2013. évi CCXLII. törvény — mi változott? 2021. december 25.
A 2021. július 1. és 2021. december 25. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 0 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. július 1.)Következő módosítás (2022. június 18.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 51 változatlan sor ⋯
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő bármely vagyonelem harmadik személy részére történő hasznosítása során jogosult díjfizetési kötelezettséget előírni. A hasznosítási tevékenységből származó bevétel teljes mértékben a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles a hasznosításból származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek fenntartására fordítani.
2/B. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és az 1. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ingatlanok tekintetében a létesítménygazdálkodási tevékenység állami feladat, amelynek ellátása a vagyonkezelő feladata. E létesítménygazdálkodási feladatot az állam a 2/A. § (4) bekezdése szerinti bevétel figyelembevételével finanszírozza.
(2) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a vagyonkezelésében lévő muzeális intézményekben elhelyezett kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmére vonatkozó állami feladatot a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendelkezései szerint.
3. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon – e törvény hatálybalépésekor – fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.
⋯ 43 változatlan sor ⋯
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
(7) Az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő felhasználási helyek tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie.
4. § A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély véglegessé válásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.
⋯ 103 változatlan sor ⋯