2013. évi CCXLV. törvény — mi változott? 2014. január 1.

(2) A Bv. tvr. IV. fejezet VI. címe a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § Az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében –

a) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén,

b) sürgős szükség esetén,

c) közegészségügyi-járványügyi érdekből

korlátozható.”

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

„p) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács.”

21. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.

(5) A játékszoftver gyártója az olyan játékszoftver forgalmazása esetén, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, köteles a „Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott!” szöveget a játékszoftver csomagolásán jól észlelhető módon feltüntetni. A kötelezettséget az internetes lehívásra közzététel útján forgalmazott játékszoftver esetén a technikai sajátosságoknak megfelelő eltéréssel, a játékszoftver lehívása előtt kell teljesíteni.

(6) A játékszoftver gyártója abban az esetben köteles az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségnek eleget tenni, ha előzőleg nem csatlakozott az Egységes Európai Játékinformációs Rendszerhez (Pan European Game Information – PEGI) és nem alkalmazza a PEGI által megállapított, korhatár-besorolásra vonatkozó előírásokat. Ha az (5) bekezdés szerinti kötelezettséget – az e bekezdésben foglalt kivétellel – a gyártó nem teljesíti, a játékszoftver forgalmazója a szoftvert az (5) bekezdésben meghatározott szöveg feltüntetésével hozhatja forgalomba.”

22. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

„d) a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (2) és (3) bekezdés], a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés [Btk. 293. §], a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §), a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés] és a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés],”

(2) A Be. „Az idézéssel szembeni mulasztás következményei” alcíme a következő 69/C. §-sal egészül ki:

„69/C. § A bíróság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) közötti elektronikus kapcsolattartás során a hivatalos iratok kézbesítése a 69/A. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési rendszer útján is végezhető. Ez esetben az Országos Bírósági Hivatal a bíróság és az NMHH közötti elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.”

27. § Hatályát veszti a Be. 603/A. §-a.

28. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eker. tv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya – a 4/A. § kivételével – nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is.”

29. § (1) Az Eker. tv. 4. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:)

„h) a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.”

(2) Az Eker. tv. a 4. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A kiskorúak védelme és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal

4/A. § (1) A szolgáltató által közzétett – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti médiatartalomnak nem minősülő – olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, csak az információt tartalmazó aloldalon az információ megjelenítése előtt közzétett, a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel, továbbá az aloldal forráskódjában szereplő olyan azonosítókkal tehető közzé, amelyek utalnak a tartalom kategóriájára, és amelyek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 149/A. § (1) bekezdése szerinti szűrőszoftverek (a továbbiakban: szűrőszoftver) által felismerhetők.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés általános érvényesülését a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) kíséri figyelemmel, emellett ösztönzi és támogatja a médiatartalom-szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások terén a kiskorúak védelmét szolgáló egyéb jogszabályi előírások – a 2. § l) pont la)–ld) alpontjában meghatározott közvetítő szolgáltatók, valamint a tartalomszolgáltatók szakmai szervezetei önszabályozó tevékenysége által támogatott – hatályosulását.

(3) A Kerekasztalhoz bárki fordulhat az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés vélelmezett megsértése esetén. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során felhasználja.

(4) A Kerekasztal ellátja az Eht. 149/A. § (2) bekezdése szerinti feladatokat a szűrőszoftverek fejlesztésének, kiválasztásának és elterjedésének elősegítése érdekében.

4/B. § (1) A Kerekasztal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Elnökének az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás és az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján hozzáférhető médiatartalmak, információk tekintetében a kiskorúak egészséges fejlődését biztosító jogszabályi előírások elfogadását és hatályosulását elősegítő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete.

(2) A Kerekasztal elnökből és húsz tagból áll.

(3) A Kerekasztal elnökét és két tagját a Hatóság Elnöke, két tagját az informatikáért felelős miniszter jelöli.

(4) A Hatóság elnökének felhívására, az abban megjelölt határidőig a Kerekasztal nyolc tagjára a kiskorúak védelmével foglalkozó, országos működési területű, legalább három éve működő szakmai és civil szervezetek, további nyolc tagjára a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók országos működési területű, legalább három éve működő szakmai érdekképviseleti és önszabályozó szervezetei tehetnek javaslatot.

