2013. évi CCXIII. törvény — mi változott? 2013. december 21.

1. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére” szöveg lép.

(11) Az Szftv. 6/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező – az adatszolgáltatás időpontjában – érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó – az 5/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjának megfelelően részletezett – okokról és azok arányáról.”

(17) Az Szftv. 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Működési költségként a következők vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

ab) 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint

ac) 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

b) székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,

d) – költségvetési szervek esetében – személyi és dologi juttatások.”

(23) Az Szftv. a következő 8/C. §-sal egészül ki:

„8/C. § (1) E törvénynek az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés rendelkezéseit a 2014. és az azt követő rendelkező évi felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel módosított 6/C. § (1) bekezdése rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A Módtv.-vel megállapított 6/C. § (1) bekezdése hatálybalépése előtt kiutalt támogatások tartalékolása esetén ezen összegeket 2015. december 31-ig fel kell használni.”

- a) 2. § (1) és (3) bekezdésében az „ezer” szövegrész helyébe az „ötezer”,

- b) 4. § (5) bekezdésében az „a (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározottak 30 napon belüli igazolására”,

- c) 5. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott határidőig” szövegrész helyébe az „az adóévet követő év május 20-áig”,

- d) 5/A. § (2) bekezdésében a „november 30-áig értesíti” szövegrész helyébe a „november 30-áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti”,

- e) 5/A. § (4) bekezdésében a „november 30-áig értesíti” szövegrész helyébe a „november 30-áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti”,

- g) 6. § (1) bekezdésében a „4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdésben foglalt feltételek igazolására vonatkozó nyilatkozat”,

- h) 6/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az őket megillető” szövegrész helyébe az „a részükre érvényesen felajánlott”,

- i) 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)–g)” szövegrész helyébe a „b)–i)”

- a) 4. § (1) bekezdés d) pontjában a „2. és” szövegrész,

5. § Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 225. § (2) bekezdésében az „ , a kölcsönös biztosító egyesület esetén a Civil Információs Portálon” szövegrész.

(8) A Civil tv. IX. fejezete az 53. § után a következő 53/A–53/E. §-sal egészül ki:

„53/A. § (1) Jelentős költségvetési támogatásnak minősül, ha valamely szervezet a szakmai monitoring rendszer adatai alapján, az államháztartás központi alrendszeréből kapott 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési támogatásai (egybeszámított támogatás) összesen meghaladják valamely költségvetési év vonatkozásában az ötvenmillió forintot.

(2) A jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjét (a továbbiakban: kötelezett) – az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését követően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról szóló tájékoztató megküldésével a miniszter harmincnapos határidővel felhívja vagyonnyilatkozat tételére.

(3) Nem kell a kötelezettnek vagyonnyilatkozatot tennie, ha

a) az 53/B. § (4) bekezdés szerinti őrzési időn belül e törvény alapján már tett vagyonnyilatkozatot, vagy

b) a kötelezett az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) hatálya alatt már tett vagyonnyilatkozatot abban az évben, amikor a (2) bekezdés alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége keletkezik és a kötelezettségének a vagyonnyilatkozat tétel tényét, időpontját és az őrzés helyét rögzítő – a vagyonnyilatkozatot őrző által teljes bizonyító erejű magánokiratban kiadott – nyilatkozat megküldésével tesz eleget.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza

a) a Vnytv. melléklete szerinti nyomtatványt,

b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást,

c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.

(5) A vagyonnyilatkozat átvételére, nyilvántartására, kezelésére és őrzésére és a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg.

53/B. § (1) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.

(2) A vagyonnyilatkozat tartalmazza a Vnytv. 8. § (3) bekezdése szerinti adatokat. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményeire megfelelően kell alkalmazni a Vnytv. 11. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit.

(3) A vagyonnyilatkozat őrzéséért a miniszter felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős). A vagyonnyilatkozat átvételét követő tizenöt napon belül a Civil Információs Portálon közzé kell tenni az átadás tényét és idejét azon szervezethez kapcsolt módon, amellyel összefüggésben az 53/A. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezett.

(4) A vagyonnyilatkozatot az átvételtől számított öt évig kell megőrizni.

(5) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja.

53/C. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására vonatkozóan a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős ellenőrzési eljárást folytathat le az 53/D. §-ban foglaltak szerint.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős ellenőrzi.

(3) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesíti határidőben és e mulasztásra nem különös méltánylást igénylő okból került sor, a miniszter erről szóló tájékoztatása alapján a kincstár azon szervezet támogatásainak kifizetését felfüggeszti, amely a kötelezett 53/A. § (2) bekezdés szerinti felhívását megalapozta.

53/D. § (1) Az őrzésért felelős ellenőrzési eljárást folytathat le, ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már a korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvezés mellett kerülhet sor.

(3) A vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg az őrzésért felelős, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(4) Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha

a) az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,

b) a meghallgatás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

(5) A vagyongyarapodási vizsgálatra a Vnytv. 14. § (6) bekezdését és 15. §-át megfelelően kell alkalmazni.

