Hpt. — mi változott? 2015. július 3.
A 2015. április 1. és 2015. július 3. között hatályba lépett módosítások. 180 sor került be, 61 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. április 1.)Következő módosítás (2015. július 4.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 272 változatlan sor ⋯
(2) A X. Fejezet alkalmazásában
- 1. betét: az (1) bekezdés szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ide nem értve
- a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,
- b) jelzálog-hitelintézet által – jogszabály szerint – kibocsátott jelzáloglevelet,
- c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét,
- d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, valamint
- e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást;
- 2. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy – kizárólag a nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja;
- 1. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy – kizárólag a nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa;
- 2. helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács;
- 3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve
- a) azt a betétest, akinek betéteit, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,
- b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes és nem kedvezményezettje a betétnek;
- 4. kedvezményezett: a betétes vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy;
- 5. közös betét: a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);
- 6. közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei;
- 7. névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható;
- 8. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.
- a) azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,
- b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes;
- 4. költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg;
- 5. közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);
- 6. névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható;
- 7. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.
(3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének
⋯ 3102 változatlan sor ⋯
209. § (1) A hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csatlakozik az OBA-hoz.
(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben tájékoztatja az OBA-t.
(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki.
(3) Nem köteles az OBA-hoz csatlakozni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(2a) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egy időben tájékoztatja az OBA-t.
(3) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi
- a) a biztosított betétek körét,
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz, önként az OBA-hoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, ha megfelel az OBA tagjaira vonatkozó követelményeknek.
(6) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az OBA-hoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás érdekében.
(6) Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás érdekében.
(7) Ha az OBA által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, mértéke vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, akkor a fióktelep kérésére – ha csatlakozott az OBA-hoz – az OBA a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az OBA részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 217. § előírásait kell alkalmazni.
(8) Az OBA külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.
(9) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarország területén létesített fióktelepe betéteseinek kártalanítását a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezései alapján és az általa átutalt pénzeszközökből. Az OBA a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében tájékoztatja a kártalanítással érintett betéteseket.
(10) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepe esetén az OBA a kártalanítás kifizetését megelőzően a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere rendelkezésére bocsátja a kártalanításhoz szükséges pénzeszközöket és megtéríti a kártalanítással kapcsolatban felmerült költségeit. Az OBA biztosítja a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere részére a kártalanításhoz szükséges adatok rendelkezésre állását azzal, hogy az adatokat kizárólag a kártalanítással kapcsolatos feladatok – ideértve a betétesek tájékoztatását is – ellátása érdekében lehet felhasználni.
210. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az OBA által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
211. § (1) Az OBA feladata
- a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták,
- b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy a tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, és
- a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló szolgáltatása esetén azon a nyelven történő tájékoztatása, amelyet a betétes a betét elhelyezésekor vagy a szerződés megkötésekor választott,
- b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, és
- c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,
- d) a Szantv. alapján a szanálás finanszírozásához történő hozzájárulás.
⋯ 18 változatlan sor ⋯
- a) a költségvetési szerv,
- b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
- c) az önkormányzat,
- c) a helyi önkormányzat,
- d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
- e) a befektetési alap,
- f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
- f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
- g) az elkülönített állami pénzalap,
- h) a pénzügyi intézmény,
- i) az MNB,
- j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,
- k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
- l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,
- m) az l) pontban meghatározott személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet által elhelyezett, és
- l)–m)
- n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap
betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.
(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá
(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.
- a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap,
- b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint
- c) az olyan betétre, amelyet nem euróban vagy EGT-állam, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.
(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
(5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik.
#### 87. Az OBA által fizetett kártalanítás
214. § (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – forintban fizeti ki kártalanításként.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(8) Közös betét esetén az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
(9) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei legfeljebb öt évig, a lakás-takarékpénztári betétek megszűnésükig.
(9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé.
(10) A betétállomány átruházása esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei.
(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.
(12) Közösségi betétek esetén az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.
(12)
(13) A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni és az (1)–(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)–(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet – az (1)–(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult – a 217. § szerinti kártalanítási eljárás során – az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.
215. § (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
214/A. § (1) A 214. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére.
(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. Ha az OBA tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.
(2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása
(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.
- a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
- b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
- c) biztosítási összeg vagy
- d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
(3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja:
- a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,
- b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,
- c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,
- d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.
215. § (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a hitelintézet a betétre vonatkozó szerződés megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál.