(5) A Kerekasztal elnökét, valamint a jelöltek közül a tagjait a Hatóság Elnöke nevezi ki három évre, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(6) A Kerekasztal elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási idő lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával.

(7) A Kerekasztal elnöke, tagja megbízatásának megszűnése esetén az (1)–(5) bekezdés szerinti eljárás alapján kell az új elnököt vagy tagot kinevezni.

4/C. § (1) A Kerekasztal maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Hatóság Elnöke hagy jóvá.

(2) A Kerekasztal működéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat a Hatóság költségvetésén belül kell külön tervezni. A Kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el.

4/D. § (1) A Kerekasztal kötelező erővel nem bíró, a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások, állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal feladata továbbá a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.

(2) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és azok általánosított tapasztalatai alapján kötelező erővel nem rendelkező ajánlást vagy állásfoglalást kiadni.

(3) A Kerekasztal ajánlásait, állásfoglalásait, továbbá az előző évi tevékenységéről a Hatóság Elnökének évente május 1-jéig készített írásos beszámolóját a honlapján nyilvánosságra hozza.”

30. § (1) Az Eker. tv. 13. §-a a következő (13)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az a kiskorú, akinek személyiségi jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét – a megítélése szerint sérti (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiskorú jogosult), vagy a cselekvőképtelen kiskorú jogosult esetében a törvényes képviselője (a továbbiakban: törvényes képviselő) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével, vagy a kiskorú jogosult, illetve törvényes képviselője azonosítására alkalmas más módon, így különösen ajánlott postai küldeményben (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: értesítés) felhívhatja a 2. § l) pont lb)–ld) alpontjában meghatározott szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ esetén a kiskorú jogosult törvényes képviselője is felhívhatja az értesítéssel a szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Az értesítésben meg kell jelölni annak indokait is, hogy a sérelmezett tartalom miért sérti a kiskorú jogosult személyiségi jogait.

(14) A (13) bekezdés szerinti jogsértés esetén az eljárást a (2)–(12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:

a) a szolgáltatónak az érintett igénybe vevőt a kiskorú jogosultnak, illetve törvényes képviselőjének felhívásáról egy munkanapon belül kell értesítenie,

b) a szolgáltató az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani akkor is, ha a beazonosításához szükséges adatok hiányában az érintett igénybe vevő értesítése nem lehetséges,

c) a szolgáltató az információhoz való hozzáférést akkor is köteles a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meggátolni, illetve az információt ismételten eltávolítani, ha a kiskorú jogosult vagy törvényes képviselője megküldi részére a nyomozóhatóság az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos nyomozást elrendelő határozatát,

d) a szolgáltató nem köteles feltüntetni, hogy az eltávolítás mely jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt,

e) a szolgáltató elutasíthatja a sérelmezett információ hozzáférhetetlenné tételét, ha a (13) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt indokok alapján megalapozatlannak tartja a kiskorú személyiségi jogainak sérelmét.

(15) Ha a szolgáltató nem tesz eleget a (14) bekezdés a)–c) pontjában foglalt kötelezettségeinek, vagy az e) pont alapján elutasítja a kérelmet, a kiskorú jogosult vagy a törvényes képviselője a kiskorú személyiségi jogai vélelmezett megsértése miatt a Kerekasztalhoz fordulhat. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a 4/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége során felhasználja.”

(2) Az Eker. tv. 14/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg lép.

(3) Az Eker. tv. a következő 16/G. §-sal egészül ki:

„16/G. § A Kerekasztalt 2014. március 1-ig meg kell alakítani.”

31. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A települési önkormányzatot a tulajdonában álló közterületen található elektronikus hírközlési építményen – a 90. § megfelelő alkalmazásával – ingyenes használati jog illeti meg az olyan közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célt szolgáló eszköz, illetve az eszköz elektronikus hírközlő hálózati ellátását biztosító nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózat elemeinek elhelyezésével összefüggésben, amelyek gazdasági célt közvetve sem szolgálnak. Az ingyenes használat joga a fővárosi közterületeken található elektronikus hírközlési építményekkel összefüggésben mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatot megilleti, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat a közterület tulajdonosa. A használattal összefüggő műszaki feltételeket az elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, használója és a települési önkormányzat közötti megállapodásban kell meghatározni. A megállapodásra az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló elnöki rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.”

