Hpt. — mi változott? 2014. szeptember 16.

A 2014. július 21. és 2014. szeptember 16. között hatályba lépett módosítások. 147 sor került be, 28 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. július 21.)Következő módosítás (2014. szeptember 30.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 133 változatlan sor ⋯

- 36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

- 37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

- 38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;

- 39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül – biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

- 39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

- 40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:

- a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

- b) pénzkölcsönnyújtás: ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni, bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, bc) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység, bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint be) csoportfinanszírozás,

⋯ 39 változatlan sor ⋯

- 66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;

- 67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap;

- 68. közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás;

- 69. kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

- 69. kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a hitelintézet vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

- 70. külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

- 71. külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás;

- 72. külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

- c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

- d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

- e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása,

- e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint elfogadása,

- f) a készpénzátutalás,

- g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

- 88. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

⋯ 421 változatlan sor ⋯

- i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

- j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

- k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

- l) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó – a hitelintézet igazgatósága által elfogadott – eljárás rendjét és a 114. §-ban meghatározott helyreállítási tervét,

- l) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 114. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,

- m) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét és a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

- n) szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot, valamint

- o) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az OBA-hoz,

- oa) az ügyfelek – biztosított betéti formákról történő – magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

- ob) a harmadik országbeli hitelintézetnek a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, és

- oc) a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.

- oc) a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat,

- p) a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.

(3) Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)–f), h) és k)–m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

⋯ 127 változatlan sor ⋯

(4) A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

33. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

- a) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

⋯ 217 változatlan sor ⋯

(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

53. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

⋯ 850 változatlan sor ⋯

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

114. § (1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervet készít.

114. § (1) Minden olyan hitelintézet,

(2) A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

- a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy

- b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett

- a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, valamint az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak összefoglalása,

az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervet készít.

(2) A helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtják a Felügyeletnek.

(3) A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

- a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a hitelintézet általános helyreállítási képességének összefoglalása,

- b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

- c) a hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása,

- d) a hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

- e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

- f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

- g) a hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges intézkedések és azok becsült időkerete,

- h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a hitelintézet vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

- i) a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

- j) szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

- j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

- k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

- l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

- m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

- n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a hitelintézet megfelelő időben történő feltőkésítéséhez szükséges intézkedéseket is.

- n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a hitelintézet esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,

- o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a hitelintézet hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,

- p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a hitelintézet részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,

- q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések hitelintézet által történő gyors végrehajtása biztosításához,

- r) alternatív forgatókönyvek a hitelintézet egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(3) A helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet, a hitelintézet felülvizsgálja.

(4) A helyreállítási tervet a hitelintézet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(4) A hitelintézet együttműködik a törvényben meghatározott szanálási hatósággal, biztosítandó, hogy esetleges felszámolása – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak mérséklése érdekében a szanálási hatóság alternatív forgatókönyvekkel rendelkezzen a hitelintézet szerkezetátalakítására, alapvető funkciói folyamatosságának fenntartására, a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a hitelintézet egésze vagy egy része életképességének helyreállítására.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a hitelintézet bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a hitelintézet mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a hitelintézet pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a hitelintézet figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a hitelintézet

- a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,

- b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tevén kívül mindazon lépéseket tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelené válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(11) Az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézetek helyreállítási tervét az intézményvédelmi rendszer készíti el.

115. § (1) A hitelintézet egyedi alapon teljesíti az e törvény által meghatározott kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, kivéve, ha a hitelintézetet a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikke szerint a prudenciális követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól mentesíti.

(2) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai, valamint az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai összevont vagy szubkonszolidált alapon is teljesítik a kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket azzal, hogy biztosítják a kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszerek egységességét, összehangoltságát, következetességét, és a Felügyelet részére szolgáltatandó adatok és információk kinyerési képességét.

⋯ 107 változatlan sor ⋯

#### 56. Nyilvánosságra hozatal

122. § (1) A hitelintézet egyedi alapon legalább félévente eleget tesz az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek azzal, hogy a nyilvánosságra hozatali szabályzatában a nyilvánosságra hozatal rendszerességét és a nyilvánosságra hozatal kiterjedését is rögzíti.

122. § (1) A hitelintézet egyedi alapon legalább évente eleget tesz az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek azzal, hogy a Felügyelet ennél gyakoribb nyilvánosságra hozatalról is dönthet, ha az intézmény tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(2) A tagállami anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza – az 575/2013/EU rendeletben foglaltakon kívül – a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját is.

⋯ 168 változatlan sor ⋯

#### 60. A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

135. § A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.

135. § (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.

(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet közgyűlése legalább kétharmados szótöbbséggel határozhat az alapszabály olyan tartalmú módosításáról, amelynek alapján az e törvényben rögzített, a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, kivételes intézkedés vagy a Szantv. szerinti szanálási eljárás elrendelésének elkerülése érdekében szükséges tőkeemelésről döntő közgyűlést annak kezdőnapját megelőzően legalább tíz nappal össze lehessen hívni.

136. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

- a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy és egyéni cég esetén pedig székhelyét,

⋯ 330 változatlan sor ⋯

az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a Felügyelet eleget tesz a felügyeleti stressz-tesztre vonatkozó kötelezettség végrehajtására, valamint a felügyeleti stressz-teszt eredményeinek az EBH részére való továbbítására abból a célból, hogy az EBH az európai uniós stressz-tesztek eredményeit összegezve nyilvánosságra hozza

(8) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvényből (a továbbiakban: FATCA-törvény) fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé..

