2013. évi CCXLI. törvény — mi változott? 2014. január 2.

31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 69. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]

„b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,”

(jogosult.)

(2) Az Nbtv. 74. §-a az alábbi iv) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

„iv) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.”

32. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Kttv. 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzési Hatóságnál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalánál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

(3) A Kttv. 236. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala főigazgatója főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy alapilletménye az illetményalap 9,5-szerese, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott juttatásán felüli egyéb juttatásait a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szabályzatban állapítja meg.”

33. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Ásztl. törvény) 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megfigyelt és a harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. Megismerheti továbbá

a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat,

b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette,

c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.

(2) A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó hivatásos alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat természetes személyazonosító adatait.”

(2) Az Ásztl. törvény 3. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1)–(2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével.

(5) A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.”

34. § Az Ásztl. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatokat – a védelmi időn belül – anonimizálva ismerheti meg.

A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha

a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha

b) az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és

a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése szükséges.”

35. § (1) Az Ásztl. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,

a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,

b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,

c) amelyek a hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek,

d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.”

(2) Az Ásztl. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A közszereplő nyilatkozatával szemben jogorvoslatnak van helye, amelynek során a kérelmező indítványára a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.”

36. § Az Ásztl. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat halálát követően hozzátartozója megismerheti a kizárólag az elhunyt hivatásos alkalmazottal, a hálózati személlyel és az operatív kapcsolattal kapcsolatba hozható személyes adatokat.”

37. § Az Ásztl. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások esetén a bíróságok és az eljáró hatóságok számára az (1) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyásra nincs szükség.”

38. § Az Ásztl. törvény 11. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A közfeladatot ellátó szervnél őrzött olyan iratot, amely a Levéltár illetékességébe tartozik – ha szükséges, másolat elkészítését követően –, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.

(11) A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a Levéltár illetékességébe tartozó iratok körébe, a Levéltár – a szükséges másolatok elkészítését követően – az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.”

39. § Hatályát veszti az Ásztl. törvény 2. § (2) bekezdésének e) pontja.