(2) A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) az internethozzáférés-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára kidolgozott és közzétett ajánlásokkal segíti elő az (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő szűrőszoftverek fejlesztését vagy kiválasztását. A Kerekasztal ösztönzi a szolgáltatókat az összehangolt szűrőszoftver-politika kialakítására és elősegíti e tevékenységük körében az önszabályozó jellegű együttműködésüket.

(3) A Hatóság pályázati úton anyagi támogatást nyújthat az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez, ha

a) a szűrőszoftver megfelel a Kerekasztal ajánlásaiban foglalt követelményeknek,

b) a szűrőszoftver a lakossági felhasználók, egyéni előfizetők általi használat mellett alkalmas azon nyilvános könyvtárak és köznevelési intézmények általi használatra is, amelyeknek törvényben előírt kötelezettsége az általuk nyújtott közszolgáltatásokat igénybe vevő kiskorú gyermekek internet-használatához szűrőszoftvert biztosítani, és

c) az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltató vállalja, hogy a b) pontban megjelölt intézmények részére közvetlenül vagy más szolgáltató közreműködésével a szűrőszoftverhez való hozzáférést ingyenesen biztosítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti pályázati eljárás lefolytatása az Elnök hatósági hatáskörébe tartozik. Az eljárásra az e §-ban nem szabályozott kérdésekben e törvény és a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A pályázati eljárás részletes szabályait az Elnök rendeletben határozza meg.

(5) A (3) bekezdés szerinti támogatás tartalmáról, részletes feltételeiről a (4) bekezdésben említett NMHH rendeletben, továbbá a kiírási dokumentációban meghatározott módon és eljárásrendben hatósági szerződés is köthető.

(6) Ha a kiírási dokumentáció szerint az Elnök a pályázati eljárás nyertesével hatósági szerződést köt, az Elnök a pályázati eljárást érdemben lezáró határozatában a pályázat nyerteséről dönt, és minden, a pályázati eljárás tárgyával, tartalmával, a támogatás feltételeivel, valamint a támogatással összefüggő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos egyéb döntés, rendelkezés, feltétel a hatósági szerződés részét képezi. A hatósági szerződés kötelező tartalmi elemeit a (4) bekezdésben említett NMHH rendelet és a kiírási dokumentáció tartalmazza.

(7) A pályázati eljárást érdemben lezáró, a pályázati eljárás nyertesét megállapító határozatnak a nyertessel történő közlését követő öt napon belül az Elnök – a nyertessel való hatósági szerződéskötés érdekében – hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely nem hosszabbítható meg.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a nyertes nem vesz részt vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza – ideértve azt is, ha a nyertes a pályázatát visszavonja –, a (7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg, ez esetben a Hatóság az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.

(9) A hatósági szerződés a pályázati eljárást érdemben lezáró, a pályázati eljárás nyertesét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig nem köthető meg. A határozat jogerőre emelkedésének időtartama a hatósági szerződés megkötésére irányuló hatósági eljárás (7) és (8) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(10) A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(11) Ha a pályázati eljárást érdemben lezáró, a pályázati eljárás nyertesét megállapító határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték, a hatósági szerződés a bíróság jogerős döntéséig nem köthető meg. A bírósági felülvizsgálati eljárás időtartama a hatósági szerződés megkötésére irányuló hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.”

35. § Az Eht. a következő 163/G. §-sal egészül ki:

„163/G. § A Kerekasztal a 149/A. § (2) bekezdésében említett ajánlást első ízben 2014. május elsejéig fogadja el és teszi közzé.”

36. § Az Eht. 182. § (3) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)

„34. a 149/A. § (3) bekezdése szerinti pályázat eljárási szabályait és a pályázati kiírás részletes tartalmát.”

37. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott

a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,

b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől

számított öt évig kell nyilvántartani.”

38. § A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott

a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,

b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől

számított három évig kell nyilvántartani.”

41. § Az Nkt. 27. § (11) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra)

„d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással”

(váltható ki.)

