2013. évi CCXII. törvény — mi változott? 2013. december 15.

1. § E törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (a továbbiakban: föld) és tanyák forgalmával kapcsolatos jogügyletekre, jogviszonyokra, eljárásokra, az azokban résztvevő természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre, valamint az eljáró hatóságokra és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

3. § A Földforgalmi törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni arra a földrészletre is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának.

4. § A Földforgalmi törvény 5. § 4. pontjában meghatározott családi gazdaság alatt – a Földforgalmi törvény 1. § (2) bekezdésében foglalt külön törvény hatálybalépéséig – a gazdálkodó család tagjainak a tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak – így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet – olyan együttesét kell érteni, amelynek a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett.

5. § 2014. április 30-áig az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet is földművesnek, fiatal földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, amely megfelel

- a) földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 7.;

- b) fiatal földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 6. és 7.;

- c) pályakezdő gazdálkodó esetén a Földforgalmi törvény 5. § 22.;

- d) mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 19.;

- e) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 26.

pontjában meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy az a)–e) pontban foglalt földforgalmi törvényi rendelkezések szerinti nyilvántartásba még nem került bejegyzésre.

52. § (1) A Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés alatt – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magában foglalja. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 65. § szerinti egységes okiratba foglalt alhaszonbérleti szerződésre és a X. Fejezet szerinti egységes okiratba foglalt használati megosztásról szóló megállapodásra és földhasználati szerződésre is.

(2) 2014. december 31-ig a haszonbérbe adó az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés helyett az általa elfogadott haszonbérleti ajánlatot is közölheti az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy az tartalmazza a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a haszonbérbeadó és az ajánlattevő által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt.

53. § (1) Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést három eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz.

(2) Az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben a haszonbérleti ajánlatot három eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz.

(3) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

54. § (1) Más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog esetében a haszonbérbeadónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdése szerinti, a haszonbérleti szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie, vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben is a joghatályos közlésnek a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül, a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja e jogát a Földforgalmi törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül gyakorolhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben a haszonbérleti ajánlatnak a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjával való közlésére és e jogosultnak az ajánlat alapján történő joggyakorlására.

55. § Az előhaszonbérletre jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a 13. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

56. § A Földforgalmi törvény 47. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E bekezdés alkalmazása során az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 45–47. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérletre jogosult előhaszonbérleti jogát megalapozó körülmény a haszonbérleti szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az előhaszonbérleti joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül.

100. § (1) A föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartást vezet, amely – a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A nyilvántartásbavétel iránti eljárás a földműves, illetve a mezőgazdasági termelőszervezet kérelmére indul.

(3) A nyilvántartás tartalmazza

- a) a földműves

- aa) természetes személyazonosító adatait,

- ab) állampolgárságát,

- ac) lakcímét,

- ad) adóazonosító jelét, illetve adószámát,

- ae) mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség esetén az ezt igazoló okirat megnevezését és számát,

- af) az ae) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 5. § 7. pont a) és b) pontjában meghatározott adatokat,

- ag) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;

- b) a mezőgazdasági termelőszervezet

- ba) megnevezését,

- bb) – a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében – statisztikai azonosítóját,

- bc) – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében – cégjegyzékszámát,

- bd) székhelyét (telephelyét, fióktelepét),

- be) adószámát,

- bf) főtevékenységét,

- bg) vezető tisztségviselőjének vagy cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait, továbbá a Földforgalmi törvény 5. § 19. pont a) pont ac) alpontjában meghatározott adatokat,

- bh) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet-jellege esetén az erre való utalást,

- bi) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;

- c) a mezőgazdasági üzemközpont esetén

- ca) az üzemközpont fekvése szerinti földrészlet(ek) helyrajzi számát,

- cb) a mezőgazdasági üzemközpont tulajdona megszerzésének kezdő időpontját, ennek hiányában a használat kezdő időpontját,

- cc) a tulajdonosnak, illetve használónak az a) pont aa)–ac) alpontjában, illetve b) pont ba)–bd) alpontjában meghatározott adatait.

(4) A nyilvántartás kialakításához és működtetéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni

- a) a természetes személy ügyfélnek a (3) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában meghatározott adatait,

- b) a gazdálkodó szervezet ügyfélnek a (3) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában meghatározott adatait,

- c) a természetes személy és gazdálkodó szervezet ügyfélnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében megadott bankszámlaszámát és elérhetőségét.

(5) A Földforgalmi törvényben és az e törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartáshoz a települési, fővárosban a fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint a helyi földbizottság részére.

(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

104. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

- a) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat,

- b) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,

- c) a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő kijelölésére vonatkozó szabályokat,

- d) a földművelésügyi igazgatási szerv kijelölését,

- e) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

- a) az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályait,

- b) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, a díj befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg.

