2013. évi CCXVIII. törvény — mi változott? 2014. január 2.

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 73. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik –

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy

b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával vagy

bc) házipénztárba készpénzzel

kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.

(2a) A (2) bekezdés irányadó abban az esetben is, ha a kormányablak közreműködő hatóságként jár el.”

(2) Az Itv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) Az Itv.

- a) 73. § (1) bekezdésében az „a (2)–(4), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „a (2)–(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben” szöveg,

- b) Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke alcím 4–6. pontjában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg,

- c) Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet IV. Egyéb rendelkezések alcím 2. pont d) alpontjában a „lakcímet” szövegrész helyébe a „személyi azonosítót és lakcímet” szöveg

lép.

2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére – figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára – a Kormány egyedi felmentést adhat.”

(2) Az Nytv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.”

(5) Az Nytv. 29. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

a) nevét,

b) születési helyét,

c) születési idejét,

d) állampolgárságát,

e) anyja nevét,

f) nemét,

g) arcképmását,

h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,

i) személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját.

(3) A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(4) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”

(6) Az Nytv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.”

(7) Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyesen terjeszthető elő.”

(8) Az Nytv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.”

(9) Az Nytv. 29. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

(9) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére – 14. életévét betöltött polgár kivételével – annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.”

- a) 5. § (12) bekezdésében az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg, a „nyomtatványnak” szövegrész helyébe a „nyomtatványának” szöveg,

- b) 9. § (2) bekezdés g) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és 17. § (6) bekezdésében a „29. § (3)” szövegrész helyébe a „29. § (2)” szöveg,

- c) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „okmányokat” szövegrész helyébe az „okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot” szöveg,

- d) 9. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külföldön” szövegrész helyébe az „a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön” szöveg,

- f) 34. § (3) bekezdésében a „29. § (2)” szövegrész helyébe a „29. § (7)” szöveg,

- g) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító igazolvány” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány” szöveg

4. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c) magyar állampolgár fogadta örökbe,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.”

(3) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja.

5. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Papír alapú tulajdonilap-másolat szolgáltatás esetén a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti személyes költségmentesség kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosultként, kötelezettként szerepel vagy írásban igazolja, hogy a kiállított másolat joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.”

6. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet.”

(2) A Gyvt. 24. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.”

7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően

a) az ügyfélnek az elsőfokú eljárást lezáró döntés meghozataláig előterjesztett írásbeli kérelmére a nem fellebbező ügyfelet, és

b) tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén a nem fellebbező tulajdonostársat

tájékoztatja arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, illetve arról, hogy a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta.

(6) Nem kell az (5) bekezdés b) pontját alkalmazni abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjával a tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződést, vételi ajánlatot kizárólag a külön jogszabályban meghatározott hirdetményi úton kell közölni.”

(2) Az Inytv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az integrált ügyfélszolgálat (a továbbiakban: kormányablak) külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles tulajdonilap-másolatot adhat ki.”

(3) Az Inytv. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kormányablak által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. A naplóban rögzíteni kell az adatigénylő természetes személyazonosító adatait, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A rögzített adatokat a kormányablak a személyazonosság és a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.”

9. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetve annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg, valamint a kormányzati portálon keresztül elektronikusan is előterjesztheti.”

10. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárásra, a felsőoktatási felvételi eljárásra és – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra.”

(2) A Ket. 14. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:)

„b) a közlésre,”

(3) A Ket. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 27. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A viszonosság fennállását az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamai esetében mindaddig vélelmezni kell, ameddig eltérő állásfoglalást a külpolitikáért felelős miniszter az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben nem ad ki.

(2a) Az EGT-n kívüli államok esetében a viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben alakít ki.”

(4) A Ket. 28/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatóság – ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi – jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél formát.”

(5) A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)

„k) hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatására már az eljárás megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre, és áttételnek nincs helye.”

(6) A Ket. 38/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közreműködő hatóság a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, a kormányablak esetén pedig az elektronikusan rendelkezésre álló, vagy hiteles másolatként elektronikus formában továbbítható kérelem esetében a kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik.”

