2013. évi CCV. törvény — mi változott? 2014. január 2.

4. § A Gyvt. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.”

6. § A Gyvt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Családi napköziben – nem nevelési-oktatási céllal – ellátható a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az iskola nyitvatartási idején kívül, valamint az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek, valamint a magántanuló.”

7. § A Gyvt. VI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Befogadó szülők

48/A. § (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek.

(2) Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.

(3) Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

(4) A nevelőszülő – a működtető hozzájárulásával – helyettes szülői feladatokat is elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve, ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást.

(5) Az egy háztartásban nevelkedő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében vagy az 54/A. §-ban meghatározott létszámot, ha az adott háztartásban élő személyek közül többen is befogadó szülői feladatot látnak el.

(6) A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőtteket is – számát a működtető a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit.

(7) A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői hálózat keretében végzi. A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként végzi. A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program.

(8) A helyettes szülő kivételével a befogadó szülő e tevékenysége révén attól az időponttól kezdve áll foglalkoztatási jogviszonyban, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a befogadó szülő háztartását határozta meg. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság részletes szabályait külön törvény határozza meg.”

9. § A Gyvt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Nevelőszülő az a személy lehet, aki

a) huszonnegyedik életévét betöltötte,

b) cselekvőképes,

c) büntetlen előéletű,

d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb,

e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,

f) a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre és az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint – a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.

(3) Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.

(4) Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.”

10. § A Gyvt. a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § (1) A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.

(2) Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.

(3) Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot két fővel kell csökkentenie.

(4) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (1)–(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.”

(2) A Gyvt. 55. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával)

„c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nála elhelyezhető gyermekek száma nem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében meghatározott létszámot,”

(feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.)

(3) A Gyvt. 55. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtető a nevelőszülőt)

„c) folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj, az ellátmány és a családi pótlék felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában.”

17. § (1) A Gyvt. 66/A. §-át megelőző címmegjelölés és alcímmegjelölés helyébe a következő címmegjelölés és alcímmegjelölés lép:

„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó általános szabályok”

(2) A Gyvt. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/A. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő (a továbbiakban együtt: nevelőszülő) között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keretmegállapodás alapján, a 66/B. § (3) bekezdésében foglalt időponttól létrejövő foglalkoztatási jogviszony.

(2) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény előírja.

(3) Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása során

a) munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,

b) munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodást és kiegészítő megállapodást,

c) munkavállaló alatt a nevelőszülőt,

d) munkáltató alatt a nevelőszülői hálózat működtetőjét,

e) munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást,

f) távolléti díj alatt a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjat

kell érteni.

(4) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely méltatlan a nevelőszülői hivatáshoz.

(5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt, és annak megszűnését követően az általa nevelt gyermekkel, a gyermek vér szerinti családjával és a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személlyel kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet jogszabály alapján nem kell más számára megismerhetővé tennie, csak a törvényben azok kezelésére feljogosított szervnek vagy személynek hozhatja a tudomására.

(6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános szabályai tekintetében egyebekben az Mt. 6. § (1) és (2) bekezdését, 7. §-át, 8. § (3) bekezdését, 9. és 10. §-át, 12. § (1) és (2) bekezdését, 15. § (3) és (4) bekezdését, 16–18. §-át, 19. § (2) és (3) bekezdését, 20. § (2)–(4) bekezdését, 22. § (1)–(3) bekezdését, 23–24. §-át, 25. § (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdése első mondatát, (6)–(8) bekezdését, 26. §-át, 27. § (1) és (3) bekezdését, 29. § (1), (3) és (4) bekezdését, 30. és 31. §-át alkalmazni kell.”

18. § (1) A Gyvt. a 66/B. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:

„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte”

(2) A Gyvt. 66/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/B. § (1) A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – írásbeli keretmegállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – a működtető és a nevelőszülő kiegészítő megállapodást köt.

(2) A keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keretmegállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keretmegállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.

(4) Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

(5) Ha a nevelőszülő a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy annál több gyermek ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.

(6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető. A határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. 192. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell.

(7) Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez házastársa, élettársa írásban hozzájárul.”

19. § (1) A Gyvt. a 66/C. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:

„A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége”

(2) A Gyvt. 66/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/C. § (1) A nevelőszülő együttműködik

a) a működtetőjével,

b) a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával,

c) az ellátási tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal,

d) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és

e) a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel.