42. § Az Nkt. 31. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:]

„f) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését.”

43. § (1) Az Nkt. 44. § (7) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott]

„n) lakcímét,

o) elektronikus levelezési címét,

p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül

pa) a szakmai gyakorlat idejét,

pb) esetleges akadémiai tagságát,

pc) munkaidő-kedvezményének tényét,

pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,

pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,

pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.”

(2) Az Nkt. 44. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a kormányhivatal részére.”

(3) Az Nkt. 44. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az e törvény alapján létrehozott intézményi tanácsról a 73. § (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) az intézményi tanács nevét,

b) az intézményi tanács székhelyét,

c) az érintett iskola nevét, OM azonosítóját,

d) az elnök nevét,

e) az elnök elérhetőségeit (telefonszámát, telefax, elektronikus levelezési cím),

f) nyilvántartásba vételi számát.”

45. § (1) Az Nkt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek:

a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,

c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.”

(2) Az Nkt. 47. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)

„a) a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség kell, ha

aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése,

ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint

ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik,”

46. § Az Nkt. 63/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. A területi szervek ezer pedagógusonként egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet delegálhatnak.”

47. § Az Nkt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik.”

48. § (1) Az Nkt. 65. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A 64–65. § hatálya alá tartozó foglalkoztatottak tekintetében az Mt. 148–149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az e törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti illetménypótlékot, továbbá az intézményvezetői kereset-kiegészítést is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén

a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre,

b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően a bérpótlékra

vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.”

(2) Az Nkt. 65. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus pótszabadságának meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

49. § (1) Az Nkt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott

a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,

b) ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen és

c) cselekvőképes legyen.”

(2) Az Nkt. 37. alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétellel összefüggésben az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személyre – ha a jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Azt a tényt, hogy az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy megfelel a 66. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó személy a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kezeli az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó személy az alkalmazás vagy a megbízás létesítésével összefüggésben meghozott döntés időpontjáig vagy – a köznevelésben alkalmazás vagy megbízási jogviszony esetén – annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.”

50. § Az Nkt. 73. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az intézményi tanács)

„g) képviseletét az elnök látja el.”

51. § Az Nkt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről. Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában.

(2) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése, értékelése céljából az országos mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, és e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére.

(4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon a hivatalban kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A keletkezett adatokat az intézmény nem ismerheti meg.

(5) A mérési rendszerben használt mérési azonosítóval a hivatal egyéni szinten, de személyazonosításra alkalmatlan módon, a köznevelési és felsőoktatási intézmények hatékonyságának elemzése céljából közvetlenül összekapcsolhatja a tanuló mérési, illetve egyéb iskolai, érettségi, középfokú és felsőoktatási felvételi teljesítményére, eredményére, valamint egyéb, a köznevelési és felsőoktatási továbbhaladására vonatkozó, általa nyilvántartott adatokat.

(6) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első alkalommal kitöltött dokumentumon alkalmaztak.

(7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.

(8) A hivatal az országos mérésnek, értékelésnek a tanulóra vonatkozó feldolgozott adatait a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

(9) Az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban tanévenként, az iskola az 1–4. évfolyamán tanulók kivételével, valamennyi évfolyamon megszervezi a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerint tanulók bevonásával a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi.”

52. § Az Nkt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. A névjegyzékből adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezése céljából a kormányhivatal részére szolgáltatható. Az Országos szakértői névjegyzék, valamint a KIR alkalmazotti nyilvántartásának adatállománya az Nkt. 44. § (7) bekezdés d)–g) és i)–j) pontjában foglalt adatok tekintetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során szakértői feladatok ellátására történő kirendelés céljából összekapcsolható. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő

a) természetes személyazonosító és lakcímadatát,

b) munkahelyét,

c) jogszabályban meghatározott szakterületét, szakirányát,

d) nyilvántartásba-vételi számát,

e) szakértői igazolásának számát,

f) oktatási azonosító számát.”

53. § Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fenntartó)

„a) e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,

b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,”

54. § Az Nkt. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.”

55. § Az Nkt. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásoknál négy hónap. A nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő hat hónap.”

