2013. évi CCI. törvény — mi változott? 2014. január 2.

14. § A Tpvt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja az e törvényben és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat. A Gazdasági Versenyhivatal ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt – különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén – korlátozó vagy a verseny feltételeit – ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is – befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket az önkormányzati rendeletek kivételével. A jegyző kezdeményezheti az önkormányzati rendelet tervezetének véleményezését a Gazdasági Versenyhivatalnál.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében – különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és az annak védelmével kapcsolatos tájékozottság növelésével – hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.”

15. § A Tpvt. a következő 33/A. §-sal és 33/B. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot; a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke gyakorolja. E jogkörében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás keretében a személyi juttatások kiemelt előirányzatot is növelheti.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit kizárólag az Országgyűlés csökkentheti.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal székhelye Budapest.

33/B. § A Gazdasági Versenyhivatal minden évben az augusztus 20-át megelőző tíz munkanapon, valamint a december 24-e és január 1-je közötti munkanapokon igazgatási szünetet tart.”

16. § A Tpvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”

17. § A Tpvt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

a) vezeti a Gazdasági Versenyhivatalt,

b) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt,

c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal létszámkeretét, kiadmányozási rendjét,

d) gyakorolja – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett, ellátja a Kttv.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,

e) kijelöli az 1/2003/EK tanácsi rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,

f) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét.”

18. § A Tpvt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával ellátja – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.”

19. § (1) A Tpvt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben meghatározott feladatokat. A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”

(2) A Tpvt. 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője közszolgálati jogviszonyának fennállását a Versenytanács tagjává való kinevezése nem érinti. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével újra be kell sorolni, és vissza kell helyezni a megbízatása előtt általa betöltött munkakörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más munkakörbe kell kinevezni. Ha a megváltozott munkakörbe való kinevezés miatt a köztisztviselő felmentését kéri, a Kttv. 48. § (7) bekezdése alkalmazásában a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörként a versenytanácstagi megbízatást kell figyelembe venni.”

20. § A Tpvt. 38. §-a és 39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„38. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, illetve a Versenytanács tagjának megbízatása és – a 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – közszolgálati jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) 70. életéve betöltésével,

c) halálával,

d) lemondásával,

e) összeférhetetlenségének megállapításával,

f) felmentésével.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese és a Versenytanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben – az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére – a köztársasági elnök állapítja meg.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának lemondását írásban – az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök útján – kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a megbízatás megszűnésének időpontját – az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök javaslatára – a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az elnök esetén a miniszterelnökhöz, egyéb esetben az elnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál; egyebekben a lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának összeférhetetlenségét – az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére – a köztársasági elnök állapítja meg.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Versenytanács tagját a köztársasági elnök – az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére –

a) felmenti, ha

aa) kilencven napon túl – neki felróható okból – nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak,

ab) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a Kttv.-ben, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy

ac) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve

b) felmentheti, ha száznyolcvan napon túl – neki fel nem róható okból – nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(6) Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének megállapítására vagy felmentésére vonatkozó előterjesztést – az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök – a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően megküldi az érintett részére, aki a Kttv.-nek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet az érintett haladéktalanul megküldi az összeférhetetlenség kimondása, illetve a felmentés iránt előterjesztésre jogosultnak.

(7) Az összeférhetetlenség megállapítására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztés a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

39. § A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel, panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói munkaköröket a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.”

21. § A Tpvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és a vizsgáló további jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet (összeférhetetlenség).”

22. § A Tpvt. a következő 41. §-sal egészül ki:

„41. § (1) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálatával, az igazolásra való felhívással, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésével és az összeférhetetlenség megszüntetésére felhívással összefüggő jogkör gyakorlója az elnök tekintetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja tekintetében az elnök.

(2) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.”

23. § A Tpvt. 42. §-a és 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„42. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a miniszterrel, elnökhelyettese a közigazgatási államtitkárral, főtitkára a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a, a főtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletményének 90%-a, továbbá az elnök és az elnökhelyettes illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a, a főtitkár illetménykiegészítése az alapilletményének 70%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, főtitkárát és a Versenytanács tagját minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.

(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, a megbízatás megszűnése esetén – kivéve, ha a megbízatás a 38. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott okból vagy a 38. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból történő felmentés miatt szűnik meg – további három hónapon keresztül a havi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(4) Ha a megbízatás megszűnésére a megbízatás kezdetétől számított három év eltelte után kerül sor, a (3) bekezdésben meghatározott juttatás minden további, e megbízatásban eltöltött év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi illetménynél.