(2) A hitelintézet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles a szerződési feltételek bemutatásával igazolni, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően tájékoztatta a betétest. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
(3) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani.
(4) Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.
216. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA – megegyezés szerinti térítés ellenében – az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Ha az OBA észleli, hogy a betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
#### 88. Kifizetés az OBA-ból
217. § (1) Az OBA a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az OBA kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.
217. § (1) Az OBA
- a) a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásának,
- b) a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozata közlésének vagy
- c) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének
időpontjában [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.
(1a) A kártalanítás (1) bekezdésben meghatározott kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania.
(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:
- a) a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,
- b) a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
- c) a betétre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
- d) a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy
- e) a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a 209. § (9)–(10) bekezdése alapján.
(2) Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi.
(3) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül – a 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint – két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.
(4) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.
(4) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénzkifizetés, közvetlen kifizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik.
(5) Az OBA a Szantv. alapján hozzájárul a szanálás finanszírozásához. A hozzájárulás összegét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg az OBA Igazgatótanácsával folytatott egyeztetést követően.
218. § A kártalanítással érintett hitelintézet az OBA kezdeményezése esetén az OBA által biztosított betétek alapján járó kártalanítás kifizetésével együtt járó feladatok ellátására az OBA-val megállapodást köt. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.
#### 89. A kifizetett betétkövetelések átszállása
219. § (1) Ha az OBA a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az OBA-ra száll át. A követelés átszállásával az OBA a korábbi jogosult helyébe lép. Az OBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.
(1a) Ha az OBA hozzájárul egy hitelintézet szanálásának finanszírozásához, a hozzájárulás összegének erejéig az OBA-nak követelése keletkezik az érintett hitelintézettel szemben, amely követelést a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni.
(2) Az OBA-ból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az OBA által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál felmerült költségeket köteles az OBA-nak visszafizetni, megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet OBA-ban való tagsága megszűnt.
(3) Hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az OBA azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az OBA-ra, de amelyekért a 214. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.
⋯ 46 változatlan sor ⋯
224. § (1) Az igazgatótanács
- a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
- a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,
- b) elfogadja az OBA szabályzatait,
- c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,
- d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,
⋯ 44 változatlan sor ⋯
(5) A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését – ideértve az adatoknak az OBA kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását – a Felügyelet a helyszínen ellenőrzi. Az OBA ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor.
(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó – a 2. melléklet szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az OBA kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek. Közösségi betéteknél a hitelintézet a betétes adatain túlmenően abban az esetben köteles a társasházak és lakásszövetkezetek esetén a lakások számát, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó személyek számát nyilvántartani, ha a betét összege meghaladja a 214. § (1)–(3) bekezdésében foglalt összeghatárt.
(6) A tagintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó – a 2. melléklet szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az OBA kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek.
(7) Az OBA a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján rendszeresen teszteli kifizető rendszerének működését.
(7) Az OBA a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján legalább háromévente, indokolt esetben gyakrabban teszteli kifizető rendszerének működését. A tesztelés érdekében a tagintézetek által megküldött adatokat az OBA kizárólag a teszteléshez használja fel, a tesztelést követően törli az adatokat.
(8) Kártalanítás esetén a hitelintézet az OBA erre vonatkozó igényének közlését követő három munkanapon belül az OBA rendelkezésére bocsátja a betétnyilvántartásainak az OBA kifizető rendszere által történő feldolgozásához szükséges átalakító programot, valamint biztosítja a betétállományára vonatkozó adatoknak az OBA kifizető rendszere által történő feldolgozhatóságát.
(9) Kártalanítás esetén a hitelintézet a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megkeresi a számlával, betéttel rendelkező helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzat a kincstár által kiállított igazolást megküldi a hitelintézet részére és a hitelintézet ennek alapján átadja az OBA-nak a betétbiztosítás alá tartozó helyi önkormányzatok betétállományára vonatkozó adatokat.
229. § (1) Az OBA-val munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az OBA nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat jellege szerinti titokként köteles megőrizni.
(2) A Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 209. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság – általa üzleti titokként kezelt – adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az OBA által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát.
⋯ 18 változatlan sor ⋯
- d) egyéb bevétel, valamint
- e) az OBA által kibocsátott kötvény.
(2) Az OBA – a 211. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében – kölcsönt vehet fel:
(2) Az OBA – a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladat ellátása érdekében – kölcsönt vehet fel
- a) az MNB-től, illetve
- b) hitelintézettől.