(7) A Ket. 38/A. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közreműködő hatóságként eljáró kormányablakhoz a kérelmet és mellékleteit – a kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – egy példányban kell benyújtani. A kormányablak által hitelesített másolatként továbbított iratot a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság az eljárásához köteles elfogadni akkor is, ha jogszabály az irat eredeti példányban történő benyújtásáról rendelkezik.

(6) A (2) bekezdésnek a kormányablakok közreműködésével induló eljárással kapcsolatos határidő-számításra vonatkozó szabályai, valamint az (5) bekezdés tekintetében nem alkalmazható a 13. § (2) bekezdése és a 14. §.

(7) Jogszabály az (5)–(6) bekezdéstől eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a kormányablak az irat eredeti példányát is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.”

(8) A Ket. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a hatóság által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.”

(9) A Ket. 94/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa – a jogsértő személyétől függően – természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.”

(10) A Ket. 98. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye)

„d) az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító”

(első fokú végzés ellen.)

(11) A Ket. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha jogszabály lehetővé teszi, a fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot – a fellebbezésre jogosult elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett – telefonon is megteheti. Fellebbezés benyújtásának a 28/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározott úton nincs helye.”

(12) A Ket. 100. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

„g) a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,”

(13) A Ket. 102. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet.”

(14) A Ket. 141. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)

„i) a kötelezett az eljárás tárgyát képező kötelezettséget teljesítette,”

(15) A Ket. 167. § (1)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az iratérvényességi szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybevevő birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve – amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak – tartalmát ellenőrizze. A jogszabályban meghatározott eljárásban az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerint hitelesített elektronikus okirat jogszabályban meghatározottak szerint hitelesnek tekinthető.

(2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által jogszabályban meghatározott eljárásban készített, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerint hitelesített papír alapú másolatnak.

(2a) Ha az iratérvényességi nyilvántartásban az elektronikus iratról készült hiteles papír alapú másolat vagy az elektronikus irat teljes tartalma szerepel, a kizárólag közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó irat kivételével az iratérvényességi nyilvántartás az elektronikus iratot csak titkosítva tartalmazhatja. Ilyen esetben a másolatkészítő köteles a visszafejtéshez szükséges kulcsot a papír alapú dokumentumon elhelyezni.”

(16) A Ket. 169/A. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Jogszabályban arra feljogosított hatóság az ügyfél számára jogszabályban meghatározott eljárások tekintetében

a) ügyintézési lehetőséget biztosít más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokra, ahol a jogszabály erre feljogosítja és a hatóságok informatikai rendszerei ezt lehetővé teszik,

b) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, illetve a hatóság nevében ilyen igazolást adhat ki, valamint

c) a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, illetve hatósági bizonyítványt állíthat ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormányablak kizárólag a jogszabályban meghatározott hatósági szolgáltatásokat nyújtja.

(3) Jogszabályban kijelölt szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat biztosíthatja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és – amennyiben ennek informatikai feltételei adottak – annak a hatóság informatikai rendszerében történő elhelyezését, továbbá ügyintézési lehetőség biztosítását más hatóságok hatáskörébe tartozó, az ügyfél számára elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében intézhető eljárásokban, jogszabályban meghatározott módon,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint

c) a más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, valamint az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat.”

(17) A Ket. 169/A. § (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Jogszabályban arra feljogosított hatóság országos telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet, amely jogszabályban meghatározottak szerint)

„c) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, valamint

d) a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.”

(18) A Ket. 169/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogszabályban arra feljogosított hatóság az országos telefonos ügyfélszolgálat üzemeltetése során megismert adatokat a megismerésüktől számított öt évig kezeli.”

(19) A Ket. 171. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvénynek a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(20) A Ket. 174. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy – a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatával, igénybevételével, működtetésével kapcsolatos díjak mértékét, valamint a díjak viselésével, megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat.”

(21) A Ket. 175. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„f) az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,”

(22) A Ket.

