletkockázatokat fedező szavatoló tőkével.

(3) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az átvevő nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállomány vonatkozásában mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy az átruházás ne veszélyeztesse az átadó pénzügyi intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

(4) A szerződésállományt átadó pénzügyi intézmény – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőzően legalább harminc nappal – postai úton írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a szerződésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átadó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.

(5) A (4) bekezdés szerinti értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.

(6) A szerződésállomány átruházásával egyidejűleg – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával – az átvevőre szállnak át a szerződést biztosító megállapodásokból eredő jogok és kötelezettségek, így különösen a zálogjogi, a kezességi, az óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós, engedményezési és garancia szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek. E rendelkezés irányadó az átadó pénzügyi intézményt az átruházást megelőzően megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságaira is. Az átadó és az átvevő pénzügyi intézménynek együttesen értesítenie kell a szerződést biztosító megállapodások kötelezettjeit a biztosítékok, a jogok és kötelezettségek átszállásáról.

(7) A (6) bekezdést kell alkalmazni a szerződésben maradó félnek az átadó pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az átadó javára kibocsátott – az átruházott szerződéssel összefüggő – beszedési és beszámítási felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és számlaterhelésekből származó bevételek tekintetében is azzal, hogy a beszedéseket és a számlaterheléseket az átadó pénzügyi intézmény az átvevő pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint, illetve az átvevő pénzügyi intézmény utasításainak megfelelően köteles végrehajtani, és az ekként befolyt pénzeszközöket továbbítani az átvevő pénzügyi intézménynek.

(8) Az átadó köteles az ügyfélnek, valamint egyéb kötelezettnek az átadónál nyitott vagy vezetett bármely fizetési számláját érintő fizetési megbízásról, hatósági átutalásról vagy átutalási végzésről, valamint bármely további számlaműveletről az átvevőt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni.

(9) Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódó, biztosítéki céllal létesített biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződésállománynak.

(10) A szerződésátruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

(11) A pénzügyi intézmények az (1) bekezdésben foglalt pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekből eredő követelésállomány átruházásában – a Felügyelet engedélyével – akként is megállapodhatnak, hogy az átruházással az engedményest a követelésállományon kívül a (6)–(9) bekezdés szerinti szerződésekből eredő jogok és kedvezmények is megilletik. A követelésállomány ilyen engedményezésének esetére e § rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a szerződésállomány alatt követelésállományt, az átadó alatt engedményezőt, az átvevő alatt pedig az engedményest kell érteni.

- f) pénzügyi vállalkozás esetén annak igazolását, hogy rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 20. § (2) bekezdés d)–f), h), k) és q) pontjában foglaltakat,

- p) a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát,

- q) a panaszkezelési szabályzatát.

- f) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

- g) a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint

- h) a panaszkezelési szabályzatát.

44. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

45. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országbeli bankképviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza

(3) A hitelintézet a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két munkanapon belül bejelenti:

- b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, adatvédelmi felelőse, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

71. § (1) A független közvetítő – ide nem értve az alkuszt – a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de – ha a piacon hozzáférhető – legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és átadja. Ha kizárólag kettő versengő szolgáltatást közvetít, akkor kettő ajánlatot elemez és ad át.

(6) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

94. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

106. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet

- a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagjával és könyvvizsgálójával szemben,

- b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával szemben,

- c) az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben, vagy

- d) az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében

kockázatot csak az e §-ban meghatározott feltételekkel vállalhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló határozata szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a kockázatvállalás feltételeit is. A vezető testület határozathozatala során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal. A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legfeljebb 1 évvel előre is megadhatja a hozzájárulását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalás nem történhet az (1) bekezdésben meghatározott személyekre nézve kedvezőbb feltételekkel, mint a hitelintézettel az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolatban nem álló személyekkel szembeni kockázatvállalás.

(4) Az egy személlyel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendeletet 392. cikke szerinti érték 80 százalékát azzal, hogy az éven túli kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 50 százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik

(6) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott személy részére fogyasztónak nyújtott hitel az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott határozata alapján nyújtható. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által hozott határozat tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is. A határozathozatal során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal.

(7) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, szabályzatokkal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel szembeni kockázatvállalások

- a) tekintetében annak megakadályozására, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek részt vehessenek a velük szembeni kockázatvállalásra vonatkozó döntésekben, folyamatokban és eljárásokban,

- b) azonosítására, nyilvántartására, a hitelintézet ezekből származó kitettségeinek meghatározására, a kockázatvállalások független vizsgálatára,

- c) folyamatos monitoringjára és jelentésére,

- d) esetében annak biztosítására, hogy a kockázatvállalások a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfeleljenek és

- e) kockázatainak azonosítására és értékelésére.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásrendtől és szabályzatoktól való eltérést jelenteni kell a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.

107. § (1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

- f) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 117–121. §-okban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervet készít.