56. § (1) Az Nkt. 97. §-a a következő (20b) bekezdéssel egészül ki:

„(20b) E törvény 64. § (5) bekezdésének és 97. § (20) bekezdésének alkalmazásakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási, valamint köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ha a 2013. szeptember 1-jei hatályú besoroláskor a munkáltató a várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül állapította meg a fizetési kategóriát, a besorolást 2014. január 31-ig ennek figyelembevételével módosítani kell, az ebből eredő illetménykülönbözetet a 2014. januári illetménnyel egyidejűleg kell a pedagógus számára kifizetni.”

(2) Az Nkt. 97. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:

„(28) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola a 13. § (6) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai kilencedik évfolyamot utoljára a 2013/2014. tanévben, tizedik évfolyamot utoljára a 2014/2015. tanévben indíthat.”

(3) Az Nkt. 97. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki:

„(29) E törvénynek az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel megállapított 96. § (3) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőt az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

57. § Az Nkt. 98. §-a a következő (17)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az általános iskola 5–8. évfolyamán és az alapfokú művészeti iskolában a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(18) Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.”

58. § Az Nkt.

a) 20. § (9) bekezdésében az „a szakértői bizottsági feladatokon kívül” szövegrész helyébe az „az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül” szöveg, a „középiskolai” szövegrész helyébe a „középfokú iskolai” szöveg,

b) 21. § (12) bekezdésében a „nevelési-oktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

c) 44. § (2) bekezdésében az „intézményfenntartók és intézmények” szövegrész helyébe az „intézményfenntartók, az intézmények és az intézményi tanácsok” szöveg,

d) 45. § (6) bekezdésében a „Halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész helyébe a „Hátrányos helyzetű” szöveg,

e) 46. § (13) bekezdésében a „hatósági döntéseket” szövegrész helyébe a „döntéseket” szöveg,

f) 50. § (6) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében a „halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész helyébe a „hátrányos helyzetű” szöveg,

g) 63. § (3) bekezdésében a „gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő” szövegrész helyébe a „szabadidő-szervező”, a „pedagógus-munkakörből” szövegrész helyébe az „az első mondatban meghatározott munkakörből” szöveg,

h) 67. § (4) bekezdésében a „gyógypedagógiai tanári vagy konduktori vagy konduktortanítói vagy terapeuta” szövegrész helyébe a „gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus)” szöveg,

i) 73. § (4) bekezdésében a „delegáltjaiból” szövegrész helyébe az „azonos számú delegáltjából” szöveg,

j) 98. § (8) bekezdés c) pontjában a „konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói” szövegrész helyébe a „konduktori, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói, valamint a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus)” szöveg,

k) 98. § (16) bekezdésében az „aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképzettséggel” szövegrész helyébe az „aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel” szöveg,

l) 8. mellékletének címében a „nevelési-oktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Nkt. 73. § (8) bekezdése.

60. § Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

12. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

13. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

70. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel.”

(2) Az Nftv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A 24. § (5) bekezdésében meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltétellel összefüggésben a felsőoktatásban alkalmazottra – ha a jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Azt a tényt, hogy a felsőoktatásban alkalmazni kívánt személy vagy a felsőoktatásban alkalmazott az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelel, a felsőoktatásban alkalmazni kívánt személy vagy a felsőoktatásban alkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti feltétel ellenőrzése céljából kezeli a felsőoktatásban a (2) bekezdés szerinti személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a felsőoktatási intézmény az alkalmazás létesítésével összefüggésben meghozott döntés időpontjáig vagy – alkalmazás esetén – annak megszűnését vagy megszüntetését követő hatodik hónap végéig kezeli.”

(3) Az Nftv. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Nem kell alkalmazni az (5) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést, ha a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy az (5) bekezdés szerinti kizáró ok hiányát a felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már igazolta és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.”

(4) Az Nftv. „23. Felvétel, beiratkozás” alcíme a következő 41/A–41/H. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más jogszabálynak az ügyintézés módjára vonatkozó rendelkezése alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felvételi eljárás a jelentkező felsőoktatási intézmény által meghirdetett képzésre való jelentkezési kérelmére indul meg.

