2013. évi CCXII. törvény — mi változott? 2024. január 1.

4. § E törvény, valamint a Földforgalmi törvény alkalmazásában a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló legalább 25%-os tulajdonrész vizsgálatakor a mezőgazdasági termelőszervezetben közvetetten fennálló részesedést is figyelembe kell venni. Közvetett részesedésnek tekintendő, ha a természetes személy a mezőgazdasági termelőszervezetben tulajdonrésszel rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) rendelkezik tulajdonrésszel.

8. § A Földforgalmi törvény 36. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével a föld tulajdonjogának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy ügyvédi letét alkalmazásával kell teljesíteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

12. § A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés létrejöttében érdekeltek, illetve a szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.

(2) Ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl az agrárkamarai nyilvántartási számát is tartalmaznia kell a szerződésnek.

13/A. § (1) Az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A vevő helyébe lépő elővásárlásra jogosultat az adásvételi szerződésnek a vevőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző szerződés semmis.

18/A. § (1) Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosult termelőként saját maga vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet az adásvétel tárgyát képező föld valamely művelési ágával megegyező művelési ágú föld vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

- af) agrárkamarai nyilvántartási számát.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa kezelt (1) bekezdés szerinti adatokat az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a jegyző részére, valamint a 35. §-ban meghatározott módon, az (1) bekezdés szerinti adatok közül az ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az állampolgárságra vonatkozó adatát, valamint agrárkamarai nyilvántartási számát a helyi földbizottság részére adhatja át.

- a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap és a törzskönyv másolatát,

30. § (1) Az eljárás ügyintézési határideje 70 nap.

(2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdése szerinti közbenső döntés meghozatala és a Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdése szerinti okiratok, illetve a helyi földbizottság megkeresésének közlése és a helyi földbizottság állásfoglalásának a mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam.

32. § (1) Ha a jogügylet érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, akkor a szerző félnek a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti kérelméhez csatolnia kell a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az érintett természetes személyeknek 30 napnál nem régebbi olyan tartalmú közös nyilatkozatát, hogy közöttük a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn.

(2) A Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdése és 23/A. § (1a) bekezdése szerinti megkereséssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv megküldi az ingatlanügyi hatóság részére a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés egy nem hitelesített másolati példányát.

47. § A földhasználati szerződés – ide értve a X. Fejezet szerinti használati megosztásról szóló megállapodást is – létrejöttében érdekeltek, illetve szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve a haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.

(1a) A földhasználati szerződésnek a tulajdonos tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia azon tulajdonos esetében, aki számára megküldött haszonbérleti ajánlatot a 47/A. §, a 72. § (5) bekezdése vagy a 76/E. § (4) bekezdése alapján elfogadottnak kell tekinteni.

51/A. § (1) A haszonbérleti szerződés az előhaszonbérletre jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A haszonbérlő helyébe lépő előhaszonbérletre jogosultat a haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző szerződés semmis.

55/A. § (1) Ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az előhaszonbérletre jogosult gazdaság termelőként a haszonbérlet tárgyát képező föld valamely művelési ága szerinti művelési ágú föld vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és azon természetes személy, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdonosi részesedése a szerződés megkötését követő 1 éven keresztül tartósan 25% alá csökken.

(3) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és annak a természetes személynek a közeli hozzátartozója, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a tag és a haszonbérbeadó közötti közeli hozzátartozói viszony megszűnik.

63. § (1) A haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti elemi káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a hozamérték-csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett.

(8a) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra.

(2a) A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.

(2b) Erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészletet tartalmazó földrészlet esetében a használati rendet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének. Ha az erdőnek minősülő földrészlet vagy az erdőnek minősülő alrészlet – a földrészleten belül több erdőnek minősülő alrészlet esetében azok egybefüggő területe – nem éri el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésben meghatározott méretet, úgy annak használata a használati rendben nem osztható meg. Ha azért nem lehet kijelölni valamely tulajdonostárs részére erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészlet esetében a tulajdoni hányadának megfelelő területet, mert az nem felelne meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének, úgy a (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2a)

(3) A hirdetmény közzétételének napja a hirdetménynek a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján történő közzétételének a napja.

(2) A helyi földbizottság ülésén tárgyalandó szerződésekről a Kamara internetes honlapján, illetve a Kamara illetékes területi szerve honlapján tájékoztatót tesz közzé az érintett ingatlanok helyrajzi számának és az ülés helyszínének, időpontjának megjelölésével.

107. § Az 1. és 2. §, a 3–7/A. §, a 9. §, a 18/A–18/C. §, a 41–42. §, a 45. §, az 55/A–55/C. §, a 64–65. §, a 77. § (1) bekezdése, a 89–90. §, a 101. §, a 103–103/C. §, a 105. §, a 106. § (2) bekezdése, a 110/C. §, a 111–119. § és a 148. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján, a 142. § (1)–(3) bekezdése, (7) bekezdés a)–c) és f)–h) pontja és (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igények érvényesítése során a Magyar Államot az NFK képviseli.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igények az érintett ingatlanoknak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosával szemben érvényesíthetők. Ha a haszonélvezeti jog törlését követően az érintett ingatlanok tulajdonjogában változás állt be és az új tulajdonos a 108/F. § (7) bekezdés b)–d) vagy f) pontja alapján nem minősül jóhiszeműnek, akkor az (1) bekezdés szerinti igények teljesítéséért az érintett ingatlanoknak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosa és a 108/F. § (7) bekezdés b)–d) vagy f) pontja szerinti tulajdonosa egyetemlegesen felel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti igényeket a Magyar Állam képviseletében eljáró NFK kártalanítás jogcímén érvényesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti igények érvényesítése iránt indult eljárásokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

108/R. § Ha az ingatlan tulajdonosa a haszonélvezet törlését követően, de a visszajegyzését megelőzően az ingatlanon olyan értéknövelő beruházást hajtott végre, amely a haszonélvezet visszajegyzéséig még nem térült meg, a tulajdonos igényelheti a haszonélvezet megváltását, amelynek során a haszonélvezet értékének megállapítására a 108/K. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(4)

#### 141. §

#### 148. §