(3) Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(3) Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 211. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
#### 97. Csatlakozási díj
⋯ 1 változatlan sor ⋯
#### 98. Éves díjfizetési kötelesség
234. § (1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az OBA által a 212. § és a 213. § szerint biztosított – betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban, intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, és az OBA szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az OBA az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, és annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.
234. § (1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az OBA által a 212. § és a 213. § szerint biztosított – betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban, intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, az üzleti ciklus szakaszát, valamint a prociklikus befizetések hatását az éves befizetések összegére és az OBA szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az OBA az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a külső hitelminősítő intézmény által a hitelintézetre, és annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az OBA által biztosított betétek és – a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok szerint – az OBA által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának két ezreléke.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő,
- a) az OBA által biztosított betétek és
- b) a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint az OBA által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok
kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének (a továbbiakban: díjfizetési alap) 0,3%-a.
(2a) A díjfizetési alap meghatározásánál nem kell figyelembe venni a helyi önkormányzatok betéteit, valamint százezer eurónál nagyobb összegben azokat a betéteket, amelyekre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik.
(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az OBA pénzforgalmi számlájára.
(4) A hitelintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az OBA-nak az OBA szabályzatában meghatározott formában és időpontban.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét.
(8) Az OBA az általa a 232. § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése és e) pontja alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét.
(8) Az OBA az általa a 232. § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése és a 232. § (1) bekezdés e) pontja alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség éves mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a díjfizetési alap 0,5%-át. Ha az OBA által felvett kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át, a Felügyelet jóváhagyásával magasabb összegű befizetéseket is előírhat.
(8a) Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz likviditását vagy a szolvenciáját –, akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy a hitelintézet kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás meghosszabbítható.
(9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az OBA bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani.
(10) A hitelintézet a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a hitelintézet által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésének alapjául szolgáló betétállomány.
234/A. § (1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az OBA pénzeszközei 2024. július 3-ig elérjék a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át (célszint).
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott célszint elérését követően kártalanítás kifizetése miatt az OBA pénzeszközei a célszint kétharmadánál alacsonyabb szintre csökkennek, az éves díjfizetési kötelezettséget az OBA-nak úgy kell megállapítania, hogy hat éven belül ismét elérje az (1) bekezdésben meghatározott célszintet.
#### 99. A díjfizetés elszámolása
235. § A hitelintézet az OBA-ba befizetett összeget – ideértve a csatlakozási díjat is – egyéb ráfordításként számolja el.
⋯ 24 változatlan sor ⋯
239. § (1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.
(2) Ha a hitelintézetet az OBA-ból kizárták vagy tagsági jogviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 234. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.
(2) Ha a hitelintézetet az OBA-ból kizárták vagy tagsági jogviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 234. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.
(3) A hitelintézet a jegyzett tőkéjének felemelése, vagy csökkentése esetén nem köteles az emelés összege után csatlakozási díjat fizetni vagy a már megfizetett csatlakozási díj arányos részét nem igényelheti vissza.
(4) Az OBA – a hitelintézet tagsági viszonyának megszűnését követően – nem fizet kártalanítást azokra a betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.
(5) Ha a hitelintézet megszünteti az OBA-val fennálló tagsági viszonyát és egy másik EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez csatlakozik, a tagsági viszony megszűnését megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés kivételével átviszi a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe. Ha a hitelintézet betétállományát átruházza egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetre, az átruházást megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket – a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés kivételével – az áthelyezett, biztosított betétállomány összegének arányában kell átvinni a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe.
(6) A hitelintézetnek legalább hat hónappal korábban jeleznie kell az OBA-nak, ha másik EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez kíván csatlakozni. Ezalatt az időszak alatt a hitelintézet 234. § szerinti díjfizetési kötelessége változatlanul fennáll.
240. § Az OBA a 237. §-ban foglalt kizárás esetén – huszonnégy órán belül – írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról a Felügyeletet. Az OBA erről negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé.
### XI. Fejezet — ÖNKÉNTES BETÉT- ÉS INTÉZMÉNYBIZTOSÍTÁS
⋯ 367 változatlan sor ⋯
272. § (1) A hitelintézet az OBA-val, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az OBA által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, valamint – a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a 214. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatja. A hitelintézet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a 213. §-ban és a 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven adja meg.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az ügyfél számára világos és érthető módon – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven vagy magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén adja meg, amelyben a fióktelepet létrehozták.