- a) 17. § (1) bekezdésében az „alatt” szövegrész helyébe az „alatt, illetve a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során” szöveg,

- b) 17. § (2) bekezdésében a „során” szövegrész helyébe a „során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor” szöveg,

- c) 17. § (3) bekezdésében a „lefolytatásához” szövegrész helyébe a „lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához” szöveg,

- d) 17. § (4) bekezdésében az „eljárása” szövegrész helyébe az „eljárása, illetve szolgáltatása nyújtása” szöveg,

- e) 17. § (5) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás, illetve szolgáltatás nyújtása” szöveg,

- f) 33. § (7) bekezdésében a „meghosszabbíthatja.” szövegrész helyébe a „meghosszabbíthatja. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg.” szöveg,

- g) 33. § (8) bekezdésében az „értesíti.” szövegrész helyébe az „értesíti. Amennyiben a szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, az legfeljebb csak a szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg.” szöveg,

- h) 109. § (1a) bekezdésében a „felülvizsgálata kezdeményezhető” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatának van helye” szöveg, az „ellen önálló fellebbezésnek van helye” szövegrész helyébe az „önálló fellebbezéssel támadható” szöveg,

- i) 131. § (1a) bekezdésében az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete által hozott rendelet alapján természetes személlyel” szöveg

lép.

(23) Hatályát veszti a Ket. 86. § (1c) bekezdése.

(24) Hatályát veszti a Ket. 38. § (1) bekezdésében az „ , a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben a kormányablakban,” szövegrész.

11. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) a 3. §-t megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

„Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben”

(2) Az Ngt. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.”

12. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (2) bekezdésében az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép.

38. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „telefonos” szövegrész helyébe az „országos telefonos” szöveg lép.

39. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Amennyiben a hivatalvezetővel szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi vétség egyéb releváns körülményeiről.”

(3) A Khtv. 9/A. alcíme a következő 20/G. §-sal egészül ki:

„20/G. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a kormányablak hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a kormányablak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (1a) bekezdése alapján jár el, úgy a kormányablak eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(2) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a kormányablakhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.”

(4) A Khtv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § (1) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

(5) A Khtv. 11. § (4) bekezdésében a „2011. évi CXCIX. törvény” szövegrész helyébe a „2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szöveg, 20/D. § (6) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben” szövegrész helyébe a „Kttv.-ben” szöveg lép.

(6) Hatályát veszti a Khtv. 21/A. § b) pontjában az „a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit” szövegrész, valamint 24–26. §-a.

40. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdésében a „más állami szervet” szövegrész helyébe a „más állami szervet, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványok esetén más állami szervet vagy megyei önkormányzatot” szöveg lép.

41. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.”

(2) Az Mötv. 85. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölést követő harminc napon belül kell megkötni a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kijelölés esetén is teljesülnie kell az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3b) A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A kijelölésről szóló döntés elleni keresetindításnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.”

(3) Az Mötv. 85. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet.”

(4) Az Mötv. 85. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (3b) vagy a (7a) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálat iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, és e perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.”

(5) Az Mötv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök–az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás éve és az egyéni választókerület határának módosítását érintő területszervezési kezdeményezés esetén az országgyűlési képviselői általános választás évét megelőző év kivételével–évente egy alkalommal dönt.”

(6) Az Mötv. „Önkormányzati vagyon” alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:

„110/A. § A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott – az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény szerinti – tulajdoni igénye 2014. január 1-jétől bírósági eljárásban érvényesíthető.”

(7) Az Mötv. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság soron kívüli eljárás keretében pótolja a kormányhivatal vezetője által kijelölt közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közös önkormányzati hivatalának létrehozására vonatkozó megállapodását. ”

(8) Hatályát veszti az Mötv. 143. § (4) bekezdés a)–c) pontja, 146. § (1)–(2) bekezdése és 146/B. §–146/D. §-a.

42. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés h)–i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a (3) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak]

„h) a járási hivatalnak,

i) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,

j) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.”

43. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból papír alapú hiteles térképmásolatot adhat ki.”

44. § (1) Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 88. § (3) bekezdése.

45. § (1) Hatályát veszti az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 41. §-a, 69. §-a és 81. § j) pontja.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke alcíme a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Illetékmentes

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (9) bekezdésében foglalt esetben a személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt új személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás,

b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt új, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás.”