(2) A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

(3) A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni.”

20. § (1) A Gyvt. a 66/D. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:

„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése”

(2) A Gyvt. 66/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/D. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik

a) a nevelőszülő halálával,

b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével,

c) a határozott idő lejártával, vagy

d) ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam a gyermeknek, a fiatal felnőttnek a nevelőszülő gondozásából való kikerülését követő naptól kezdődik abban az esetben is, ha a nevelőszülőt az egyes gyámi feladatok ellátására a gyámhatóság gyámként kirendelte.

(3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető

a) a felek közös megegyezésével,

b) felmondással vagy

c) azonnali hatályú felmondással.

(4) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének közös megegyezéssel történő kezdeményezéséről a gyámhatóságot értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony a megszüntetés kezdeményezésétől számított legalább harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével szüntethető meg.

(5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett gyermek érdekeivel.

(6) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – hatvannapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja.

(7) A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha

a) a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,

b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte,

c) a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,

d) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy

e) a nevelőszülő a (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja.

(8) Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülőnek a 66/H. § alapján járó díjazása folyósítását a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról szóló gyámhatósági döntés jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni. Ha a gyámhatóság nem változtatja meg a gyermek gondozási helyét, a felfüggesztés idejére járó nevelőszülői díjazást a működtető egy összegben kifizeti a nevelőszülő részére. Ellenkező esetben a nevelőszülői díjazás folyósítását a felfüggesztés időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni.

(10) Ha a (8) bekezdésben foglaltakról a gyámhatóság nem a működtetőtől értesül, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondását kezdeményezi a működtetőnél. Ezzel egyidejűleg a gyámhatóság szükség esetén kijelöli a gyermek új gondozási helyét.

(11) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást és nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(12) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek vagy a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen, ha a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, üdül vagy gyógyintézeti kezelés alatt áll.

(13) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti megszűnésekor, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor a nevelőszülő átadja a gyermekkel kapcsolatos iratokat a működtetőnek és a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatásokkal elszámol.

(14) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell.”

21. § A Gyvt. 66/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/E. § (1) A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy – a 66/D. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve – a működtető általi felmondással szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult vagy abban részesül.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén egyhavi,

b) legalább öt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén kéthavi,

c) legalább tíz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén négyhavi,

e) legalább húsz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén hathavi,

a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díjazás havi átlagának megfelelő összeg.

(4) A végkielégítés mértéke háromhavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díj havi átlagának megfelelő összeggel emelkedik, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.”

22. § (1) A Gyvt. 66/F. §-át megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő alcímmegjelölés lép:

„Munkaidő és szabadság”

(2) A Gyvt. 66/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/F. § (1) A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg.

(2) Az öt vagy annál több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben legalább kettő, legfeljebb hét munkanap szabadság illeti meg. Az ötnél kevesebb gyermeket nevelő nevelőszülőnek a működtető és a nevelőszülő megállapodása alapján naptári negyedévenként legfeljebb hét munkanap szabadság adható, figyelembe véve a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számát, ellátási szükségletét és azt, hogy a nevelőszülő mióta lát el nevelőszülői tevékenységet. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult.

(3) A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – az adott naptári negyedévben kell kivenni.

(4) A nevelőszülő kérésére az egyes negyedévekre járó szabadságok időtartama a naptári éven belül összevonható, feltéve, hogy a nevelőszülő helyettesítése megoldható.

(5) A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díj arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani.

(6) A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128–130. § szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg.

(7) A szabadság tekintetében egyebekben az Mt. 121. §-át, 122. § (1) bekezdését, 125. §-át, 133. §-át és 134. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.”

23. § (1) A Gyvt. 66/G. §-át megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő alcímmegjelölés lép:

„A nevelőszülő segítése és helyettesítése”

(2) A Gyvt. 66/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/G. § (1) A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia

a) a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,

b) a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül,

c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,

d) – gyermekszámtól függetlenül – az a)–c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén.

(2) A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a működtető a nevelőszülő segítéséről másik, helyettesítésre kijelölt nevelőszülő biztosításával vagy a gyermekvédelmi intézmény által biztosított gyermekfelügyelettel is gondoskodhat.