108. § A 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

109. § A közös tulajdonban álló földre a 2013. december 31-ig megkötött haszonbérleti szerződés esetében a 60. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jog akkor illeti meg a haszonbérbeadót, illetve annak jogutódját, ha a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, és a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy

- a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, hogy azt a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és

- b) a haszonbérleti szerződés megkötéséről szóló döntésben – függetlenül a döntés meghozatalának módjától – nem vett részt, de annak hatálya kiterjedt rá.

110. § (1) Az olyan közös tulajdonban álló földet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2014. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja, a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni.

(2) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2014. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasználó használja, a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell.

(3) A 2013. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon alapuló földhasználati bejelentéseket a megállapodás létrejöttének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

111. § A Földforgalmi törvény 39. §-ában, 50. § (1) bekezdés b) pontjában, és 51–59. §-ában foglaltakat a 2014. május 1-jén vagy ezt követően közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésre kell alkalmazni.

112. § A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés alapján indult földhasználati nyilvántartásbavételi eljárás során a Földforgalmi törvénynek és e törvénynek a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

113. § A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés tekintetében a 114. és 115. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében a 116. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

114. § (1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésben, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlatban a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell – kivéve ha a haszonbérlő bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, illetve a Földforgalmi törvény 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény –, hogy

- a) a szerződés tárgyát képező föld haszonbérbe vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

- b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

- ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

- bb) a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

115. § (1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat az előhaszonbérletre jogosulttal szemben hatálytalannak minősül, ha a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való hirdetményi úton történő közlésére a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendelet megsértésével került sor.

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az előhaszonbérletre jogosultnak a szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatában kell nyilatkoznia a 114. §-ban foglaltakról.

(3) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve az 52. § (2) bekezdés szerinti haszonbérleti ajánlatra tett elfogadó jognyilatkozat hatálytalan, ha

- a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,

- b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,

- c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

- d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a Földforgalmi törvény 42. §-ában, és a (2) bekezdésben előírt tartalmú nyilatkozatait.

116. § (1) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződésben a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl nyilatkoznia kell a földhasználónak – kivéve, ha a földhasználó bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye –, hogy

- a) a szerződés tárgyát képező föld használatba vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

- b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

- ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

- bb) a földhasználati szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

(2) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhasználónak nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

117. § A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és az e törvényben meghatározott bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

118. § (1) A 112. §-ban meghatározott esetben a földhasználónak a földhasználati szerződésen túl a földhasználati nyilvántartásbavétel iránti bejelentése során, az ott meghatározott bejelentési adatlapon is nyilatkoznia kell a Földforgalmi törvény 42. §-ában meghatározott kötelezettségvállalásokról és feltételek fennállásáról, valamint a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakról.

(2) Ha a földhasználati szerződés nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, a földhasználatnak a nyilvántartásba vétele iránti bejelentését az ingatlanügyi hatóság elutasítja.

(3) Ha a bejelentési adatlap nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, vagy a bejelentési adatlap más okból hiányos, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti kérelmet benyújtó földhasználót hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban megállapított határidőn belül nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti eljárást megszünteti.

119. § A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzését követően végzi el a Földforgalmi törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést, és a Földforgalmi törvény 60. §-ában foglalt esetben megkeresi az ügyészt, illetve a 89. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, valamint a Földforgalmi törvény 62. § (2) bekezdésében foglaltak megállapítása esetén a Földforgalmi törvény 63–65. §-ában foglaltakat alkalmazza.

(3) Az Itv.

- a) 16. § (6) bekezdésében az „a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély”,

- b) 16. § (7) bekezdésében az „a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély”,

- c) 17. § (1) bekezdés h) és q) pontjában, valamint a 26. § (1) bekezdés s) pontjában az „a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves”

szöveg lép.

122. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő j)–l) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;

k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;

l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.”

(2) A Cstv. 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A Cstv. 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

123. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

- a) 12/J. §-ában a „termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló”,

- b) 13. § (2) bekezdés a) pontjában a „termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben”

szöveg lép.

- a) 1–3. §-a;

- i) 21. §-a;

- m) 81/A. §-a;

- o) 89–91. §-a;

128. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában a „termőföldről” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földről” szöveg lép.

129. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

- a) 21/B. § (5) bekezdésében a „termőföldről szóló törvény” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény”,

- b) 21/C. § (2) bekezdésében a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)”,

- c) 21/E. § (1) bekezdésében a „termőföldön” szövegrész helyébe a „földön”,

- d) 21/E. § (4) bekezdésében a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

- e) 24. § (4) bekezdésében az „a termőföld más célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását” szövegrész helyébe az „a termőföld védelméről szóló törvény szerinti, a termőföld más célú hasznosítását, valamint a föld művelési ágának megváltoztatását”

szöveg lép.

130. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

- a) 3. § 18. pontjában az „a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt”,

- b) 7. § (1) bekezdés t) pontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves”,

- c) 61. § (4) bekezdésében a „termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere”,

- d) 1. számú mellékletének 4. pont 4.20. alpontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő,” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves,”

- e) 3. számú mellékletének III. pont 1. alpontjában és a 6. számú mellékletének III. pont e) alpontjában az „a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett”

szöveg lép.

(4) Az Inytv. 39. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,)

„i) termőföld ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés esetében, a külön jogszabályban a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem benyújtásához előírt, a hirdetményi úton történt közlés megtörténtét igazoló okiratokat, illetve az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot nem mellékelték vagy a hirdetményi kifüggesztés időtartama nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak.”

136. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

- a) 81. § c) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)”,

- b) 82. § (3) bekezdésében, 125. § (2) bekezdésében, 176. § (3)–(7) bekezdésében és (9) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet A/II. pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

- c) 176. § (16) bekezdésében az „a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett”,

- d) 3. számú melléklet C) pont 1. alpontjában a „termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés” szövegrész helyébe a „föld átruházása esetén a föld-értékesítés”

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja.

137. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

- a) 5. § (5) bekezdésében a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)”,

- b) 6. § (2) bekezdésében a „termőföld esetében a termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló”,

- c) 17/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

- d) 17/B. § (7) bekezdés b) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld”,

- e) 17/C. § (1) bekezdésében a „termőföldek” szövegrész helyébe a „földek”

szöveg lép.

139. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

- a) 1. § e) pontjában a „termőföldön” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld)”,

- b) 2. § (2) bekezdés h) pontjában a „termőföld, erdő- és egyéb növényi vegetáció számára alkalmas terület” szövegrész helyébe a „föld”,

- c) 4. § a) pontjában a „termőföld védelmét szolgáló, a termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló”,

- d) 17. § (3) bekezdés b) pontjában a „termőföldet” szövegrész helyébe a „földet”,

- e) 37. § (3) bekezdés d) pontjában a „termőföldön” szövegrészek helyébe a „földön”,

- f) 63. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában „a termőföld védelmének a termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló”,

- g) Melléklet 30. pontjában a „termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel” szövegrész helyébe a „földdel”, a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”

szöveg lép.

140. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 20. § (2) bekezdésében az „és a termőföldről szóló törvény” szövegrész helyébe az „ , a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény” szöveg lép.

141. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus úton kell kézbesíteni.”

(2) A Hetv. 23. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A leltár mellékletét képező papír alapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz vagy papír alapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges; kizárólag papír alapú megküldésre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti.”

(5) A Hetv. 120. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 11. § (4) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.”

142. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-a a következő (2d) és (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) E törvény alkalmazásában föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld.

(2e) E törvény alkalmazásában tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya.”

(2) Az Nfatv. 18. § (1a)–(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.

(1b) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvénynek a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait – ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket – nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.

(1c) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben foglalt időbeli korlátozásokra figyelemmel – az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérlet tárgyát képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír, de legalább addig, amíg a jogszabályban előírt, vagy a támogatást folyósító szervvel kötött támogatási szerződésben foglalt üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség fennáll.

(1d) A már működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást követően – függetlenül a beruházás értékétől – a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg.”

(3) Az Nfatv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFA a földről szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti.”

(5) Az Nfatv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot az ott meghatározott módon az NFA gyakorolja.”

(6) Az Nfatv. 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:)

„b) a szerződés tárgyát képező földrészletnek a fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma, területnagysága, továbbá föld esetén a művelési ága és aranykorona értéke;”

(7) Az Nfatv.

- a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a „termőföld magánosítása során” szövegrész helyébe a „föld magánosítása eredményeként”,

- b) 1. § (3) bekezdés d) pontjában az „önkéntes földcseréhez szükséges termőföld” szövegrész helyébe a „földcseréhez szükséges föld”,

- c) 1. § (3) bekezdés h) pontjában és a 15. § (3) bekezdés l) pontjában a „termőföldek” szövegrész helyébe a „földek”,

- d) 15. § (3) bekezdés h) és s) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

- e) 15. § (3) bekezdés m) pontjában a „termőföldek, földterületek” szövegrész helyébe a „földek”,

- f) 18. § (4) bekezdésében a „termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld” szövegrész helyébe a „föld”,

- g) 20. § (5) bekezdésében a „Tft.-ben előírt, a termőföldre” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre”,

- h) 21. § (3) bekezdésében a „Tft.” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény”

szöveg lép.

(8) Hatályát veszti az Nfatv. 18. § (3) bekezdésében az „önkéntes” szövegrész.

143. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 22. §-ában a „termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló” szöveg lép.

144. § Hatályát veszti az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 77. § és 80. §-a.

145. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban.”

147. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási és az előhaszonbérleti jog gyakorlására az arra jogosult által került sor.”