2013. évi CC. törvény — mi változott? 2013. december 1.

4. § Az Szja tv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben)

„a) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;”

11. § (1) Az Szja tv. 65. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha]

„b) a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.”

17. § Az Szja tv. 84/Y. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/Y. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvény

a) 28. § (2) bekezdése szerinti bevételt szerző magánszemély – a biztosító felhívására – írásban nyilatkozik arról, hogy a 2013. január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2013. január 1-jét megelőzően más személy – nem szerződőként – milyen összegben fizetett az 1. számú melléklet 2013. január 1-jét megelőzően hatályos 6. pont 6.3. alpontja szerinti adómentes díjat, ennek hiányában a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően teljesített saját befizetésének összegével a bevételt nem lehet csökkenteni;

b) 65. § (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni;

c) 1. számú melléklete 6. pont 6.9. alpontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni, valamint az említett alpont díjfizetés gyakoriságára vonatkozó rendelkezését a 2012. december 31-ét követő első díjfizetéstől (díjelőírástól) kell megfelelően alkalmazni.

(3) A 67/A. § és 67/B. § alkalmazásában nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül annak a részvénytársaságnak a részvénye, amely 2014. március 14-én nyilvánosan működött, feltéve, hogy a részvénytársaság alapszabályát 2014. március 14-ét követően nem módosították.

(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f)–g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.

(5) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőző napon az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok nyilvántartásában szereplő munkáltatói értékpapír-juttatási programok keretében juttatott értékpapírok adókötelezettsége megállapítása során a 77/C. §-nak az említett módosítás hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit alkalmazni lehet.

(6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 44/C. §-t kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződésre – ide nem értve a 2014. január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződést – és annak díjára lehet alkalmazni.

(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 65. § (1) bekezdés c) pontját első alkalommal a 2013. december 31-ét követően megszolgált kamatjövedelem juttatására kell alkalmazni.

(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 67/B. § (11)–(13) bekezdését a korábban megkötött tartós befektetési szerződésekre is lehet alkalmazni.

(9) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) bekezdés f) pontja, 12. § c) pontja,13. § (1) bekezdés a) alpontja, 44/B. § (4) bekezdés, 65. § (3) bekezdés a) pont ac)–ad) alpontja, (3a) bekezdése, (6a) bekezdése, 1. számú melléklet 4. pont 4.27. alpontja, 7. pont 7.15. alpont b) alpontja, 7.25. alpontja, 8. pont 8.21. alpontja, 9. pont 9.5.1. alpont a)–c) alpontja a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.

(10) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.14. alpontja az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható.

(11) E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában foglaltakat a 2013. január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell alkalmazni.”

- a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

- 2. 11/A. § (1) bekezdés f) pontjában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette” szöveg;

- 4. 12. § c) pontjában a „vállalkozó, és” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és” szöveg;

- 7. 44/B. § (4) bekezdésében a „rendelkezett” szövegrész helyébe a „rendelkezett (ide nem értve az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést)” szöveg;

- 17. 65. § (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában a „létrejötte évét” szövegrészek helyébe a „létrejöttét” szöveg, (3a) bekezdés a) pontjában a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván” szövegrész helyébe a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván” szöveg, (3b) bekezdésében a „díjfizetés időpontjától” szövegrész helyébe a „díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától” szöveg, (6a) bekezdésében a „kockázati biztosítási díjat, vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített – rendszeres” szövegrész helyébe a „kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki – rendszeres” szöveg;

- 22. 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont b) alpontjában a „kiegészítő szolgáltatásból származó” szövegrész helyébe a „kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból származó” szöveg, a „pénzügyi vállalkozásnak az adott” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak az adott” szöveg, a „10 000 forintot” szövegrész helyébe a „20 000 forintot” szöveg;

- 10. 80. § c) pontjában a „természetbeni” szövegrész;

26. § A Tao. törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja

a) a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra,

b) a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése

ba) értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és

bb) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részére.”

30. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

[Látvány-csapatsport támogatása (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):

a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére]

„af) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására;”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.”

31. § A Tao. törvény a következő 29/V. §-sal egészül ki:

„29/V. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 17. § (7) bekezdését az adózó a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22. § (1), (3) és (4) bekezdését, (6)–(8) bekezdését, 22/C. § (3) bekezdés a) pontját, (3a), (3c) és (4a) bekezdését, a 3. számú melléklet A) rész 12. pontját a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését a hatálybalépése napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.”

- c) 28. § (5) bekezdésében a „ráfordításként elszámolt” szövegrész.

- j) 7. § 8. pontjában a „létrejött pénzügyi vállalkozást” szövegrész helyébe a „létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást” szöveg

42. § A Katv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával – de legkorábban 2013. január 1-jén – jön létre.”

48. § A Katv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”

50. § A Katv. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított.”

51. § A Katv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;

csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.”

52. § A Katv. a következő alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:

„20/A. Egyszerűsített vállalkozói adó

28/A. § Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.”

53. § A Katv. a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 13. §, 20. § (1), (2) bekezdés, (4) bekezdés h) pont, (5) bekezdés f) pont, g) pont, h) pont, (6) bekezdés f) pont, (13) bekezdés c) pont, 26. § (2) bekezdés és 28/A. § rendelkezését a 2013. adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdés rendelkezését a 2013. adóévre az adózó választása szerint alkalmazza.”

62. § (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki]

„f) – a (6)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel – jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő

fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,

fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,

fc) – az fa) és fb) pontban nem említett – jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom

egytizenketted részének megfelelő összegben.”

(2) A Jöt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő), részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)–c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt, beszerzésre kerülő

a) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel,

b) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel,

c) – az a) és b) pontokban nem említett – jövedéki termék mennyiségére

számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén.”

87. § A Jöt. 129. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

„d) a szárított dohány, illetve fermentált dohány behozatalával, kivitelével, tárolásával illetve birtoklásával kapcsolatos e törvényben nem szabályozott követelményeket, illetve regisztrációs eljárás szabályait.”

- 13. 58. § (1) bekezdés e) pontjában a „bekeverése is” szövegrész helyébe a „bekeverése, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kiszerelése is” szöveg,

- 14. 58. § (4) bekezdés d) pontjában a „szénhidrogént vasúti” szövegrész helyébe a „szénhidrogént palackban vagy vasúti” szöveg,

- 15. 58. § (5) bekezdés d) pontjában a „80 millió forint” szövegrész helyébe a „80 millió forint, és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktárt, mely esetén adóraktáranként 20 millió forint” szöveg,

- 17. 59. § (6) bekezdés b) pontjában a „szerinti – alacsonyabb adómérték” szövegrész helyébe a „szerinti alacsonyabb, a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb – adómérték” szöveg,

90. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha)

„b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy

ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év

[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”

101. § Az Áfa tv. 225. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik.”

(2) Az Art. 175. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:

„(30) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.”

185. § Az Art. a 176/F. §-t követően a következő új alcímmel és 176/G–176/H. §-okkal egészül ki:

„Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása

176/G. § (1) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.

(2) Ezen alcím és a 175. § (30) bekezdése alkalmazásában üzemeltető

a) a külön jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett, vagy

b) a külön jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó.

176/H. § (1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekinteni.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter állapítja meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(6) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(7) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az ár mértékében másképp nem állapodtak meg, és a szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) Ha a felek az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás ára tekintetében másképp nem állapodtak meg, a legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(9) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kikötött áron kell teljesíteni.

(10) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,

c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.

(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny, és nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.

(12) A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (10) bekezdésben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

187. § Az Art. a 181/A. §-t követően a következő 181/B. §-sal egészül ki:

„181/B. § (1) E törvény 176/G–176/H. §-a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény 176/G–176/H. §-ainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

200. § (1) A Tbj. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.”