(4) Nem lehet gyermekgondozó az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

(5) Nem lehet gyermekgondozó és a nevelőszülőt nem helyettesítheti olyan másik nevelőszülő, akinek személye ellen a nevelőszülő tiltakozik.”

25. § (1) A Gyvt. a 66/H. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:

„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása”

(2) A Gyvt. 66/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/H. § (1) A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt – a 66/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodásokban meghatározott – díjazás illeti meg.

(2) A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll.

(3) A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg.

(4) A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.

(5) A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.

(6) A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint az (5) bekezdésben meghatározott szükségletű gyermek után a többletdíjra is jogosult.

(7) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása tekintetében egyebekben az Mt. 154. és 155. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)–(5) bekezdését, 161. § (1) és (2) bekezdését, valamint 162–164. §-át alkalmazni kell.”

27. § (1) A Gyvt. a 66/I. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:

„Kártérítési felelősség, jogvita”

(2) A Gyvt. 66/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/I. § (1) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt. 179. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

(2) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a nevelőszülőnek okozott kárért az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdése, 167. §-a és 177. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

(3) A nevelőszülő és a működtető között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt. 285. § (1)–(3) bekezdését, 286. §-át, 287. § (1), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.”

28. § (1) A Gyvt. a 66/J. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:

„A helyettes szülői jogviszony”

(2) A Gyvt. 66/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/J. § (1) A helyettes szülői jogviszony – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – a működtető és a helyettes szülő között, a gyermekek átmeneti gondozása-nevelése céljából, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.

(2) A helyettes szülői jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető.

(3) A helyettes szülői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól az időponttól illetik meg vagy terhelik, amelytől a gyermek ténylegesen a helyettes szülő gondozásába került.

(4) A működtető és a helyettes szülő a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.

(5) A megállapodás módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A helyettes szülői jogviszony megszűnik

a) a helyettes szülő halálával,

b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével vagy

c) a határozott idő lejártával.

(7) A helyettes szülői jogviszony megszüntethető

a) a felek közös megegyezésével,

b) felmondással vagy

c) azonnali hatályú felmondással.

(8) A helyettes szülő a helyettes szülői jogviszonyt harmincnapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a helyettes szülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes az általa gondozott gyermek érdekeivel.

(9) A működtető a helyettes szülői jogviszonyt – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – harmincnapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja.

(10) A működtető azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha

a) a helyettes szülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,

b) a helyettes szülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezte,

c) a helyettes szülővel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be, vagy

d) a bíróság a helyettes szülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette.

(11) A helyettes szülői jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást vagy nyilatkozatokat írásba kell foglalni.”

30. § A Gyvt. 66/K. és 66/L. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„66/K. § (1) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.

(2) A helyettes szülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

(3) A helyettes szülő – a működtető hozzájárulásával – nevelőszülői feladatot vagy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A–66/I. §-ban vagy a 43. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell.

66/L. § A működtető a helyettes szülőt arra az időtartamra, amikor átmeneti gondozást nyújt a gyermeknek, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű helyettes szülői díjban részesíti.”

32. § (1) A Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

[Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen]

„b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,

c) tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén vagy ha azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy ha más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt – gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el.”

(2) A Gyvt. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A beutaló szerv a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot vagy külföldi állampolgárságú gyermek esetében – ide nem értve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt – a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.”

41. § (1) A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak

a gyermek]

„aa) személyazonosító adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó,”

(adatainak a kezelésére.)

(2) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)

„b) az örökbe fogadni szándékozó személy

ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

bc) családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei számára, nevére, nemére, születési idejére és az arra vonatkozó adatokat, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy kivel él egy háztartásban, a gyermekei kivel élnek egy háztartásban és kinek a gondozásában nevelkednek (a továbbiakban együtt: családi helyzetre vonatkozó adatok),

bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,

bf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

bg) örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

bh) – hozzájárulása esetén – fényképét,

bi) hozzájárulását ahhoz, hogy az e pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje.”

(3) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)

„e) az örökbe fogadható gyermek

ea) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

eb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ec) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,

ed) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,

ee) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,

ef) – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,

eg) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,

eh) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

ei) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

ej) fényképét, róla készített mozgóképet,

ek) ea)–ej) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat.”