273. § (1) Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, erről a betéteseit tájékoztatja, és minden tájékoztatás szövegéből törli a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.
(3) A betét elhelyezése vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. A szerződés vagy keretszerződés elektronikus úton történő megkötése esetén az ügyfél a tájékoztatás tudomásulvételét elektronikus úton is visszaigazolhatja.
273. § (1) Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben fennálló tagsága megszűnt, erről a betéteseit egy hónapon belül írásban tájékoztatja, és a betétbiztosítási tájékoztatója szövegét ennek megfelelően módosítja. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven adja meg.
274. § Tilos a betétbiztosításra, az OBA-ra, és az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információt a betétállomány növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.
274. § A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát kell feltüntetni az OBA által előírt módon.
#### 119. Időszakos tájékoztatás
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(5) A hitelintézet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről.
(6) Az OBA tagintézet által a betétes részére küldött kivonaton fel kell tüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás és utalni kell a 6. melléklet szerinti tájékoztatóra. A 6. melléklet szerinti tájékoztatót az OBA tagintézete legalább évente egyszer megküldi a betétes részére.
(7) A betétes kérése alapján az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást postai úton vagy a bank internetes felületén vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon kell elérhetővé tenni. A betétes kérésére a tájékoztatást írásban kell átadni vagy megküldeni.
#### 120. Üzletszabályzat
276. § (1) A pénzügyi intézmény a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalja.
⋯ 43 változatlan sor ⋯
280. § A nem természetes személlyel kötött betétszerződésben – a Ptk. 6:390. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően – a betét összege után 0%-os vagy negatív előjelű kamat is kiköthető. Negatív előjelű kamat alkalmazása esetén a visszafizetendő pénzösszeg a negatív előjelű kamatlábnak megfelelő mértékben csökken.
281. § (1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot) vagy bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a 213. § (1) bekezdésében és a 213. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.
281. § (1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha a szerződés tartalmazza a 213. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.
(2) Ha az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdés h) pontja alapján függő közvetítő útján végez betétügyletet, a függő közvetítő közli azt is, hogy melyik hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.
⋯ 238 változatlan sor ⋯
304/B. § A hitelintézet 2015. március 31-éig tájékoztatja a közösségi betéttel és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkező betéteseket a betétbiztosítás tekintetében 2015. július 3-án hatályba lépő változásokról.
304/C. § (1) A 2015. július 2-át megelőzően hitelintézet által kibocsátott, lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal nem rendelkező közösségi betét betétbiztosítására 2015. augusztus 31-éig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 74. §-ával megállapított 213. § (2)–(3) bekezdését a hatálybalépését megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell.
(5) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 75. §-ával megállapított 214. § (9)–(10) bekezdését a hitelintézetek hatálybalépését követő egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a hatálybalépését követő betétállomány átruházás esetén kell alkalmazni.
(6) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 87. § (2) bekezdésében megállapított 272. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2015. július 3-án már fennálló betétszerződés, betét elhelyezését lehetővé tevő szerződés vagy keretszerződés esetén a hitelintézet a 275. § (6) bekezdésben meghatározott, 2015. július 3-át követő első éves tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével tesz eleget azzal, hogy ebben az esetben nem szükséges, hogy a betétes a 6. melléklet szerinti tájékoztatás megtörténtét aláírásával igazolja.
#### 131. Az Európai Unió jogának való megfelelés
305. § Ez a törvény a 5. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.
⋯ 71 változatlan sor ⋯
#### Az Európai Unió jogának való megfelelés
I. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
- 1. Ez a törvény
- a) a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról szóló 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvnek,
- b) a hitelintézetek vonatkozásában a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvnek, a nem életbiztosítási tevékenység vonatkozásában a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvnek, az életbiztosítások vonatkozásában a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvnek, a befektetési vállalkozások vonatkozásában a 93/22/EGK irányelvnek, valamint az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) vonatkozásában a 85/611/EGK irányelvnek a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében történő módosításáról szóló 1995. július 18-i 95/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- c) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- d) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- e) a 185. § (1) bekezdés f) pontjában a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- f) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- g) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- h) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
- 2. Ez a törvény a 185. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdés f) pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.
- 3. Ez a törvény a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
- 1. A Tanács 1986. december 8-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról.
- 2. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekről.
- 3. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében.
- 4. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról.