(6) Ha a Vnytv. 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a Vnytv. 16. § (1) bekezdése szerinti mértéket, a felfüggesztett támogatási jogviszony hatályát veszti, az abból származóan a felfüggesztést megelőzően átutalt támogatás Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegére a támogató jogosult.

53/E. § Az 53/A. § (1) bekezdés szerinti egybeszámított támogatás nyomon követése érdekében a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról a Civil Információs Portálon működtetett szakmai monitoring rendszeren keresztül a folyósítást megelőzően tájékoztatást kell nyújtania:

a) a fejezetet irányító szervnek az 54. § a) pontja szerinti támogatásokról;

b) az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásáról az Szftv. 6/A. § (4) bekezdés szerint;

c) a Magyar Államkincstárnak az 54. § c) pontja szerinti támogatásokról.”

(9) A Civil tv. 56. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)

„a) civil szervezetek által gyűjtött és a számviteli beszámolóban feltüntetett adományok értéke után járó öt százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít;”

13. § (1) A Civil tv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azon pályázatoknál, amelyek kedvezményezettje szövetség is lehet, a szövetségek számára igénybe vehető támogatási keretet el kell különíteni az egyéb civil szervezetek támogatására szolgáló támogatási kerettől.”

(2) A Civil tv. 61. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti forrás felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében a miniszter az (1) bekezdéstől eltérő elnevezéssel, kilenctagú kollégiumot hozhat létre.

(12) A kollégium döntést hoz az e törvény szerint hatáskörébe utalt támogatásokról és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra felhasználásáról.”

(3) A Civil tv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha

a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója

aa) az alapítvány alapítója, a civil szervezet döntéshozó vagy ügyvezető szervének tagja,

ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző egy éven belül bármikor fennálltak.”

(4) A Civil törvény 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről. A 60. § (2) bekezdés b) és c), valamint a 61. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tag esetében a miniszter az új tagot a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül bízza meg.”

(5) A Civil tv. 68. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Méltatlanná válik a Tanács tagja és a kollégium tagja, ha e megbízása keretében jogszabállyal vagy a Tanács vagy a kollégium ügyrendjével össze nem egyeztethető módon jár el vagy tartósan akadályozza a Tanács vagy a kollégium működését, és az érintett testület tagjai egyharmadának indokolással ellátott és az (5) bekezdés d) pontjának megállapítását kezdeményező javaslatára, e testület összes tagjának egyetértésével dönt a méltatlanság megállapításáról. A döntés meghozatalában nem vehet részt az a tag, akinek a méltatlansága megállapítására irányul az eljárás, a döntésképesség megállapításánál e tagot figyelmen kívül kell hagyni.”

(6) A Civil tv. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kollégium, illetve a Tanács a támogatási döntésről zárt ülésen dönt.”

14. § A Civil tv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit, a kollégiumok által az e törvény alapján juttatott, nem költségvetési támogatásnak minősülő támogatásokkal kapcsolatos döntési eljárás szabályait, valamint a civil szervezetek rendelkezésére bocsátható infrastruktúra felhasználás szabályait és a juttatás feltételeit rendeletben állapítsa meg.”

15. § (1) A Civil tv. 75. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A Nemzeti Civil Alapprogram terhére kötött támogatási szerződés alapján visszafizetett vagy más jogcímen bevételként elszámolt összeget a (10) bekezdés szerinti feladatok ellátására kell fordítani és az a 73. § (2) bekezdés a) pontja szerinti Alapkezelőt illeti.

(16) E törvénynek az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Civilmód.) megállapított 4. § és a II. fejezetének rendelkezéseit a Civilmód. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(17) E törvény 2013. december 31-én hatályos 29. § (3) bekezdésének rendelkezését a 2013. üzleti évről készített beszámolóra alkalmazni kell.”

(2) A Civil tv.

- a) 40. § (1) bekezdésében az „ötmillió” szövegrész helyébe az „ötvenmillió”,

- b) 54. § b) pontjában a „törvény szerint” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint”,

- c) 56. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezetek”,

- d) 58. § (1) bekezdés b) pontjában a „civil szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet”,

- e) 58. § (1) bekezdés c) pontjában az „a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.)” szövegrész helyébe az „az Szftv.”,

- f) 60. § (1) bekezdésében a „főből” szövegrész helyébe a „tagból”,

- g) 66. § (1) bekezdés b) pontjában az „alpolgármester,” szövegrész helyébe az „alpolgármester, Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó tag vagy hozzátartozója,”

- h) 75. § (10) bekezdésében az „a Wekerle Sándor Alapkezelő” szövegrész helyébe az „az e törvény 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv”

szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Civil tv. 53. § (7) és (8) bekezdése.

17. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíj-támogatás)

„c) a nevelési-oktatási vagy gyermekvédelmi szakellátási feladatot ellátó intézménnyel (a továbbiakban együtt: intézmény) jogviszonyban álló gyermek, tanuló, ellátott részére – az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott intézmény esetében a Központ, egyéb esetben az intézmény vagy annak fenntartója által történő vásárlások kivételével – a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek után.”