(3) A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül minden olyan lépést tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(4) A pénzügyi intézmény a honlapján közzéteszi

- a) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai nevét (cégnevét), tulajdoni és szavazati hányadát, valamint a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét, kivéve, ha a szoros kapcsolatot a magyar állam alapozza meg,

- b) a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn. A pénzügyi intézmény jogosult a határozat indokolását is közzétenni azzal, hogy az indokolás közzététele során a bank- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell. A pénzügyi intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

(6) Azon vezető állású személy, akivel szemben

- a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy

- b) a Btk. XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt, ezt a tényt a vádemelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek. A bejelentéshez mellékelni kell a vádemelésről szóló okiratot és a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény leírását.

(7) Ha az ügyész vádat emelt vagy az illetékes hatóság külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt emelt vádat, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján mérlegeli, hogy a vezető állású személy ellen emelt vád alkalmas-e a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására.

(8) Amennyiben a Felügyelet a (7) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörében úgy ítéli meg, hogy a (6) bekezdésben említett vádemeléssel érintett cselekmény a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a kinevezésre, illetve a megválasztásra irányuló engedélyt a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(9) Vezető állású személy megválasztásának vagy kinevezésének engedélyezésére irányuló eljárásban az engedélykérelemben megjelölt természetes személy nyilatkozik arról, hogy folyik-e vele szemben büntetőeljárás, és ha igen, a folyamatban lévő büntetőeljárásban emeltek-e ellene a (6) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt vádat. Ha a vád a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a Felügyelet a kinevezés, illetve a megválasztás engedélyezésére irányuló eljárást a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(10) Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.

- b) együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet

- ba) intézményvédelmi rendszer hitelintézeti tagjánál töltenek be, vagy

(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

(3) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tag.

(5) A pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozások írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.

#### 68. Auditbizottság

157. § (1) Ha a tárgyévet megelőző üzleti évben a nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet mérlegfőösszege meghaladja az ötszázmilliárd forintot, akkor a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot hoz létre és működtet azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek feladataik ellátásához.

- b) OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt kötelező intézményvédelmi szervezettel,

- a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, kötelező intézményvédelmi szervezettel, valamint az Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

- e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, valamint a 17. és 17/A. § szerinti állományátruházáshoz kapcsolódóan az átadó és az átvevő pénzügyi intézmény közötti adatátadás,

- m) az OBA által a 161. § (2) bekezdés a), b), d), e) és h) pontjai alapján, az e szervezeteknek az OBA-hoz intézett írásbeli megkeresésére adott válasz, továbbá a külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

- x) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,

- y) az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönről, pénzügyi lízingről az örökhagyó hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős lezárásának napjáig.

166/A. § (1) A pénzügyi intézmény köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(2) A pénzügyi intézmény a létre nem jött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos banktitkot képező ügyféladatokat, személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(3) Az igényérvényesítés szempontjából – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Ptk.-ban meghatározott általános elévülési idő az irányadó.

166/B. § (1) A hitelintézetek jogosultak akár közvetlenül, akár érdek-képviseleti vagy egyéb szervezet közreműködésével – az általuk kezelt, üzleti titoknak minősülő, személyes adatokat nem tartalmazó adatok felhasználásával – olyan összesített adatokat tartalmazó adatbázis létrehozására és működtetésére, amelynek célja az egyes pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tekintetében – az igények, illetve a vállalt kockázatok pontosabb felmérésének biztosításával – a fogyasztók hatékonyabb kiszolgálásának javítása, az ilyen szolgáltatások fejlődésének előmozdítása, versenyképesség javítása, feltéve, ha az adatbázis létrehozása és működtetése

- a) e célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg,

- b) nem teszi lehetővé a hitelintézetek szolgáltatásai közötti verseny megakadályozását vagy korlátozását, vagy hogy ilyen hatást fejtsen ki és

- c) nem eredményezhet egyes hitelintézet-specifikus adatok más hitelintézetek általi felhasználását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisból származó adatok felhasználása során a hitelintézetek a saját döntéseiknek megfelelően, szabadon és önállóan – más piaci szereplőtől függetlenül – hozzák meg üzleti döntéseiket.

- c) a külföldi hitelintézetével vagy annak bármely államban működő hitelintézet leányvállalatával, fióktelepével szemben az illetékes felügyeleti hatóság olyan intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, amely a külföldi hitelintézet vagy a fióktelep fizetésképtelenné válásának elkerülését szolgálta.

(4) A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó hitelintézetek évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfolióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfoliókat is meghatározhat.

(5) Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.

- b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányának a pénz- és tőkepiac felügyeletére vonatkozó jogszabályokért felelős tagját, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a hitelintézet az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyelet a 185–186. §-okban foglalt intézkedést alkalmaz.

- n) tevékenységi (működési) engedélye a Szhitv. alapján visszavonásra kerül.