(4) A Gyvt. 135. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, a nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli

a) az örökbe fogadható gyermek

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ac) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,

ad) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,

ae) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,

af) – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,

ag) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,

ah) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

ai) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

aj) fényképét, róla készített mozgóképet,

ak) aa)–aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy

ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

bc) családi helyzetére vonatkozó adatokat,

bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,

bf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

bg) örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

bh) – hozzájárulása esetén – fényképét,

bi) hozzájárulását ahhoz, hogy a 135. § (5) bekezdés b) pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje,

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a vagyoni helyzetére, családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat.”

(5) A Gyvt. 135. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A központi hatóság a nevelésbe vett gyermek külföldre történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli

a) a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermek

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ac) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,

ad) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,

ae) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,

af) gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,

ag) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,

ah) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

ai) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

aj) fényképét, róla készített mozgóképet,

ak) aa)–aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat,

b) a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy

ba) személyazonosító adatait,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

bc) családi helyzetére vonatkozó adatokat,

bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,

bf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

bg) az örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

bh) – hozzájárulása esetén – fényképét,

c) a külföldön élő örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

d) a külföldre örökbe adott gyermek helyzetéről, beilleszkedéséről szóló jelentésben foglalt adatokat,

e) a külföldre örökbe adott gyermek személyazonosító adatait.”

42. § (1) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli

a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő]

„aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,”

(2) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli

a gyermek]

„ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, fényképét,”

(3) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli

az örökbe fogadni szándékozó személy]

„ca) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és hozzájárulása esetén a fényképét,”

(4) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli

az örökbe fogadó szülő]

„da) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,”

43. § A Gyvt. XXI. Fejezet „Adatkezelés” cím „Általános szabályok” alcíme a következő 136/B. §-sal egészül ki:

„136/B. § A gyámhatóság a fiatalok életkezdési támogatásának megállapítása céljából a gyermeknek a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 9/B. §-ában foglalt adatait az ott meghatározott gyakorisággal átadja a kincstárnak.”

44. § A Gyvt. 141/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az örökbe fogadni szándékozó személy

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,

ac) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

b) az örökbe fogadható gyermek

ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat.”

45. § A Gyvt. 141/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – naprakész adatok alapján – tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.”

46. § A Gyvt. a következő 141/E. és 141/F. §-sal egészül ki:

„141/E. § (1) Az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás biztosítása és az örökbefogadási ügyek minél rövidebb határidőn belüli elintézése céljából – a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló kormányrendeletben meghatározott, informatikai programmal támogatott nyilvántartási rendszerben és eljárás szerint vezetett – egységes örökbefogadási nyilvántartás működik. Az egységes örökbefogadási nyilvántartást a miniszter vezeti, aki az egységes örökbefogadási nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával kizárólag a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. §-a (2) bekezdése szerinti szervezetet bízhat meg.

(2) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza

a) a 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat,

b) a 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,

c) a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat,

d) a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat.

(3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.

(4) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja

a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat,

b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 135/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,

c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat,

d) a központi hatóság a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat.

(5) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a létrejött örökbefogadásokban érintett személyek adatait az örökbe fogadott gyermek nagykorúságának elérésekor zárolni kell. A zárolt adatokkal – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – további művelet nem végezhető.

(6) A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri az adatszolgáltatást.

(7) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésekor az attól számított öt évig zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésétől számított öt év elteltével törölni kell.

(8) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadni szándékozó személynek az adatait, aki nem fogad örökbe gyermeket, az örökbefogadásra való alkalmasságának megszűnésétől számított tíz év elteltével törölni kell.

141/F. § (1) Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából

a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint azokhoz az adatokhoz, amelyekhez a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából az országos örökbefogadást elősegítő szerv vagy a központi hatóság hozzáférést biztosít számára,

b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet

ba) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz,

bb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekre vonatkozó adataihoz, akinek az örökbefogadását elősegíti,

bc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadni szándékozó személyre vonatkozó adataihoz, akivel a nyílt örökbefogadás elősegítésére megállapodást kötött,

c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv

ca) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz,

cb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadható gyermekekre vonatkozó adataihoz,

cc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadni szándékozó személyekre vonatkozó adataihoz, kivéve azon örökbe fogadni szándékozó személyek adatait, akik nem járultak hozzá ahhoz, hogy az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével adataikat az örökbe fogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése céljából kezelje,

cd) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadó szülőkre vonatkozó adataihoz,

ce) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a válsághelyzetben lévő várandós anyára, a vér szerinti szülőre vonatkozó adataihoz,

d) a központi hatóság az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekekről vezetett adataihoz, amelyekhez az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek külföldre történő örökbefogadásának előkészítése céljából számára hozzáférést biztosít.

