2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról

2013. évi CCXXXV. törvény

az egyes fizetési szolgáltatókról

1. Általános rendelkezések¶

1. § E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

• a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő engedélyezésére, bejelentésére és felügyeletére,
• b) az utalványkibocsátó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő bejelentésére és felügyeletére,
• c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére,
• d) az utalványkibocsátó Magyarország területén végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére,
• e) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeletére,
• f) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeletére,
• g) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.

2. § (1) A 3. § 40. pont, az 5. § (2)–(4) bekezdése, a 6. §, a 12. §, a 14. §, a 17. §, a 31–32. §, a 34. §, a 37. §, a 45–46. §, az 50–51. §, az 57. § (3) bekezdése, a 66. §, a 70. §, a 72–79. §, a 82. §, a 83. § és a 88. § c) pontja a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény is értendő.

(2) A 12. § (1) bekezdése, az 59–64. §, a 66. § és a 72–79. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a kincstár is értendő.

(3) Az 5. § (3)–(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 12/A. §, a 13. §, a 13/A. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)–e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. § nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre.

3. § E törvény alkalmazásában:

• 1. ÁÉKBV: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott fogalom,
• 2. átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi kötelezettség tekintendő,
• 3. befolyásoló részesedés: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott befolyásoló részesedés,
• 4. csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, ideértve a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 4., 5., 6., valamint 7. cikkében meghatározott olyan kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdése szerint minősülnek,
• 5. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• 6. elektronikuspénz: Hpt.-ben meghatározott elektronikuspénz,
• 6a. elektronikuspénz-értékesítő: az a személy, amely az elektronikuspénz kibocsátója nevében az elektronikuspénzt értékesíti, illetve visszaváltja,
• 7. elektronikuspénz-kibocsátója: Magyar Nemzeti Bank és kincstár, valamint az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, amely elektronikus pénzt bocsát ki,
• 7a. elektronikuspénz-token: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013 a /36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet]meghatározott elektronikuspénz-token,
• 7b. érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok,
• 8. fizetési rendszer működtetése: a Hpt.-ben meghatározott fizetési rendszer működtetése,
• 9. fizetési művelet: a Pft.-ben meghatározott fizetési művelet,
• 10. fizetési számla: a Pft.-ben meghatározott fizetési számla,
• 10a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,
• 11. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány,
• 12. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység,
• 13. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogyasztó,
• 14. főiroda: az a hely, ahol a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik,
• 15. határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél lakóhelye, székhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye,
• 16. hitel és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása,
• 17. induló tőke: a jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozam kifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét –, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,
• 17a. jelentős IKT-vonatkozású esemény: a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekképp meghatározott fogalom,
• 17b. jelentős kiberfenyegetés: az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom,
• 18. jegyzett tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke,
• 18a. jelentős elektronikuspénz-token: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentősnek minősített elektronikuspénz-token,
• 19. jó üzleti hírnév: a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosainak a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,
• 20. készpénzátutalás: a Hpt.-ben meghatározott készpénzátutalás,
• 21. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
• 22. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása,
• 23. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás,
• 24. kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatokat végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne,
• 25. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó,
• 26. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 2. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása,
• 27. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, és meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap,
• 28. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott külföldi vállalkozás,
• 29. pénzforgalmi közvetítő: az a személy, amely pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt,
• 30. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás,
• 31. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltató,
• 32. pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
• 32a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,
• 32b. szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke,
• 33. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Fnyht.) meghatározott fogalom,
• 34. utalványbirtokos: az a személy, aki az utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt az utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja,
• 35. utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként az utalványbirtokostól elfogadja,
• 36. utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy,
• 37. utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet,
• 38. ügyvezető: a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatósága által megválasztott, a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetésére kinevezett, a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese,
• 39. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség és vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység,
• 40. vezető állású személy:
• a) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese,
• b) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási és pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese,
• c) az ügyvezető,
• d) pénzforgalmi közvetítő és elektronikuspénz-értékesítő esetén a pénzforgalmi közvetítés, illetve elektronikuspénz-értékesítés üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.

2. A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó¶

4. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

(2) Külföldi mint pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(3) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

(4) EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(6) Utalványkibocsátó kizárólag a Felügyeletnek az e törvényben meghatározott módon tett bejelentés mellett végezhet kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

5. § (1) Pénzforgalmi intézmény

• a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére – ideértve a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag számlainformációs szolgáltatást (előzetes bejelentés alapján) végző vállalkozást is –, de nem rendelkezik engedéllyel az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,
• b) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet.

(2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 6. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre:

• a) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítése,
• b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása,
• c)

(3) A pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetése, valamint pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység végzésére.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.

6. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

• a) a nyújtás kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
• b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,
• c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
• d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak.

7. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,
• b) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, ezen tevékenysége vonatkozásában – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 8. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre:

• a) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítése,
• b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása,
• c)

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez vagy pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátás és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése vonatkozó tevékenység végzésére.

8. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt

• a) a nyújtás kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
• b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,
• c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
• d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak.

9. § (1) Utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez.

(2) Az utalványkibocsátó – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi szolgáltatást és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(3) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe.

(4) A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn.

10. § (1) Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

(2) Utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(3) A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és utalványkibocsátóra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

11. § (1) A pénzforgalmi intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével rendelkezik.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, legalább hatmillió forint induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik.

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével rendelkezik.

(5) Az utalványkibocsátó legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével rendelkezik.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó alapításához az induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, és a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

3. Személyi és tárgyi feltételek¶

12. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet csak

• a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend és nyilvántartási rend,
• b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,
• c) a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételek,
• d) a tevékenység végzésére alkalmas informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség,
• e) ellenőrzési eljárások és rendszerek,
• f) vagyonbiztosítás,
• g) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint
• h) áttekinthető szervezeti felépítés

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet meg és folytathat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

(3)

12/A. § A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell igazgatósággal és felügyelő bizottsággal.

12/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelőközpontnak (CSIRT).

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.

13. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

• a) aki független a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
• b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

13/A. § (1) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a Pft. 44., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének.

(2) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata esetén.