(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: szanálási feladatkörében eljáró MNB) által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti szanálási biztosnak a szanálási biztosi feladatok ellátása érdekében, valamint a független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

#### 71. Banktitok

160. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

⋯ 101 változatlan sor ⋯

- t) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

- u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás,

- v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás, valamint

- w) ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:418. §-ában meghatározott kötelezettségét teljesíti.

- w) ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:418. §-ában meghatározott kötelezettségét teljesíti,

- x) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

#### 72. Üzleti titok és banktitok közös szabályai

⋯ 238 változatlan sor ⋯

(14) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt hitelintézetekre vonatkozóan.

(15) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet helyreállítási tervét. A felülvizsgálatnak a 114. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül ki kell terjednie arra, hogy a helyreállítási tervben foglaltak

(15) A Felügyelet – az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a hitelintézet rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik – felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 114. §-ban meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy

- a) végrehajtása alkalmas a hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre;

- b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más hitelintézetek is helyreállítási terveket hajtanak végre.

- a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a hitelintézet vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre;

- b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más hitelintézet is helyreállítási tervet hajt végre.

(16) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a hitelintézetet a helyreállítási terv három hónapon belüli átdolgozására.

(17) A (16) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a hitelintézet számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok tárgyában észrevételt tegyen.

178. § (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek

- a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressz-tesztek eredményei vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján,

⋯ 57 változatlan sor ⋯

#### 77. Csoportszintű felügyeleti felülvizsgálat

182. § A 173. § szerint többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

182. § (1) A 173. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

(2) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.

(3) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási tervet készíteni.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat leányvállalati hitelintézetének felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén arról is dönthet, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül a leányvállalati hitelintézetnek egyedi helyreállítási tervet kell készítenie.

#### 78. Az intézkedések és a kivételes intézkedések alkalmazásának közös szabályai

183. § (1) A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az OBA-t is értesíti, ha a határozat az OBA e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az OBA tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.

⋯ 100 változatlan sor ⋯

- ce) a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

- cf) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését,

- cg) fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését;

- d) a teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történő meghatározására kötelezheti a hitelintézetet, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a prudenciális követelményekkel.

- e) kötelezheti a hitelintézetet a 114. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére.

(3) A kirendelt helyszíni ellenőr jogosult

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4) Ha a fióktelep formájában működő hitelintézet eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökken, a Felügyelet kötelezi a külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg a fióktelep az eszközfenntartási mutatóra vonatkozó előírásoknak.

(5) Ha a hitelintézet a Felügyelet határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet

- a) kockázatvállalásának – ideértve a likviditási kockázatot is – mérséklésére,

- b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára,

- c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára,

- d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára.

186. § (1) A Felügyelet a hitelintézet számára többlettőke-követelményt írhat elő, ha

- a) a hitelintézet nem teljesíti a belső tőkemegfelelési eljárásra, a helyreállítási tervre vagy a nagykockázat vállalására vonatkozó követelményeket,

⋯ 14 változatlan sor ⋯

187. § (1) Ha a Felügyelet rendkívüli intézkedési terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.

(2) Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

(2) Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos vagy – ha a hitelintézet alapszabálya a 135. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint módosult – tíz napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

188. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a rendkívüli intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 79. § (2) bekezdésben, a 101. és 102. §-okban, valamint az 575/2013/EU rendelet 387–403. cikkében foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

⋯ 272 változatlan sor ⋯

- a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták,

- b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy a tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, és

- c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása.

- d) a Szantv. alapján a szanálás finanszírozásához történő hozzájárulás.

(2) Az OBA az államtól kapott megbízás alapján ellátja az állam képviseletét az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében az egyezségi tárgyaláson, és a felszámolási eljárás során.

⋯ 136 változatlan sor ⋯

(2) Az OBA igazgatótanácsának tagjai:

- a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;

- b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,

- b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,

- c) a hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy,

- d) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt személy, továbbá

- e) az OBA ügyvezetője.

⋯ 348 változatlan sor ⋯

(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.

### XI/A. Fejezet — CSOPORTON BELÜLI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

#### 112/A. Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás

257/A. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevon talapú felügyelet kiterjed, az e Fejezet meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést – ideértve a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is – kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

- a) finanszírozási rendszereket, és

- b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

- a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,

- b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint

- c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról

rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

- a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,

- b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,

- c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,

- d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint

- e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy az szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben az illetékes felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

257/B. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez – határon átnyúló csoport esetében – az illetékes felügyeleti hatóságok 173. § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott határozata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(3) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

#### 112/B. A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása

257/C. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást:

- a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,

- b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,

- c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,

- d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,

- e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és

- f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

257/D. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 257/C. §-ban foglalt feltételeknek.

257/E. § (1) A támogatás nyújtásához az illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2) Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél illetékes felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 257/D. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4) A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél illetékes felügyeleti hatóságát valamint az EBH-t.

### XII. Fejezet — A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA

#### 113. Könyvvezetés

⋯ 412 változatlan sor ⋯

- g) 481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat,

- h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő tételek átmeneti figyelembe vételére vonatkozó százalékos arányokat.

(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a kiterjesztett teljesítmény-javadalmazás kifizetésének jelenértéke meghatározásához alkalmazandó diszkontrátát.

(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítmény-javadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokat.

#### 129. Hatályba léptető rendelkezések

⋯ 200 változatlan sor ⋯