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat – a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – az egységes örökbefogadási nyilvántartás adataiból tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről. Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartás általa hozzáférhető adatai alapján nem talál a gyermek számára örökbefogadó szülőt, haladéktalanul megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet.

(3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult.

(4) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.

(5) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

(6) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból történő adatszolgáltatás térítésmentes.”

50. § (1) A Gyvt. 151. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon

a) a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben,

b) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben,

c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben

biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.

(2a) Ha a gyermek, tanuló szakosított szociális ellátást nyújtó, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó vagy bentlakásos nevelési-oktatási intézményben van elhelyezve, a (2) bekezdésben szereplő napokon kívül, valamint a déli meleg főétkezésen és a két további étkezésen felül a gyermekek, tanulók számára az étkeztetést az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója biztosítja, a (2b) bekezdésben foglaltak kivételével.”

(2) A Gyvt. 151. §-a a következő (2b)–(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A települési önkormányzat biztosítja a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott kollégiumban a (2) bekezdésben foglalt étkezésen kívüli további étkezést.

(2c) A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.

(2d) Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

(2e) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

(2f) Ha a (2), a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.”

(3) A Gyvt. 151. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Gyermekétkeztetés esetén a 146. §-t, a 147. § (4) bekezdését, a 148. § (1), (4), (5), (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.”

51. § A Gyvt. a következő 161/L–161/N. §-sal egészül ki:

„161/L. § (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 84–86. §-t, továbbá az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvénnyel megállapított 87. és 88. §-t a 2014. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

(2) A gyermekvédelmi gyámi feladatokat 2015. január 1-jétől kell kötelezően önálló munkakörben ellátni.

(3) A gyermekvédelmi gyám kirendeléséig a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja a 2014. január 1-jén

a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, valamint

b) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek

családgondozását.

(4) Ha az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló, az egyházi, nem állami fenntartó által fenntartott gyermekotthonban vagy nevelőszülői hálózatban családgondozó, utógondozó vagy család- és utógondozó munkakörben foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyban, gyermekvédelmi gyámi munkakörben történő továbbfoglalkoztatását az állami fenntartó vállalja, az érintettek munkaviszonyának közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulására a 145/B. § (1)–(7) és (9)–(15) bekezdését kell alkalmazni.

161/M. § (1) Az átmeneti gondozásba, gyermekvédelmi szakellátásba 2013. december 31-ét követően bekerült, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél kell elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

(2) A 2014. január 1-jén átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő,

a) harmadik életévüket be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2014. december 31-éig,

b) harmadik életévüket betöltött, de hatodik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2015. december 31-éig,

c) hatodik életévüket betöltött, de tizenkettedik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2016. december 31-éig

kell gondoskodni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével. A befogadó szülőnél való elhelyezés nem járhat az együttnevelkedő testvérek szétválasztásával.

161/N. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 54/A. §-át a 2013. december 31-ét követően nevelésbe vett gyermek ügyében kell alkalmazni. A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét a Módtv.-vel megállapított 54/A. §-ra tekintettel nem lehet megváltoztatni.”

52. § A Gyvt. 162. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„g) a személyes adatok kezelésére és az egységes örökbefogadási nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatfeldolgozójának feladataira vonatkozó szabályokat,

h) a helyettes szülői jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit,”

53. § A Gyvt. a következő 163–166. §-sal egészül ki:

„163. § (1) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonya e törvény erejénél fogva 2014. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakul át.

(2) A Módtv.-vel megállapított 66/B. § (1) bekezdésben meghatározott írásbeli keretmegállapodást a működtetőnek 2014. június 30-áig kell megkötnie a nevelőszülővel. Ha a 2013. december 31-én nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy az átalakult jogviszonyra tekintettel 2014. június 30-áig nem köt keretmegállapodást a működtetővel, jogviszonyát 2014. szeptember 30-áig meg kell szüntetni.