4. Kiszervezés¶

14. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti – ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is –, ha a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A bejelentés tartalmazza a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

• a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,
• b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,
• c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint
• d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként, elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték.

(4) A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok – ideértve az IKT-rendszerek kiszervezését – nem befolyásolhatják a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszerét, a könyvvizsgáló és a Felügyelet hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatása, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(8) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi változásokat.

5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, valamint a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenységének bejelentése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése¶

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzforgalmi intézmény

• a) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,
• b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,
• c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
• d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és
• e) tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához.

(2) A Felügyelet engedélye szükséges az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,
• b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,
• c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
• d) fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és
• e) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához.

16. § A fizetési rendszer működtetésére irányuló tevékenység végzése tekintetében az engedélyt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Hpt. fizetési rendszer működtetésére vonatkozó engedélyezésre rögzített feltételek megléte esetén kaphatja meg.

17. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:

• a) a kérelmező működési tervét, amely tartalmazza a végezni kívánt pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység pontos meghatározását is,
• b) középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
• c) igazolást az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állásáról,
• d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 46. §-ban és az 51. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,
• e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, valamint az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az IKT-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó megállapodásokat bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
• f) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,
• g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,
• h) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
• i) ha a kérelmező pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére pénzforgalmi közvetítőt vagy elektronikuspénz-kibocsátóként elektronikuspénz-értékesítésre értékesítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, az értékesítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,
• j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását,
• k) a kérelmező vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
• l) a kérelmező létesítő okiratát,
• m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
• o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
• p) a 6. §-ban és a 8. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,
• q) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
• r) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve az eseményjelentési eljárást is, amely figyelembe veszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetében megállapított értesítési kötelezettségeit,
• s) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,
• t) az üzletmenet-folytonossági mechanizmusok leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek, a hatékony IKT vonatkozású üzletmenet-folytonossági politikák és tervek, valamint IKT vonatkozású reagálási és helyreállítási tervek, továbbá az ilyen tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló, az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő eljárás egyértelmű azonosítását,
• u) a teljesítményre, a műveletekre és a csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,
• v) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
• w) a panaszkezelési szabályzatát, valamint
• x) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés d), e), h) és r) pontjához kapcsolódóan a kérelmező mellékeli azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(2a) Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű digitális működési rezilienciát az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetével összhangban, különösen a műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint IKT rendszereket. Ezen intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell.

(3) Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli:

• a) a tulajdonos 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
• b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
• c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonosnak személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező állami adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
• e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásbavétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
• g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosai részletes bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,
• h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
• i) a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását, valamint
• j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának feltételeként a kérelmező nyilatkozatot ad arról, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása Magyarország területén létesített főirodában történik.

(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, és a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

18. § Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

19. § (1) A Felügyelet az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

(2) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(3) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító végleges határozatát megküldi a cégbíróságnak.

20. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

• a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
• b) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,
• c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását, vagy
• d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak,
• e) tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát,
• f) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a Felügyelet rendelkezésére álló adatok alapján megkérdőjelezhető.

20/A. § (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

• a) a bejelentő működési tervét,
• b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
• c) a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
• d) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,
• e) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,
• f) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,
• g) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a számlainformációk összesítésével kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
• h) a bejelentő szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
• i) ha a bejelentő a számlainformációk összesítésére közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,
• j) a bejelentő vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
• k) a bejelentő létesítő okiratát, és
• l) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő irányítása Magyarország területén létesített főirodájában történik.

21. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha

• a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg,
• b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,
• c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását vagy a fizetési rendszer iránti bizalmat, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,
• d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
• e) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja, vagy
• f) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat.

(2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha

• a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, vagy
• b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet,
• c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesíti a 23. §-ban foglalt kötelezettségét.

21/A. § Pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély visszavonása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközök kiadása iránt soron kívül intézkedik.

22. § Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátási intézmény a pénzügyi szolgáltatási tevékenységi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nincs.

23. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli tájékoztatáshoz csatolja a változás igazolására vonatkozó dokumentumot, valamint azt a hitelt érdemlő bizonyító dokumentumot vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény továbbra is megfelel az engedélyezési feltételeknek.

(2) A Felügyelet az 5. §-ban és 7. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, ha ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

• a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy
• b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetre a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

24. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és engedélyszáma feltüntetésén túl:

• a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,
• b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,
• c) a fióktelep szervezeti felépítésére, vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, ideértve az adminisztratív, kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, a fióktelep címét, az első három évre vonatkozó üzleti tervét (amelyek bemutatják, hogy a vállalatirányítási, ellenőrzési rend arányos, helyénvaló, megbízható és megfelelő), és a fióktelep vezetéséért felelős személy nevét, valamint
• d) pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdése szerinti információkat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. A fióktelep, illetve pénzforgalmi közvetítő legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) Ha a Felügyelet a vizsgálat során – így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától kapott információk alapján – kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep, illetve a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a fióktelepet, illetve a pénzforgalmi közvetítőt a nyilvántartásból.

(6) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további fióktelep létesítését is.

25. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

• a) a bejelentő cégnevét, székhelyét, amennyiben lehetséges az engedélyszámát,
• b) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni,
• c) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, és
• d) pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdésében meghatározott információkat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is.

26. § (1) Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, a Felügyelet a kapott információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a nyújtani kívánt szolgáltatás végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénz-kibocsátásának szabályairól.

(2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével, elektronikuspénz-értékesítőjével vagy fióktelepe létesítésével vagy határon átnyúló szolgáltatási szándékával kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, a Felügyelet erről a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is értesíti.

27. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

• a) az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám),
• b) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének időpontját,
• c) a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben kifejezett névértékét, valamint
• d) a kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét.

(3) Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli:

• a) az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát,
• b) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt,
• c) a 11. § (5) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást, valamint
• d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot és panaszkezelési szabályzatot.

6. A tulajdonosokra, a vezető állású személyekre és belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok¶

28. § (1) Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

• a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
• b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna.

(2) A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha

• a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
• b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem lenne a leányvállalata.

(3) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bejelenti a Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a leányvállalatává vált vagy megszűnt annak lenni.