213. § Az Eat. a következő 464/D. §-sal egészül ki:

„464/D. § A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát

a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,

b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,

c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,

d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,

e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány

tanúsítja, az a)–d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.”

(3) Az Eat. 466. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában:)

„9. tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”

215. § Az Eat. a következő 467/C. §-sal egészül ki:

„467/C. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 464/D. § és 466. § 9. pontja visszamenőlegesen 2013. augusztus 29-étől alkalmazható.”

219. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.”

221. § Az Szt. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)–(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.”

227. § Az Szt. 155. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.”

228. § Az Szt. a következő XIII. fejezettel egészül ki:

„XIII. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG

A bizottság létrehozása

171. § (1) A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére a miniszter szakértőkből Országos Számviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.

(3) A miniszter a bizottság tagjainak legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.

A bizottság feladata

172. § A bizottság feladata:

a) rendszeresen javaslatokat tesz a miniszter részére e törvény esetleges módosításának kezdeményezésére, számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újak megalkotására,

b) ellátja a 176. § szerinti nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos, a 178. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatokat,

c) figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, a felmerülő problémák megoldására javaslatot ad a miniszter részére,

d) rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére, felülvizsgálatára,

e) a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókat tájékoztatja.

A bizottság működése

173. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti.

(2) A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.

(3) A bizottság a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kialakítja és írásban rögzíti szervezeti és működési rendjét.

(4) A bizottság munkája – a szervezeti és működési rendben szabályozott kivételektől eltekintve – nyilvános.”

229. § Az Szt. 177. §-a a következő (33)–(38) bekezdéssel egészül ki:

„(33) E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, valamint 78. § (8) bekezdését a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

(34) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, 81. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 117. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(35) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 81. § (2) bekezdés b) pontját a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

(36) Azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyek korábban akkreditációval rendelkeztek, e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 152. § (2a) és (2b) bekezdés rendelkezéseit azok hatálybalépését követő év január 1-től kell alkalmazni.

(37) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 171. § (1) bekezdése alapján a miniszter 2014. április 1-ig gondoskodik az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról.

(38) A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás – a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított – összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti.”

230. § Az Szt. 178. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréhez nyújtott támogatás elszámolásának részletes szabályait.”

- 2. 40. § (4) bekezdésében, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont II/2. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész H pont I/2. sorában az „Átváltoztatható” szövegrész helyébe „Átváltoztatható és átváltozó” szöveg,

- 3. 42. § (6)–(7) bekezdésében, a 91. § (b) pontjában, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont III/1. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész D. pont 1. sorában az „átváltoztatható” szövegrész helyébe „átváltoztatható és átváltozó” szöveg,

- 4. 47. § (10) bekezdésében, 73. § (4) bekezdésében, 78. § (8) bekezdésében az „utólag elszámolt ellenérték-különbözet” szövegrész helyébe az „utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet” szöveg,

232. § Hatályát veszti az Szt. 2/A.§ (1)–(5) bekezdésében a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő” szövegrész.

234. § (1) A Kkt. 111. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés)

„d) elfogadja a kamara – egyes területi szervezetek pénzügyi tervét önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi tervét és az – egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),”

(2) A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés)

„f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai, a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását, továbbá a főtitkár és a főtitkári hivatal főkönyvelőjének javadalmazását,”

235. § A Kkt. 120. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget.”

236. § A Kkt. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főtitkárt pályázat útján kell kinevezni. Főtitkár az lehet, aki felsőfokú gazdasági iskolai végzettséggel, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, valamint legalább 5 éves igazolt vezetői gyakorlattal rendelkezik. Főtitkár lehet az is, aki nem tagja a kamarának.”

237. § (1) A Kkt. 189. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához szakértőt vehet igénybe. Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ellenőrre vonatkozó kizárási ok áll fenn.”

238. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/E–208/H. §-sal egészül ki:

„208/E. § A 2013. december 31-én könyvvizsgáló cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 2. § 14. pontjának, valamint a 34. § (1) bekezdésének 2014. december 31-ig köteles megfelelni. A kamara 2014. december 31-ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat. A kamara egyéni vállalkozóknak a könyvvizsgálói cégek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárása díjmentes.

208/F. § A 120. § (6) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából annak hatálybalépése előtt betöltött tisztségeket is figyelembe kell venni. A korlátozást a 120. § (6) bekezdés hatálybalépését követő választásokra kell alkalmazni.

208/G. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 111. § f) pontját a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, illetve kinevezésekre kell alkalmazni.

208/H. § Amennyiben e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor a hivatalban lévő főtitkár nem felel meg a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak, úgy a kamara legkésőbb 2014. december 31-ig gondoskodik olyan főtitkár kinevezéséről, aki megfelel a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak.”

- 4. 50. § (7) bekezdésében a „külön nyilvántartást” szövegrész helyébe a „külön – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást” szöveg,

- 5. 159. § (3) bekezdésében a „minőségellenőrök nyilvántartása” szövegrész helyébe a „minőségellenőrök – közhiteles nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartása” szöveg,

- 6. 173/C. § (5) és (8) bekezdésében, valamint a 193. § (7) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg

243. § A Távhő. törvény a következő új alcímmel egészül ki:

„Átmeneti rendelkezések

18. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 8. § (1)–(6), (8) bekezdését – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2014. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”

245. § Hatályát veszti a Távhő. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.

259. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés és a 35. § (2a) bekezdés tekintetében terjed ki.”

(2) A Vagyontv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon.”

(3) A Vagyontv. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv – ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot –, ennek intézménye, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.”

(4) A Vagyontv. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett – ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is – az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.”

260. § A Vagyontv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg lép.

- 5. 10/A. § (1) bekezdésében a „Hgt.-ben” szövegrész helyébe a „Ht.-ben” szöveg,

288. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. §-a a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7. Szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke.

8. Elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a.”

289. § A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„c) létesítő okirata alapján legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;

d) projekttársaságon, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságon, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságon kívül más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel, azzal, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságban nem rendelkezhet több mint 10%-os részesedéssel vagy szavazati joggal;”

290. § (1) A Szit. tv. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve elővállalkozás adózót határozattal törli a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve elővállalkozások nyilvántartásából, ha)

„a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó 90 napon – a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éven – belül nem pótolja;”

(2) A Szit. tv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság bejelentése alapján vagy hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, végzésben – 90 napos, a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éves határidővel – felszólítja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást vagy társaságot azok pótlására. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság a feltételeknek a határidőn belül nem tesz eleget, az állami adóhatóság a nyilvántartásból a határidő leteltét követő nappal törli. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”

291. § A Szit. tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személy nem lehet – kivéve, ha a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően döntenek – vezető tisztségviselő hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, ingatlanértékelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, továbbá olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású személyként alkalmazó szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik részesedéssel.”

292. § A Szit. tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely)

„b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy – kivéve a pénzügyi intézményeket – részére vételi jogot biztosít.”

293. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhi. tv.) 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában)

„k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;”

294. § Az Szhi. tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló a legutóbbi, a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára, valamint az MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének, illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi részvényének az egységárát. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani középértékét fogadja el a „B” sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.27. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.27. a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.21. a kormányrendeletben meghatározott, adómentes juttatásnak minősülő, szociálpolitikai menetdíj-támogatást nem tartalmazó közlekedési kedvezmény;”

### 3. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 12. pontjában az „üzembe helyezésének napjától” szövegrész helyébe az „üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva –” szöveg lép.

2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontjában az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként” szöveg lép.

### 4. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„12. a 22. § (6)–(8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a)–(3b) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 21. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„21. éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.”

3. Hatályát veszti a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 20. pontja.