(3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony időtartamába bele kell számítani a hivatásos nevelőszülői jogviszony időtartamát.

(4) Ha a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek 2016. december 31-éig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött ideje összeszámítva eléri a huszonöt, harminc vagy negyven évet, számára a 2013. december 31-én hatályos 66/M. § szerint jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom összegének meghatározásakor a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint járó hivatásos nevelőszülői díjat kell figyelembe venni.

(5) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás. A hivatásos nevelőszülőt a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint megillető 13. havi juttatás összegét egyenlő mértékben elosztva havonta kell folyósítani.

(6) A 2013. december 31-én ikergyermekeket nevelő nevelőszülő díjazása a gyermekek után járó gyermekgondozási támogatásra való jogosultság lejártáig, de legkésőbb 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető nevelőszülői díj és gyermekgondozási támogatás együttes összege, feltéve, hogy a nevelőszülő a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint jogosult lenne gyermekgondozási támogatásra.

(7) A 2013. december 31-én nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nála elhelyezett gyermek gondozása céljából az Mt. 128. §-a alapján 2013. december 31-én igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – függetlenül attól, hogy a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a Cst. 50/C. §-a alapján 2013. december 31-én megszűnik –, a fizetés nélküli szabadság eredetileg megállapított időpontjáig, de legkésőbb 2014. június 30-áig fennáll és 2014. június 30-án e törvény erejénél fogva megszűnik.

(8) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a 2013. évre járó és ki nem vett szabadságát a 2014. évben ki kell adni.

(9) A 66/I. § (1) bekezdése szerinti kártérítési felelősség a 2013. december 31-ét követően létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra terjed ki.

(10) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy a (11) bekezdésben foglalt eset kivételével nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

(11) Ha a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy a saját gyermekeit is beszámítva ötnél több gyermek ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.

164. § A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét kizárólag a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulása miatt nem lehet megváltoztatni.

165. § (1) 2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az foglalkoztatható, aki a Módtv.-vel megállapított 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzést

a) eredményesen elvégezte, vagy

b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítés első modulzáró vizsgájának sikeres letételét követően vállalja, hogy a foglalkoztatásának megkezdésétől számított két éven belül azt eredményesen elvégzi. 2016. december 31-ig a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez – az egyéb feltételek fennállása esetén – elegendő a 2013. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzése.

(2) Mentesül az 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzés elvégzése alól az a személy, aki 2013. december 31-én

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezik,

b) nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban áll, vagy

c) nevelőszülői jogviszonyban áll és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.

166. § (1) A Módtv.-vel megállapított 141/E. § szerinti egységes örökbefogadási nyilvántartásnak 2014. január 1-jétől azon örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet XIII. számú adatlap D) része szerinti adatokat kell tartalmaznia, aki tekintetében 2013. december 31-ét követően indult az örökbefogadás előtti eljárás.

(2) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak 2014. március 15-étől az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell

a) azon örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet XIII. számú adatlap D) része szerinti adatokat, aki tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően indult az örökbefogadás előtti eljárás,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet 5. melléklet B) adatlapja szerinti adatokat, aki tekintetében akár 2014. március 15-ét megelőzően, akár azt követően indult az örökbefogadás előtti eljárás, és

c) az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó, 135. § (5) bekezdés c) pontja és 135/A. § (1a) bekezdése szerinti adatokat.

(3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a 141/E. § (2) bekezdése szerinti teljes adattartalommal 2014. július 1-jétől kell működnie.

(4) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti adatokat 2014. január 1-jétől kizárólag az egységes örökbefogadási nyilvántartásba tölti fel, azokat a 141. § (1) bekezdés c) pontja szerinti saját nyilvántartásába nem veszi fel.

(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet

a) a (2) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat 2014. március 14-éig a 141. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a 141/B. § szerinti saját nyilvántartásában vezeti, és

b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó adatokat 2014. március 15-től nem a 141. § (1) bekezdés c) pontja és 141/B. § szerinti saját nyilvántartásában, hanem kizárólag az egységes örökbefogadási nyilvántartásban vezeti.