(4) A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:

• a) a pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését,
• b) a pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,
• c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
• d) a tagi részesedés szerzésre, vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
• e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 29. § (5) bekezdés a)–d) és h) pontjában meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 29. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot,
• f) egyéb olyan információkat, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens működés biztosítva van,
• g) nem természetes személy tulajdonos esetében a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – tényleges tulajdonosai bemutatását.
• h) a 17. § (3) bekezdés a)–f), h) és i) pontjában meghatározott követelmények bemutatását.

(5) Ha a befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, a pénzforgalmi intézményre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, a Felügyelet a hiánytalan bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tagok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tag meg nem szünteti a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(5a) A befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, illetve a pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

• a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,
• b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,
• c) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet – a bejelentés benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette vagy
• d) természetes személy esetén a 29. § (5) és (6) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.

(5b) A Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését megtiltja, ha a bejelentő részesedés szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.

(7) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet – függetlenül bármely más szankciótól – a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.

29. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg vagy nevezhető ki a pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy.

(2) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően végezze. A vezető állású személy és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(4) A Felügyelet a természetes személy megválasztására vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha az (5) és (6) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll.

(5) Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki

• a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik vagy korábban rendelkezett, vezető állású személy vagy korábban vezető állású személy volt egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben,
• aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
• ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért végleges határozat megállapította;

• b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben megállapította;
• c) büntetett előéletű;
• d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel;
• e) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal;
• f) más pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló; vagy
• g) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
• h) a közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.

(6) Akivel szemben

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy
• b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezetében vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, vagy külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, és az ilyen feladatok általa történő ellátását az intézmény felfüggeszti.

(7) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

30. § (1) A kérelmező bizonyítja a jó üzleti hírnevet.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

31. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

32. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban rögzíti.

(2) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.

(3) A pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

• a) az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének vizsgálata,
• b) az intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, továbbá
• c) mindaz, amit jogszabály a feladatkörébe utal.

(4) A belső ellenőrzés

• a) a jelentését megküldi
• aa) a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
• ab) fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá
• b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(5) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

• a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik,
• b) legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint
• c) büntetlen előéletű.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

• a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,
• b) jogász szakképzettséget,
• c) könyvvizsgálói képesítést vagy
• d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést

szerzett.

(7) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti, és a megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

7. Könyvvezetés, könyvvizsgálat¶

33. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:

• a) tegyék lehetővé a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzését, valamint
• b) biztosítsák a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tagok, a könyvvizsgáló és a Felügyelet által történő ellenőrzést, továbbá segítsék a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.

34. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az arra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi.

35. § (1) Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

• a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,
• b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
• c) a könyvvizsgálónak nincs a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, és
• d) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt korlátozások a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazandóak.

(3) Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, vagy annak közeli hozzátartozójának.

36. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján

• a) a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
• b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége folyamatos működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,
• c) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy
• d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, vagy a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni.

(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól annak megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

37. § (1) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldi.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót felülvizsgáltassa, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Felügyeletnek bemutatja.

8. Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai¶

38. § (1) A fizetéskezdeményezési szolgáltatáson, valamint a számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző pénzforgalmi intézmény – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely nem csökkenhet

• a) 40–45. §-ban meghatározott
• aa) költség módszer,
• ab) fizetési forgalom módszer, vagy
• ac) irányadó mutató módszer

egyikével számított szavatoló tőke, vagy

• b) az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 45. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő.

(3) A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.

39. § Ha a pénzforgalmi intézmény

• a) egy másik pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz kibocsátó intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal vagy biztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
• b) pénzforgalmi szolgáltatáson kívül az 5. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

a csoport tagjai között, és a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan kizárandó a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavétele, valamint a nem megfelelő szavatoló tőke számítása.

40. § (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő általános igazgatási költség tíz százaléka.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben szereplő becsült adatokat veszi figyelembe.

41. § (1) A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a következő értékeknek a (2)–(3) bekezdésben meghatározott „k” tényezővel szorzott összege:

• a) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) négy százaléka,
• b) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hárommilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) kettő és fél százaléka,
• c) a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelő összegtől harmincmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) egy százaléka,
• d) a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelő összegtől hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) fél százaléka, és
• e) a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) negyed százaléka,

ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény előző üzleti évben teljesített fizetési művelete összértékének tizenketted része.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényező: 1.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,5.

(4)

42. § (1) Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 43. §-ban meghatározott szorzó tényezővel, valamint a 41. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott „k” tényezővel szorzott összege.

(2) Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó

• a) kapott kamat és kamatjellegű bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás különbözete, és
• b) kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel

összege.

(3) Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket, valamint az irányadó mutató csökkenthető a másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.

(4) Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját szükséges figyelembe venni.

(5) A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat is alkalmazható.

43. § Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:

• a) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) tíz százaléka,
• b) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegtől egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) nyolc százaléka,
• c) az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) hat százaléka,
• d) az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől tizenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) három százaléka, és
• e) az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) másfél százaléka.

44. § (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja.

(2) A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.

45. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

46. § (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén – a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

• a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
• b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Ha a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt a pénzforgalmi intézmény az átvételt követő munkanap végéig, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az átvételt követő második munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek,

• a) a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy – amennyiben valamely EGT-állam központi bankja ilyen szolgáltatást nyújt – az adott központi bank által vezetett letéti számlára vagy meghatározott célból elkülönített fizetési számlára, vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím 2. Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy
• b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytől, a Posta Elszámoló Központot működtető intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
• ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
• bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(4) Ha az átvett pénzeszköznek csak egy része szolgál fizetési művelet teljesítésére és ez a rész változó vagy előre nem meghatározható, a Felügyelet engedélyezheti, hogy a pénzforgalmi intézmény a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét egy olyan reprezentatív hányad alapján teljesítse, amely hányad a pénzforgalmi intézmény feltételezése szerint fizetési művelet teljesítésére szolgál, feltéve, hogy a Felügyelet megítélése szerint ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján reálisan megbecsülhető.

9. Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény prudens működésének szabályai¶

47. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely nem csökkenhet

• a) a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 38–44. §-ban foglalt módon meghatározott szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az ezen alcímben meghatározott átlagos kinnlevő elektronikuspénz módszer szerint számított szavatoló tőke együttes összege, vagy
• b) a 11. § (4) bekezdésében – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység vonatkozásában az 50. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő vagy legfeljebb húsz százalékkal alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.