- a)

(3)

188/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a pénzügyi intézmény működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több –helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

- a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;

- b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság, bármely más kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);

- c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.

- c) a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőjének megbízatása a Szhitv. 15. § (4) bekezdés a) pontja alapján a Takarékbank Zrt. által felfüggesztésre kerül; illetve amennyiben a szövetkezeti hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a Szhitv. 19. § (3), (7) vagy (13) bekezdése alapján visszavonja.

(3) Amennyiben a Felügyelet 174–193. § szerinti intézkedése olyan szövetkezeti hitelintézetet érint, amellyel szemben a kötelező intézményvédelmi szervezet a Szhitv. alapján már rendelt el intézkedést, és az ebben foglaltak még hatályban vannak, a Felügyelet határozatában rendelkezik a kötelező intézményvédelmi szervezet által elrendelt intézkedés hatályának fenntartás, módosítása vagy megszüntetése iránt.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:

(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi:

- f) a közvetített szolgáltatás típusa,

- hb) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású személy neve, születési helye, ideje és anyja neve,

- i) a 288. § (15) bekezdésben meghatározott fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó azonosító adatai közül a neve, postai és elektronikus elérhetősége.

- c) a pénzügyi intézmény tulajdonosait,

207. § A 21. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet honlapján napra készen közzéteszi.

(8a) Az OBA tájékoztatja az EBH-t a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodásokról és annak tartalmáról.

- e) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,

(5) Az OBA csak azzal a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézettel szemben érvényesíthet követelést, amelynél a betétet elhelyezték.

(4) Az OBA pénzeszközei nem vonhatók el, és a 211. §-ban meghatározottól eltérő célra – a 232. § (2) bekezdésben foglalt kölcsönből és a 232. § (3) bekezdésben foglalt kötvényből eredő kötelezettségei teljesítésének, valamint az OBA-nak az igazgatótanács által a 224. § (1) bekezdés i) pontja szerint jóváhagyott működési költségei fedezésének kivételével – nem használhatók fel.

(9) Ha a kölcsön igénybevételét, illetve kötvény kibocsátását szükségessé tevő káresemény kapcsán az OBA bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsön- vagy kötvénytartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani.

(7) Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végezheti, aki (amely) rendelkezik pénzügyi intézményi és befektetési vállalkozási minősítéssel is.

- b) a szerződés lejártát követő harminc napon belül

(3) A pénzügyi intézmény a természetes személy ügyféllel kötendő szerződéshez, a szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódó adatkezelési tájékoztatásának oly módon is eleget tehet, hogy a pénzügyi intézmény a személyes adatkezelés szabályait üzletszabályzatában határozza meg és a részletes tájékoztatás tekintetében kiutal üzletszabályzatára.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(7) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek. A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és független közvetítő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A pénzügyi intézménynek vagy független közvetítőnek tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a pénzügyi intézmény, független közvetítő rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

(9) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

302. § (1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdését a hitelintézet 2028. december 31-ig nem alkalmazza

- b) az olyan kitettségre, amely EGT-állam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál, feltéve, hogy az ezen regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezet alkalmazásában 20%-os kockázati súlyt kapna,

- c) az anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan, az 575/2013/EU rendeletben vagy a 2002/87/EK irányelvben meghatározottak szerinti, vagy harmadik országban azzal egyenértékűnek minősülő összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,

- d) az olyan központi szervként működő hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel jogszabályi kötelezettségek alapján áll kapcsolatban, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős,

- e) az olyan hitelintézetekkel szembeni vagy az ezek kezességével, garanciájával biztosított kitettségekre, amely hitelintézetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott célja egyes gazdasági ágazatok ösztönzése, és ezt a tevékenységüket kormányzati ellenőrzés alatt végzik,

- f) a hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szemben fennálló kitettségre, feltéve, hogy a kitettség nem képezi részét a szóban forgó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének, legfeljebb a következő munkanapig áll fenn és pénzneme nem valamely jelentős kereskedési pénznem,

- g) a kötelező jegybanki tartalékra, ideértve a jegybanki kötelező tartalék előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalékot is,

- h) a központi kormányzatokkal szembeni követelést megtestesítő olyan eszköztételekre, amelyek kormányzati értékpapírokban tartott, törvényben előírt likviditási követelmények formájában állnak fenn, és amelyeket nemzeti pénznemükben denomináltak és finanszíroztak, feltéve, hogy – az illetékes hatóságok mérlegelése alapján – e központi kormányzatoknak egy külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítése befektetési fokozatú minősítés,

- i) az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 3. pontja szerinti közepes/alacsony kockázati kategóriába tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint hitelkeret még igénybe nem vett részének 50 százalékára,

- j) az elismert tőzsdével szembeni kitettségre.

(2) Az e törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 166/B. §-át a folyamatban lévő hatósági eljárások esetében is alkalmazni kell.