(6) 2014. június 30-án

a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 141. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartást,

b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 141/B. § szerinti nyilvántartást,

c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 141/C. § szerinti nyilvántartást, és

d) a központi hatóság a 141/D. § szerinti nyilvántartást

lezárja és adattartalmukat zárolja. A zárolt adatokkal – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – további művelet nem végezhető.

(7) A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri az adatszolgáltatást.

(8) 2014. január 1-je és június 30-a között a 62. § (2) bekezdése, a 80/A. § (6) bekezdése és a 141. § (4) bekezdése rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy egységes örökbefogadási nyilvántartás alatt az országos örökbefogadást elősegítő szerv által vezetett, a 141/C. § szerinti nyilvántartást kell érteni.”

56. § (1) A Gyvt.

- a) 11/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén” szövegrész helyébe a „gyámhatóság által tartott tárgyaláson” szöveg,

- b) 15. § (7) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülői” szövegrész helyébe a „befogadó szülői” szöveg,

- c) 20/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „kérelem benyújtását közvetlenül megelőző” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtását megelőző” szöveg,

- d) 53/A. § (2) bekezdésében a „nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon” szövegrész helyébe az „a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon” szöveg,

- e) 56. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 101. § (3) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 141/C. § (1) bekezdésében, 141/D. § (1) bekezdésében, 150. § (6) bekezdés d) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

- f) 62. § (2) bekezdésében, 141. § (4) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartás” szövegrész helyébe az „egységes örökbefogadási nyilvántartás” szöveg,

- g) 67/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „városfejlesztési” szövegrész helyébe a „településfejlesztési” szöveg,

- h) 81/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyám (hivatásos gyám)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,

- i) 100. § (5) bekezdésében az „otthont nyújtó ellátás” szövegrész helyébe az „otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás” szöveg,

- j) 101. § (2) bekezdés j) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartás működtetéséről” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadás elősegítéséről” szöveg,

- k) 135. § (10) és (11) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 162. § (1) bekezdés f) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg,

- l) 141/C. § (1) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg, valamint az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezet” szöveg,

- m) 141/C. § (2) bekezdésében az „Az országos örökbefogadási nyilvántartás” szövegrész helyébe az „A nyilvántartás” szöveg,

- n) 141/C. § (3) bekezdésében az „Az országos örökbefogadási nyilvántartásból” szövegrész helyébe az „A nyilvántartásból” szöveg,

- o) 141/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg,

- p) 146. § (1) bekezdésében az „utógondozói ellátásért” szövegrész helyébe az „utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért” szöveg

lép.

57. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.

- a) 5. § s) pont sa) alpontjában az „ , a nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,

- b) 66/L. §-át megelőző alcím,

- c) 66/M. és 66/N. §-a,

- d) 66/O. §-a és az azt megelőző alcím,

- e) 66/P. §-a.

58. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a következő 140/V. §-sal egészül ki:

„140/V. § A 88. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézmények 2014. évi intézményi térítési díja megegyezik a 2013. évben megállapított intézményi térítési díjjal. A fenntartó az intézményi térítési díjat a 2013. évi fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben korrigálhatja.”

59. § Hatályát veszti az Szt.

- a) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában az „ , a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,

- b) 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 140/R. §-a.

60. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 21. pontja a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Bér:)

„g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.”

61. § Az Szja. tv. 24. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem önálló tevékenység)

„h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.”

62. § Az Szja. tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. A szociális és más ellátások közül adómentes:)

„1.7. a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás;”

63. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „hivatásos nevelőszülői jogviszonyban” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban” szöveg lép.

64. § Hatályát veszti a Tbj.

- a) 4. § k) pont 1. alpontjában az „a hivatásos nevelőszülői díj,” szövegrész,

- b) 16. § (1) bekezdés s) pontja.

65. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § A 20/B–21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.”

67. § A Cst. 4. § g) pontjában a „nevelőszülői jogviszonya” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya” szöveg lép.

68. § Hatályát veszti a Cst.

- a) 4. § h) pontja,

- b) 7. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a hivatásos nevelőszülő,” szövegrész,

- c) 11. § (1) bekezdés g) és j) pontjában, valamint 15. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , hivatásos nevelőszülőnél” szövegrész,

- d) 19. §-ában és 23. §-ában a „nevelőszülő,” szövegrész,

- e) 20. § (1) bekezdésében az „a nevelőszülő,” szövegrész.

69. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdés d) pontja.