(4) Jelentős elektronikuspénz-tokent kibocsátó elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az (1)–(3) bekezdéstől eltérően az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint 45. cikk (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

48. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
• b) az elektronikuspénz kibocsátásán kívül a 7. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

a csoport tagjai között, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan kizárja a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

49. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje legalább az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz két százaléka.

(2) Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 7. § (3) bekezdésében foglalt, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 7. § (2) és (4)–(5) bekezdésében megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikuspénz mennyisége előre nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki, amely számítása szerint elektronikuspénz-kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.

(3) Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható ki, az üzleti terv által igazolt, tervezett kinnlevő elektronikuspénz alapján szükséges a kalkulációt elvégezni, figyelemmel a Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.

50. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal és elektronikuspénz-kibocsátással kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

51. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikuspénz-kibocsátása érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

• a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
• b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-kibocsátása ellenében átvett és vissza nem váltott pénzeszközt

• a) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára vagy biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe helyezi el, vagy
• b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
• ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
• bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(4) Az átvett pénzeszközökre az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat

• a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,
• b) ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikuspénz-kibocsátását követő ötödik munkanapig nem kerül sor, az elektronikuspénz-kibocsátását követő ötödik munkanaptól

kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény az 575/2013/EU rendelet 336. cikk 1. táblázata szerint legfeljebb 1,6%.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az ÁÉKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott eszközbe fektet.

(6a) Jelentős elektronikuspénz-tokent kibocsátó elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3)–(6) bekezdéstől eltérően az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 38. cikkében, valamint 45. cikk (1)–(4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

(7) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a kibocsátott elektronikuspénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében átvett pénzeszközre a 46. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

10. Utalványkibocsátó működésének szabályai¶

52. § (1) Az utalványkibocsátó Szmt. szerinti saját tőkéje nem csökkenhet a 11. § (5) bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke alá.

(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközzel a sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(3) Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy

• a) azok pontosan mutassák a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket,
• b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az a) pont szerinti pénzeszközök, valamint az utalványkibocsátó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása és
• c) azok valós képet mutassanak az utalványbirtokosok utalványkibocsátóval szemben fennálló mindenkori összesített pénzköveteléséről, amely a 69. § (1) bekezdése alapján hazai hivatalos pénznemben kifejezve nem lehet kevesebb, mint az utalványbirtokosoknál kintlévő, az utalványkibocsátónál vissza nem váltott, de még visszaváltható forgatható utalványok összesített címletértéke.

(4) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzkövetelésének fedezeteként

• a) a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlán vagy EGT-állam által kibocsátott állampapírba helyezi el, vagy
• b) az utalványbirtokossal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége nem teljesítése esetére az utalványkibocsátótól eltérő csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg és állampapír piaci értéke vagy b) pontja szerint garantált, biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az utalványkibocsátóval szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél.

(6) Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek

• a) a forgatható utalvány ellenértékeként átvett pénzeszköznek a saját fizetési számláján való jóváírása vagy más módon történt rendelkezésére bocsátása munkanapjától kezdve,
• b) utalványforgalmazó igénybevétele esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pont szerinti jóváírására vagy más módon történő rendelkezésre bocsátására a forgatható utalvány értékesítését követő ötödik munkanapig nem kerül sor, ezen ötödik munkanaptól kezdve

köteles megfelelni.

11. Fizetési rendszerhez történő hozzáférés¶

53. § (1) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételeknek objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lenniük.

(2) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

• a) más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,
• b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és
• c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

(5) Ha a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül transzfer megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.

12. A pénzforgalmi közvetítő és az elektronikuspénz-értékesítő¶

54. § (1) Pénzforgalmi közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően a pénzügyi szolgáltatás közvetítését pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végzi.

(2) Pénzforgalmi közvetítővel – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – pénzforgalmi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Pénzforgalmi közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett elektronikuspénz-értékesítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(4) A pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikuspénzt pénzforgalmi közvetítő útján.

(6) A pénzforgalmi közvetítő az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt elkülönített számlán tartja. Ez a pénzeszköz a pénzforgalmi közvetítő felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(7) A (6) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a pénzforgalmi közvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt tarthatja.

55. § (1) Ha pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-értékesítőt kíván igénybe venni, azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti.

(2) Pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 85. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

• a) a pénzforgalmi közvetítő 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
• b) annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
• c) a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,
• d) a pénzforgalmi közvetítőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét azzal, hogy a bejelentéssel közölt adatok lényeges megváltozása esetén késedelem nélkül naprakésszé kell tenni,
• e) a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• f) természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• g) nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,
• h) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,
• i) a pénzforgalmi közvetítő vezető állású személye 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóktól eltérő pénzforgalmi közvetítők esetében bizonyítékot arra nézve, hogy alkalmasak és megfelelőek a feladatuk ellátására.

(3a) A (3) bekezdéstől eltérően elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az elektronikuspénz-értékesítő:

• a) nevét és címét, egyedi azonosító kódját, illetve számát,
• b) irányításáért felelős vezető állású személyek nevét és
• c) által alkalmazandó, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó belső ellenőrzési mechanizmusok bemutatását.

(4) Az (1)–(3) bekezdésen kívül a 25. §-ban foglaltak is alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény másik EGT-államban kíván pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.

(4a) Ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főirodája másik EGT-államban található és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége Magyarország területén történő végzéséhez pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, akkor Magyarország területén központi kapcsolattartó pontot köteles kijelölni, amennyiben megfelel az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó központi kapcsolattartó pontok kijelölési kritériumait, illetve a központi kapcsolattartó pontok feladatait meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019. március 14-i (EU) 2020/1423 bizottsági rendelet 1. cikkének.

(4b) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételéről a bejelentés hiánytalan kézhezvételét követő kettő hónapon belül dönt.

(5) A Felügyelet megtagadja a pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.

(6) A Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-értékesítő közreműködővel kötött megbízási szerződés módosítását és minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele tekintetében bekövetkező lényeges változást.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítőt, elektronikuspénz-értékesítőt törli a nyilvántartásból, ha

• a) a pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,
• b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
• c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.

56. § (1) A pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felel.