(3) Jelentkező az, aki a jelentkezési lapon megjelölt képzésen részt kíván venni. Ellenkező bizonyításig a jelentkezési kérelem benyújtójának a jelentkezőt kell tekinteni.

(4) Az eljárást hivatalból is meg kell indítani, ha erre a felügyeleti szerv utasítást ad vagy bíróság kötelez.

41/B. § (1) Az elsőfokú döntés jogerőssé válik, ha

a) az arra jogosult ellene nem fellebbezett, és a fellebbezési határidő letelt,

b) az arra jogosult a fellebbezésről lemondott vagy a fellebbezést visszavonta,

c) a fellebbezésnek nincs helye, vagy

d) a felügyeleti szerv a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv döntését helybenhagyta.

(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén az elsőfokú döntés jogerőre emelkedik a döntés közlésekor, ha a jelentkező a jelentkezési kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé.

41/C. § (1) A postai úton továbbított irat a Ket. 79. § (1) és (2) bekezdése szerint minősül kézbesítettnek. Az elektronikus úton továbbított irat kézbesítettnek minősül az elektronikus rendszer szerint igazolt átvétel napján, de legkésőbb az irat megküldését követő ötödik napon.

(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított öt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő az eljáró szervnél.

(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát vagy az önhiba hiányát igazolják. Ha a kérelemnek az eljáró szerv helyt ad, döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

41/D. § (1) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntésről határozatot hoz, egyéb döntés esetében végzést bocsát ki. A döntéseket kormányrendeletben meghatározott módon kell közölni.

(2) A besorolási döntés tartalmazza az eljáró szerv megnevezését, az ügyirat számát, a jelentkező nevét, elérhetőségét, személyes azonosítására szolgáló adatokat, az érdemi döntést, a döntés alapjául szolgáló jogszabályokról való tájékoztatást, a döntés helyét, idejét, kiadmányozója aláírását. A besorolási döntés indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozóan a felvételi teljesítmény értékelését, valamint tájékoztatni kell a jelentkezőt a jogorvoslati lehetőségekről.

(3) A végzés tartalmazza az eljáró szerv megnevezését, az ügyirat számát, a jelentkező nevét, elérhetőségét, személyes azonosítására szolgáló adatokat, a döntést, a döntés helyét, idejét, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(4) Önálló fellebbezésnek van helye a kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító és az eljárást megszüntető végzés ellen. Egyéb végzés csak a besorolási döntés, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

41/E. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hibát ki kell javítani, ha az nem hat ki a döntés érdemére.

(2) A kijavítás kijavító döntés meghozatalával történik. A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.

(3) Ha a döntésből valamely, a 41/D. §-ban meghatározott kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy érdemi döntés nem született, a döntést ki kell egészíteni. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy hónap már eltelt, vagy az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(4) A kiegészítés önálló kiegészítő döntés meghozatalával történik. A kiegészítés ellen a 41/G. § szerint jogorvoslattal lehet élni. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.

(5) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntés közlését követő tizenötödik napig a besorolási döntését módosítja, ha észlelése vagy a felsőoktatási intézmény jelzése alapján eljárási vagy olyan számítási hiba jut tudomására, amely kihat a döntés érdemére. Az így hozott döntés ellen a 41/G. § szerinti jogorvoslattal lehet élni.

(6) Amennyiben a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet jogerős döntéssel új eljárás lefolytatására utasítják, a megismételt eljárást azon – a jelentkezési kérelemben megjelölt típusú (általános, pót vagy keresztféléves) – központi felsőoktatási felvételi eljárás során kell lefolytatni, amelyik az új eljárásra utasítást tartalmazó döntés kézhezvételét követően indul. Ebben az esetben a jelentkező alapeljárásban benyújtott jelentkezési kérelmét hivatalból figyelembe kell venni, és úgy kell tekinteni, mintha a jelentkező a megismételt eljárásban kezdeményezte volna a felvételét.

41/F. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a jelentkezési kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv tudomására,

b) a jelentkező a jelentkezési kérelmét visszavonta,

c) a jelentkező meghalt,

d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,

e) a jelentkező a díjfizetési kötelezettségének részben vagy egészben az erre irányuló felhívás ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget,

f) a jelentkező a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget.