- 5. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-án kelt 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről.
- 6. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról.
- 7. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, a 2. cikk (1) bekezdés a) pontja [a 185. § (1) bekezdés f) pontja – a Felügyelet eljárásában].
- 8. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
- 9. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-án kelt 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről II. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-én kelt 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont [a 185. § (1) bekezdés].
### 6. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez
#### III. Ez a törvény a
#### Tájékoztató a betéteseknek
- 1. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-án kelt 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Alapvető információk a betétbiztosításról
| A …..[hitelintézet neve]-nál/nél elhelyezett betéteket biztosító betétbiztosítási rendszer: | Országos Betétbiztosítási Alap1 |
| --- | --- |
| A betétbiztosítás összeghatára: | 100 000 euró betétesenként és hitelintézetenként2 |
| Ha Ön ugyanannál a hitelintézetnél több betéttel is rendelkezik: | Az azonos hitelintézetnél elhelyezett betéteket összevonják, és az összevont összegre alkalmazzák a 100 000 euró összeghatárt |
| Ha Ön más betétessel közös betéttel rendelkezik: | A 100 000 euró összeghatár külön-külön vonatkozik az egyes betétesekre3 |
| Kártalanítási határidő a hitelintézet fizetésképtelensége esetén: | 20 munkanap4 |
| A kártalanítás pénzneme: | forint [illetve külföldi fióktelep esetén más pénznem] |
| Kapcsolattartó: | Országos Betétbiztosítási Alap (cím, telefonszám, e-mail cím) |
| További információk: | www.oba.hu |
| Átvétel elismerése a betétes által: | |
További információk:
1 Az Ön betétjét biztosító rendszer
[Adott esetben:] Az Ön betétje kötelező betétbiztosítási rendszer védelme alatt áll. Ezenfelül az Ön hitelintézete olyan intézményvédelmi rendszernek is tagja, amelyben a részt vevő intézmények a fizetésképtelenség elkerülése céljából kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Fizetésképtelenség esetén az Ön betétjeire 100 000 euró összeghatárig a betétbiztosítási rendszer kártalanítást fizet.
2 A betétbiztosítás összeghatára
Ha egy betétet azért nem tudnak kifizetni, mert a hitelintézet nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek, a betéteseket a betétbiztosítási rendszerből kártalanítják. A kártalanítás összege hitelintézetenként legfeljebb 100 000 euró lehet. A kártalanítás forint összegét a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. A kártalanítás összegének megállapításakor az adott hitelintézetnél tartott betéteket összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes megtakarítási számláján 90 000 EUR, fizetési számláján pedig 20 000 EUR található, akkor is csak 100 000 EUR összegű kártalanításra jogosult.
3 A közös betétekre vonatkozó védelem felső értékhatára
Közös betét esetében a 100 000 euró összegű kártalanítás minden betétest külön-külön megillet.
A 100 000 euró összegű kártalanítási összeghatár kiszámításakor az olyan számlán elhelyezett betéteket, amely tekintetében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyesület vagy hasonló természetű csoport tagjaként két vagy több személy jogosult, összevontan és úgy kezelik, mintha egyetlen betétes betétjéről lenne szó.
Egyes esetekben a betéteseket három hónapig 100 000 eurót meghaladó védelem is megillet. További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu.
4 Kártalanítás
A betétbiztosítási rendszer az Országos Betétbiztosítási Alap [cím, telefonszám, e-mail cím és weboldal]. Ez a rendszer 2018. december 31-ig 20 munkanapon, 2019. január 1-től 2020. december 31-ig 15 munkanapon, 2021. január 1-től 2023. december 31-ig 10 munkanapon, 2024. január 1-től 7 munkanapon belül kártalanítást fizet az Ön betétjeire legfeljebb 100 000 euró összeghatárig.
Amennyiben ezeken a határidőkön belül nem kapja meg a kártalanítást, úgy vegye fel a kapcsolatot a betétbiztosítási rendszerrel.
További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu
Egyéb fontos információk
A betétbiztosítási rendszerek általában minden lakossági betétes és vállalkozás számára védelmet nyújtanak. A kivételek, amelyek meghatározott betétekre vonatkoznak, megtalálhatók a betétbiztosítási rendszer weboldalán. Kérésre a hitelintézet is tájékoztatja Önt arról, hogy a védelem kiterjed-e bizonyos termékekre vagy sem. A hitelintézet a számlakivonaton is feltünteti, hogy a betétek védelem alá esnek-e.