(2) A pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítéséért, az elektronikuspénz-értékesítő az elektronikuspénz értékesítési tevékenységéért kizárólag a megbízó pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői, értékesítői díjra. E rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő azon jogosultságát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítését, illetve az elektronikuspénz-értékesítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítésének, illetve elektronikuspénz-értékesítésnek nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(3) A közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

57. § (1) A pénzforgalmi közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki

• a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy
• b) középiskolai végzettséggel és
• ba) szakképesített bankreferensi szakképesítéssel,
• bb) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,
• bc) befektetési tanácsadói szakképesítéssel,
• bd) banki szakügyintézői szakképesítéssel,
• be) pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel,
• bf) értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítéssel,
• bg) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
• bh) pénzügyi termékértékesítő szakképesítéssel,
• bi) tőzsdei szakvizsgával,
• bj) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,
• bk) a ba)–bh) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy
• c) jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványával

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül

• a) az egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a gazdaságtudományok képzési területen alapképzés vagy mesterképzés közgazdász szakképzettség,
• b) jogász szakképzettség,
• c) könyvvizsgálói képesítés,
• d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,
• e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, vagy mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség, vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és
• f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(3) Pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban, megbízási viszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4) A pénzforgalmi közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5) A pénzforgalmi közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős a pénzforgalmi közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7) Az elektronikuspénz-értékesítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló természetes személy az elektronikuspénz-értékesítéssel kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

13. Titoktartási szabályok¶

58. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tagja, a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alkalmazottja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartja.

(2) Az (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

• a) Magyar Nemzeti Bankkal,
• b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
• c) Állami Számvevőszékkel,
• d) Gazdasági Versenyhivatallal,
• e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel,
• f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel,
• g) nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
• h) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd- vagy felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
• i) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel és
• j) a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: FATCA-törvény) összefüggésben az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítése során az adóhatósággal

szemben.

(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.

(3) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszerébe történő, valamint a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszeréből részükre, valamint a nyomozó hatóság részére, a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából történő, jogszabályban előírt adattovábbítás.

59. § (1) Fizetési titok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény fizetési titokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(3) A fizetési titokra vonatkozó rendelkezéseket a pénzforgalmi közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is alkalmazni kell.

60. § (1) Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

• a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható fizetési titokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltását is – nyújtja,
• b) e törvény a fizetési titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
• c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,
• d)

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

• a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Számvevőszékkel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
• b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
• c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, önkormányzati csődbiztossal, illetve végelszámolóval,
• d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,
• e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
• f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
• g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
• h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel,
• i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
• j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
• k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,
• l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,
• m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
• n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával,
• o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint
• p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel,
• q) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló szervvel
• r) a feladatkörében eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával

szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.

(3) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság és a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy fizetési számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a fizetési titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(7) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

• a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, pénzforgalmi szolgáltató részére történő tájékoztatási kötelezettségét, illetve csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,
• b) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér fizetési titoknak minősülő adatot a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől,
• c) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér fizetési titoknak minősülő adatot pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől.

(7a) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot.

(8) A Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára jogszabályban előírt adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.

(9) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett fizetési számláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a fizetési számla vagy az ügylet

• a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §), tudatmódosító anyaggal visszaéléssel (Btk. 184. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 283/B. §, Btk. 2025. június 15-ig hatályban volt 184–184/C. §),
• b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §),
• c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),
• d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),
• e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),
• f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
• g) bennfentes kereskedelemmel vagy
• h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(11) A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.

(12) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az (1)–(3) és (7)–(10) bekezdésben foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.

(13) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni.

(14) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészségnek az ügyfélre vagy az általa vezetett fizetési számlára, elektronikuspénz-számlára vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

61. § (1) Az 60. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja és a 60. § (7) és (10) bekezdése szerint történő adatátadásról a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

62. § Nem jelenti a fizetési titok sérelmét

• a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
• b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
• c) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,
• d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
• e) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjának vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
• f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
• g) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél (adatkezelőnél) a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
• h) a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és az illetékes külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását az illetékes külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
• i) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
• j) a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény összevont alapú felügyeletre vonatkozó, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény XXV. fejezetében és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
• k) a Felügyelet által a pénzforgalmi intézményről, elektronikuspénz-kibocsátó intézményről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
• l) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
• m) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő pénzforgalmi közvetítő részére a pénzforgalmi közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,
• n) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,
• o) a Magyar Nemzeti Bank által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
• p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás, valamint
• q) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás,
• r) a Központi Statisztikai Hivatal részére hivatalos statisztikai célból a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 2. § 5. és 10. pont szerinti, közvetlen azonosítóktól megfosztott, egyedi adatok átadása,
• s) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.
• t) a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszerébe történő, valamint a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszeréből részükre a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából történő jogszabályban előírt adattovábbítás.

63. § (1) Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy fizetési titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.

(5) Az adóhatóság a FATCA-törvényből fakadó kötelezettségek teljesítése céljából az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.

(6) Az adóhatóság az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.

64. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

64/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

64/B. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.

14. Az ügyfelek védelme¶

65. § (1) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre és kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat harminckilenc százalékponttal növelt mértékét.

(2) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

66. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikuspénzt.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikuspénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, az elektronikuspénzt az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. Az elektronikuspénz-kibocsátója a szerződéses feltételekről és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja.

(4) A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben számítható fel:

• a) ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kéri,
• b) ha a szerződés határozott időre jött létre, és az elektronikuspénz-birtokos ezen határozott idő eltelte előtt kívánja felmondani a szerződést,
• c) ha a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés megszűnését követően legalább egy évvel kéri.

(5) A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikuspénz-kibocsátója ténylegesen felmerült költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.

(6) Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy a megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,

• a) az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikus pénz teljes összegét visszaváltja vagy
• b) ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 7. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb üzleti tevékenységet is folytat, és ennek következtében nem határozható meg előre, hogy a pénzeszközei milyen arányát fogja elektronikuspénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek valamennyi, az elektronikuspénz-birtokos által követelt pénzeszközt vissza kell váltania.

(7) Az (4)–(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikuspénz-kibocsátója között létrejött szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb juttatást sem biztosíthat.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat az elektronikuspénzt kibocsátó Magyar Nemzeti Bankra is alkalmazni kell.