(2) A jelentkezési kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) annak elbírálására a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek nincs hatásköre,

b) idő előtti vagy elkésett,

c) nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik.

41/G. § (1) A besorolási döntéssel szemben a jelentkező a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. A jogorvoslati kérelem elbírálására a felügyeleti szerv jogosult. A jogorvoslati kérelmet a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek elektronikus úton kell benyújtani.

(2) A kérelmet harminc napon belül meg kell vizsgálni, szükség esetén meg kell kérni az érintett felsőoktatási intézmény állásfoglalását az abban foglaltakról.

(3) Amennyiben a jogorvoslati kérelem alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntését módosítja, kijavítja vagy kiegészíti, arról értesíti a jelentkezőt és az érintett felsőoktatási intézményt is. A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.

(4) Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a jogorvoslati kérelemben foglaltakat megalapozatlannak tartja, a kérelmet és az állásfoglalását a szükséges dokumentumokkal együtt legkésőbb – a harminc napos vizsgálati határidőt követő – öt napon belül felterjeszti a felügyeleti szervnek.

41/H. § (1) A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat során – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a Ket. VII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap, amely egy alkalommal, legfeljebb negyven nappal meghosszabbítható. A határidő-hosszabbítás indokait az erről szóló döntésben meg kell jelölni.

(3) A fellebbezési eljárásban az igazolási kérelem, valamint a kézbesítési vélelem megdöntésének objektív határideje harminc nap.

(4) A fellebbezési eljárásban a Ket. 102. § (2) bekezdése és 112. §-a nem alkalmazható.

(5) A felügyeleti szerv döntése ellen kezdeményezett bírósági eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. A bíróság eljárásában a Polgári perrendtartásról szóló törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.”

(5) Az Nftv.

a) 48/K. §-ában, 48/P. § (2) bekezdésében, 57. § (6) bekezdésében, 68. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Ket.” szöveg,

b) 65. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a Ket.-et” szöveg

lép.

14. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

15. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

(5) A Szabs. tv. 250. § (3a) bekezdésében az „illetékességét” szövegrész helyébe az „illetékességét, valamint a járási hivatal eltérő illetékességgel történő eljárásának végrehajtási feltételeit” szöveg lép.

(6) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) E törvény szerint – a 2. § (5) bekezdése figyelmen kívül hagyásával – szabálysértésként kell elbírálni azokat a 2013. július 1-je előtt elkövetett cselekményeket, amelyek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján 2013. július 1-jét követően már nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősülnek, az ezek miatt folytatott büntetőeljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy a szabálysértési hatósághoz áttették, és a szabálysértési eljárás megszüntetésére 2014. január 1-je előtt nem került sor.”

16. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

17. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

18. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

(2) A Btk. 250. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg lép.

(3) A Btk. 398. § (3) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából

az alapanyag jelentős mennyiségű, ha]

„af) szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott dohány esetén az 5 kilogrammot,”

(meghaladja.)

77. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § A Be. 554/B. §-a alkalmazásában kiemelt jelentőségű ügy az 1978. évi IV. törvény szerinti hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §); közélet tisztasága elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, 255/B. § és 256. §], ha annak elkövetésével a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím); a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §); a bűnszervezetben (1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) elkövetett bármely bűncselekmény; és azok a bűncselekmények is, amelyek büntethetősége az 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bekezdése alapján nem évül el.”

1. Az Nkt. 3. melléklet 15–16. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

| „15 | | óvodapszichológus/ iskolapszichológus | pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus óvoda- és iskola szakpszichológus tanácsadó szakpszichológus |

| --- | --- | --- | --- |

| 16 | | fejlesztő pedagógus | bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon” |

2. Az Nkt. 3. melléklet 18–20. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

| „18 | | konduktor | konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító), konduktor(óvodapedagógus), speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus és konduktor vagy konduktor-tanító vagy konduktor-óvodapedagógus |

| --- | --- | --- | --- |

| 19 | | logopédus | logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus logopédia szakirányon, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár és gyógypedagógus, logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta vagy gyógypedagógus logopédia szakirányon |

| 20 | | gyógypedagógus | a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár és a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta” |