(5) Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(6) A Versenytanács tagjának a 37. § (4) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatása esetén a (3), illetve (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelkezésekben meghatározottak szerint juttatás helyett az ott meghatározott időtartamokig a köztisztviselőt megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.

42/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve – a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott – fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. § (1) bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.

(2) A köztisztviselő

a) pályakezdőként gyakornok,

b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,

e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos

besorolást kap.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a c)–f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.”

24. § A Tpvt. a következő 42/B. §-sal és 42/C. §-sal egészül ki:

„42/B. § (1) A köztisztviselő a Gazdasági Versenyhivatal elkülönült szervezeti egységének vezetésére irodavezetői, irodavezető-helyettesi, illetve csoportvezetői munkakörbe nevezhető ki. Az irodavezető helyettesítésére – szervezeti egység vezetése nélkül – egy szervezeti egységnél legfeljebb egy irodavezető-helyettesi munkakör tölthető be.

(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Gazdasági Versenyhivatalban tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezető-helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezetői illetményre jogosult.

42/C. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye

a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,

b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,

c) tanácsos

ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,

cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,

d) vezető tanácsos

da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,

db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,

e) főtanácsos

ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,

eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,

f) vezető főtanácsos

fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,

fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.

(2) A vezető alapilletménye

a) csoportvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,

b) irodavezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,

c) irodavezető esetében az illetményalap 9-szerese.

(3) A vezetői illetménypótlék mértéke

a) csoportvezető esetében az alapilletmény 20%-a,

b) irodavezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,

c) irodavezető esetében az alapilletmény 90%-a.

(4) A gyakornokot három, a fogalmazót öt, a tanácsost tíz, a vezető tanácsost tizenegy, a főtanácsost tizenkét, a vezető főtanácsost tizenhárom munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadság mértéke csoportvezetőnél tizenkét, irodavezető-helyettesnél és irodavezetőnél tizenhárom munkanap.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a különös felelősséggel járó vizsgálói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő részére vizsgálói pótlékot állapíthat meg. A vizsgálói pótlékra jogosító munkaköröket – munkakörelemzés és -értékelés alapján – a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg. Vizsgálói pótlékként legfeljebb a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető azzal, hogy ha a köztisztviselő tekintetében alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a vizsgálói pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.

(6) A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.

(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Gazdasági Versenyhivatal megállapított létszámkeretének legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig – az adott évet követő év február végéig – érvényes.”

25. § A Tpvt. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.”

26. § A Tpvt. 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről – a vezetőképzést is ideértve – a Gazdasági Versenyhivatal maga gondoskodik. A képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.

(2) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók teljesítményértékelésének és minősítésének rendjére, eljárására és szintjeire, a kiválasztási eljárásra, a kiválasztás rendjére és feltételeire, a pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat.”

85. § A Tpvt. a következő 95/C. §-sal egészül ki:

„95/C. § (1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 37. § (4) bekezdését, 38. §-át, 41. §-át és 42. §-át az e rendelkezés hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 42/A–42/C. §-ának hatálybalépését követő harminc napon belül gondoskodni kell az Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő 42/A–42/C. § szerinti besorolásáról és fizetési fokozatának megállapításáról. A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő illetménye és szabadsága – a Kttv. 133. §-a szerinti eltérítést ide nem értve – az abban a munkakörben való foglalkoztatásáig, amelyben a 42/A–42/C. §-ának hatálybalépését megelőzően foglalkoztatták, a 42/A–42/C. §-ának alkalmazása során nem csökkenhet.”

88. § (1) A Tpvt.

- 1. 35/A. § (1) bekezdésében a „34/A. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „34/A. §-ban” szöveg,

- 2. 35/A. § (2) és (3) bekezdésében a „34/A. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „34/A. §-ban meghatározott” szöveg,

- 3. 35/A. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés szerinti” szöveg,

- 4. 43. § (2) bekezdésében a „vizsgálónak” szövegrész helyébe a „vizsgálói munkakört betöltő köztisztviselőnek” szöveg

lép.

89. § (1) Hatályát veszti a Tpvt. 35. § (4)–(7) bekezdése, 36. § (3) és (4) bekezdése, 40. § (2), (3) és (5) bekezdése.