(10) Az elektronikuspénz-tokent kibocsátó az (1) – (8) bekezdéstől eltérően az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikkében és az 50. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

67. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább

• a) az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget,
• b) a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen,
• c) a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen, valamint
• d) az utalványkibocsátó megnevezését.

68. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább

• a) a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának szabályait,
• b) a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizetőeszközként történő felhasználhatóságának szabályait,
• c) az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget,
• d) a sérült forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó értékcsökkentés mértékét, valamint
• e) utalványforgalmazó igénybevétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.

(2) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.

(3) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem számíthat fel.

(4) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.

(5) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt legalább hatvan nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.

(6) Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást

• a) az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy teszi számára elérhetővé,
• b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.

(7) Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján

• a) az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány-állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét,
• b) az 52. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül rendelkezésre álló eszközök összesített értékét

legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét a honlapján biztosítja.

69. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.

(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget számíthat fel.

(3) Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1) bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik hónap végéig áll fenn.

70. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó a fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót jelöl ki, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, és annak változását írásban bejelenti.

(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg.

70/A. § A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa nyújtott pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatását vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenységét munkanapokon, előzetesen tervezetten, a Hpt.-ben a bankszünnap és az üzemszünet tartására vonatkozóan előírt feltételek szerint szüneteltetheti.

15. A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó felügyelete¶

71. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(6) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4) A szorzószám

• a) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén: négy,
• b) másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy.

(5) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 38. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 47. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezreléke.

(6) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezreléke.

72. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban és felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a 73–80. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.

(2) A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó, ezek vezető állású személye, vagy tagja megsérti a jogszabályi rendelkezések előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen

• a) döntési vagy eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak vagy a működés során ezeket nem tartja be,
• b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek,
• c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, a tagjaival szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,
• d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, vagy a Felügyeletet a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénzt-kibocsátó intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működését veszélyeztető – problémákról,
• e) tőkekövetelménye nem éri el
• ea) pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében,
• eb) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
• ec) utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban

meghatározott mértéket,

• f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,
• g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,
• h) nem tesz eleget az ügyfélpénzek kezelése és nyilvántartása előírásainak, vagy
• i) nem teljesíti a Pmt.-ben előírt kötelezettségét.

(3) A Felügyelet a törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges, 73–79. §-ban rögzített intézkedést, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó

• a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,
• b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
• c) tőkekövetelménye nem éri el
• ca) pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében,
• cb) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
• cc) utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban

rögzített követelmény hetvenöt százalékát,

• d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el az előírt tőkekövetelményt,
• e) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló elmulasztja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának, vagy a Felügyelet tájékoztatását a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – prudens működést veszélyeztető – problémákról,
• f) nem tud eleget tenni vagy határidőben – ismétlődően – nem tesz eleget a Felügyelettel, a tagjaival szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,
• g) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,
• h) az előírt vagy a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,
• i) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
• j) az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által alkalmazott intézkedést vagy bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő két éven belül – ismételten megsérti, vagy
• k) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt.

(4) A Felügyelet a törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket (73–80. §), ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó

• a) tőkekövetelménye nem éri el
• aa) pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében vagy
• ab) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
• ac) utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban

rögzített követelmény hatvan százalékát,

• b) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
• c) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
• d) az átvett ügyfélpénzekkel sajátjaként rendelkezik vagy azt e törvény rendelkezéseibe ütköző módon használja fel,
• e) a szükséges számviteli, vezetői információs vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
• f) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy az adózott eredmény vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,
• g) az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő öt éven belül – ismételten megsérti, vagy
• h) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.

73. § (1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

• a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót felhívja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket
• aa) e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, vagy
• ab) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;
• b) javaslatot tesz a pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek és utalványkibocsátónak
• ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
• bb) üzletszabályzat, vagy belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy
• bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
• c) előírja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
• d) kötelezi a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;
• e) figyelmezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó vezető állású személyét; vagy
• f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.

(2) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

• a) a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez, utalványkibocsátóhoz – egy vagy több – helyszíni ellenőrt rendel ki;
• b) kötelezi a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót
• ba) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy alkalmazására,
• bb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
• bc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,
• bd) a működési költségek csökkentésére,
• be) megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,
• bf) az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, vagy
• bg) más könyvvizsgáló választására;
• c) megtiltja, korlátozza vagy feltételhez köti
• ca) az osztalék kifizetését,
• cb) a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,
• cc) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, vagy
• cd) új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését; vagy
• d) elrendeli
• da) a kibocsátott forgatható utalványok forgalomból való kivonását, vagy
• db) a forgatható utalványok megsemmisítését.

74. § A Felügyelet által a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult

• a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
• b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság ülésén és a közgyűlésen, valamint
• c) konzultálni a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó könyvvizsgálójával.

75. § (1) A Felügyelet – a 73. §-ban meghatározott intézkedéseken túlmenően – a következő, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja:

• a) előírja, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően – ideértve az eszközök eladását is – rendezze tőkeszerkezetét,
• b) kötelezi az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívja fel e testületek figyelmét,
• c) felügyeleti biztost rendel ki a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez, utalványkibocsátóhoz, vagy
• d) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért végleges határozatban megállapította, és kezdeményezi a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, utalványkibocsátónál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivételes intézkedést a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

76. § (1) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó nem tesz eleget a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó közgyűlésének összehívását.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

77. § A Felügyelet az általa felügyelt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó tagjainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 75. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, vagy a pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

78. § A Felügyelet a 73–77. § és 79–81. §-ban meghatározott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

79. § A 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg

• a) a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének, valamint
• b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára történő készpénz-befizetési és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének

végzését.

80. § (1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeinek.

(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósági tagjának, ügyvezetőjének a Ptk. rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.

(3) Ha nincs lehetőség a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző vagy rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja, ügyvezetője a Ptk. rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának, ügyvezetőjének törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.

(6) Ha a Felügyelet a 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti intézkedést a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.

(7) A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti határozat tekintetében érintett, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő értesítése mellett haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét is.

(8) A Tvt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a közvetlenül csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése a (6) bekezdés szerinti döntés rendszerüzemeltetővel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.

80/A. § (1) A székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai felelősségének sérelme nélkül amennyiben a Felügyelet megbizonyosodik afelől, hogy a pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be az e törvény, a Pft., valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá vonatkozó rendelkezéseit, haladéktalanul értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy az adott EGT-államban pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező magyarországi székhelyű pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be a tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, a Felügyelet a kapott információk kiértékelését követően indokolatlan késedelem nélkül megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megszüntesse a jogellenes állapotot. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet haladéktalanul értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és minden már érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha súlyos veszély fenyegeti a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit, és ezt azonnal kezelni kell, a Felügyelet – az (1) bekezdéstől eltérően – jogosult intézkedéseket hozni az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködéssel párhuzamosan, amíg a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai meg nem hozzák a szükséges intézkedéseket.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőeknek és a céllal, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély elleni védelemmel arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések nem járhatnak azzal, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásait Magyarországon igénybe vevők előnyben részesülnek a szolgáltatásokat más EGT-államban igénybe vevőkkel szemben. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és alkalmazásukat be kell szüntetni, amint a súlyos veszélyek kezelésére sor került, többek között a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak segítségével, illetve velük vagy az Európai Bankhatósággal együttműködésben.

(5) Ha a válsághelyzet lehetővé teszi, a (3) bekezdés szerinti intézkedésről és annak okairól a Felügyelet előzetesen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam mellett az egyéb érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, a Bizottságot és az Európai Bankhatóságot.

80/B. § A Felügyelet a más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyelete tekintetében szükséges információcserét illetően.

81. § (1) A fizetési művelet érdekében a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz – az átadó és az átvevő pénzforgalmi intézmény közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél jognyilatkozata és a szerződés biztosítéka nem szűnik meg. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti engedélyét.

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:

• a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
• b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
• c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét, valamint
• d) annak igazolását, hogy az átvevő pénzforgalmi intézmény rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(3) A szerződésállományt átvevő pénzforgalmi intézmény – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban minden érintett szerződő felet értesít az átadásról.

(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő vagy az átadó pénzforgalmi intézmény által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által, és forgatható utalvány kibocsátása érdekében az utalványkibocsátó által átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.

16. Adatszolgáltatás, adatkezelés¶

82. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként – a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít.

83. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől közbenső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, valamint a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

84. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyelete céljából a felügyeleti tevékenységének időtartama alatt adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény következő adatait:

• a) név, székhely, fióktelepének címe,
• b) tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezés alá nem eső egyéb tevékenységeit is,
• c) az alapítás időpontja,
• d) a jegyzett tőke, induló tőke,
• e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag,
• f) a vezető állású személy neve,
• g) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó neve,
• h) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja, valamint
• i) az a)–h) pontban felsorolt adatokban történt változások.

(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az utalványkibocsátó következő adatait:

• a) név, székhely,
• b) az alapítás időpontja,
• c) a jegyzett tőke, induló tőke,
• d) a vezető állású személy neve,
• e) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó neve,
• f) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás megkezdésének időpontja, valamint
• g) az a)–f) pontban felsorolt adatokban történt változások.

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, naprakészen közzéteszi.

85. § (1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a pénzforgalmi közvetítőkről, elektronikuspénz-értékesítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet nyilvántartásba veszi a közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait:

• a) név, székhely,
• b) a tevékenység végzésének helye,
• c) a bejelentés időpontja,
• d) a pénzforgalmi közvetítőt megbízó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény neve,
• e) a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontja,
• f) a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő neve, valamint
• g) az a)–f) pont szerinti adatokban történt változások.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.

86. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

• a) a pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, utalványkibocsátókat, pénzforgalmi közvetítőket, elektronikuspénz-értékesítőket,
• b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tagjait,
• c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyeit,
• d) a könyvvizsgálókat, valamint
• e) a kérelmezőket.

(2) A nyilvántartás az 1. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

• a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
• b) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
• c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
• d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
• e) panasz, közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés esetén a panaszos, a közérdekű bejelentő, vagy a visszaélést bejelentő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra, a közérdekű bejelentésre vagy a visszaélés-bejelentésre okot adó eseményt és a panasszal, a közérdekű bejelentéssel vagy a visszaélés-bejelentéssel érintett pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, valamint
• f) a szavatoló tőkét és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását.

(3) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

16/A. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek¶

86/A. § A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

86/B. § (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

• a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
• b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
• c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

16/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek¶

86/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

86/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

• a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
• b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

16/C. Kijelölt fizetési rendszerekben való részvétel kérelmezése¶

86/E. § (1) A Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszernek minősülő fizetési rendszerben való részvételt kérelmező, illetve abban részt vevő pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a fizetési rendszer rendelkezésére kell bocsátania

• a) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében hozott intézkedések ismertetését,
• b) a nyújtani kívánt pénzforgalmi szolgáltatásokra vagy elektronikuspénz-szolgáltatásokra vonatkozó vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, valamint az IKT-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályainak ismertetését az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 7. cikkével kapcsolatosan, és
• c) a fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó tervét.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzeszközeinek védelmét azzal biztosítja, hogy a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím 2. Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazandó, akkor az (1) bekezdés a) pontja szerinti ismertetésnek adott esetben a következőket kell tartalmaznia:

• a) azon befektetési politika ismertetése, amely biztosítja, hogy a kiválasztott eszközök likvidek, biztonságosak és alacsony kockázatúak legyenek,
• b) azon személyek száma, akik hozzáférhetnek a védelem céljára igénybe vett számlákhoz, valamint az általuk betöltött pozíció,
• c) azon adminisztrációs és egyeztetési folyamat ismertetése, amely biztosítja, hogy az ügyfelek érdekében ezen ügyfelek pénzeszközeit – különösen fizetésképtelenség bekövetkezése esetén – megvédik az intézmény más hitelezőnek követeléseivel szemben,
• d) a hitelintézettel kötendő szerződés tervezetének egy példánya,
• e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kifejezett nyilatkozata a 46. §-ban, illetve az 51. §-ban foglaltaknak való megfelelésről.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzeszközeinek védelmét azzal biztosítja, hogy EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, akkor az (1) bekezdés a) pontja szerinti ismertetésnek a következőket kell tartalmaznia:

• a) annak megerősítése, hogy a hitelintézettel, biztosítóval kötött garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés olyan jogalanytól származik, amely nem tartozik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vállalatcsoportjába,
• b) azon egyeztetési folyamat részletes ismertetése, amely biztosítja, hogy a garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés mindenkor elegendő legyen a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény védelmet biztosító kötelezettségeinek teljesítéséhez,
• c) a fedezet időtartama és megújításának feltételei,
• d) a garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés másolata, vagy annak tervezete.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából az ismertetésben igazolni kell, hogy a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek, valamint az IKT-szolgáltatások használatára vonatkozó intézkedések arányosak, helyénvalóak, megalapozottak és megfelelőek. Ezen túlmenően a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek bemutatásának a következőket is tartalmaznia kell:

• a) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által azonosított kockázatok feltérképezése, beleértve a kockázatok típusát és azokat az eljárásokat, amelyeket a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ilyen kockázatok értékelése és megelőzése érdekében alkalmaz vagy vezet be,
• b) az időszakos és a folyamatos ellenőrzések végrehajtását szolgáló különféle eljárások, ideértve az ellenőrzések gyakoriságát és az erre elkülönített emberi erőforrásokat,
• c) azok a számviteli eljárások, amelyek keretében a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rögzíti és bejelenti a pénzügyi információit,
• d) a belső ellenőrzési feladatokért – többek között az időszakos, állandó és megfelelőség-ellenőrzésért – felelős személy vagy személyek személyazonossága, valamint az adott személy vagy személyek naprakész önéletrajza,
• e) jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak nem minősülő könyvvizsgáló személyazonossága,
• f) a vezető állású személyek, és adott esetben bármely egyéb felügyeleti jogkörben eljáró testület vagy bizottság összetétele,
• g) a kiszervezett tevékenység nyomon követésének és ellenőrzésének ismertetése, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzései minőségének romlása,
• h) annak ismertetése, hogy miként követik nyomon és ellenőrzik a pénzforgalmi közvetítőket és a fiókokat a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzései keretében,
• i) a csoportirányítás ismertetése, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik EGT-államban lévő szabályozott vállalkozás leányvállalata.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása céljából a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó tervet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tervezett méretéhez és üzleti modelljéhez kell igazítani, és annak tartalmaznia kell a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a pénzforgalmi szolgáltatások megszüntetése esetén elfogadandó azon kockázatcsökkentési intézkedések ismertetését, amelyek biztosítanák a függőben lévő fizetési műveletek végrehajtását és a meglévő szerződések megszüntetését.

17. Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén¶

87. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.

18. Záró rendelkezések¶

88. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

• a)
• b) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módját, időbeli ütemezését,
• c) a pénzforgalmi intézmények, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és az utalványkibocsátók panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó követelményeket.

88/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.

89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 91. § 2014. március 15-én lép hatályba.

90. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
• b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
• c) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.
• d) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2556 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(1a) Ez a törvény

• a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• b) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• c) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
• d) a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a törvény a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6)–(7) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában.

91. §¶

19. Átmeneti rendelkezések¶

92. § A 86/A. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 86/B. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy – általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon – a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.

92/A. § (1) A 2018. január 13-án már működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett pénzügyi szolgáltatását a 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerint 2018. július 13-ig végezheti, kivéve, ha az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet határozatban igazolja azt, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(2) A 2018. január 13-án engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélye megadásának további feltétele, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet megállapítsa, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(3) A 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti a Felügyeletnél, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján 2018. július 13-át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását. A megfelelésigazolás iráni eljárást kezdeményező kérelméhez az alábbiakat mellékeli:

• a) vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
• b) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséget figyelembe véve kialakított eseményjelentési mechanizmust is,
• c) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,
• d) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,
• e) a teljesítményre, műveletekre és csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,
• f) a biztonsági elvek leírása, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
• g) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szervezeti felépítésének bemutatását, pénzforgalmi közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és fióktelepek igénybevétele esetén a legalább évi gyakoriságú helyszíni/helyszínen kívüli ellenőrzések, továbbá a kiszervezési konstrukcióknak, valamint nemzeti vagy nemzetközi fizetési rendszerekben való részvétel leírását is,
• h) mentési rendszerének és eljárásainak bemutatását,
• i) informatikai architektúráját, valamint az alkalmazások kapcsolódását bemutató dokumentumokat, és
• j) informatikai és biztonsági szabályozó dokumentumait.

(4) A (3) bekezdés a), b) és g) pontjának alkalmazásában a kérelmezőnek meg kell adnia az általa bevezetett auditrendszer és azon szervezeti intézkedések leírását, amelyekkel minden tőle elvárhatót megtesz azért, hogy garantálja a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folyamatosságát és megbízhatóságát. A (3) bekezdés f) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amely a 2018. január 12-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatások közül engedéllyel rendelkezik

• a) az olyan fizetési művelet teljesítésére, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást,
• b) ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között, valamint
• c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítésére

külön engedélyezési, valamint megfelelésigazolási eljárás nélkül továbbra is végezheti a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítését, ha a Felügyelet legkésőbb 2020. január 13-ig megbizonyosodik arról, hogy teljesíti az induló tőkére, valamint a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeket.

(6) A 2018. január 12-én már működő pénzforgalmi szolgáltatás végzésére engedéllyel nem rendelkező fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, vagy számlainformációs szolgáltatás valamelyikét vagy mindegyikét nyújtó intézmény e törvény szerinti engedély iránti kérelem benyújtására, valamint bejelentésre vonatkozó kötelezettségét 2018. január 13-át követően haladéktalanul teljesíti, és tevékenységét ezen engedély iránti kérelem elbírálásáig a 2018. január 12-én hatályos előírások szerint végezheti.

93. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (2a) bekezdését, 62. § s) pontját és 64/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 64/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.

1. melléklet a 2013. évi CCXXXV. törvényhez¶

Az azonosító adatok¶

• 1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb – a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas – igazolványszáma.
• 2. A pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

2. melléklet a 2013. évi CCXXXV. törvényhez¶

A közvetett tulajdon kiszámítása¶

E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:

• 1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
• 2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt és gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
• 3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.