2012. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2026. augusztus 26.

(7) Az együttműködésre kötelezett az adatszolgáltatás körében hozott együttműködési kötelezettséget előíró határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül, felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Törvényszék a benyújtást követő 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, háromtagú tanácsban bírálja el. Ha a Fővárosi Törvényszék azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti.

(10) Ha az együttműködésre kötelezett a szabályszerű idézés ellenére két egymást követő alkalommal nem jelenik a határozatban megjelölt időpontban, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését, azzal, hogy a mentelmi jog hatálya alá eső személyekkel szemben elővezetés nem rendelhető el.

(11) A határozat az elővezetéshez szükséges adatokon túl tartalmazza a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást, valamint az elővezetést megalapozó tényeket és az elővezetés jogalapjául szolgáló rendelkezések megjelölését is tartalmazó részletes indokolást. Az elővezetést elrendelő határozatot a vizsgálóbizottság elnöke a rendőrség útján kézbesíti.

(12) Az elővezetést a rendőrségnek az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve hajtja végre. Honvédelmi vagy rendvédelmi szerv beosztottja esetén az elővezetést az elöljárója útján kell foganatosítani.

(13) Az együttműködésre kötelezett az elővezetés végrehajtása során alkalmazott rendőri intézkedés módja ellen, az intézkedést követő 30 napon belül, panaszt nyújthat be a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. § és a 93/B. § alapján az intézkedést foganatosító szervhez.

(14) Az elővezetésre az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 118. § (3)–(11) bekezdéseit kell alkalmazni.

(15) Az együttműködésre kötelezett az (4) bekezdés szerinti bírságot kiszabó határozattal vagy a (10) bekezdésben meghatározott elővezetést elrendelő határozattal szemben – különös tekintettel az intézkedés foganatosításának költségviselésére – az intézkedést követő 15 napon belül, felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Törvényszék a benyújtást követő 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, háromtagú tanácsban bírálja el. Ha a Fővárosi Törvényszék azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a határozatot megváltoztathatja.

(6) Ha a vizsgálóbizottság elnöke az igazolási kérelemnek helyt ad, a 25/B. § (4) bekezdése szerinti bírság nem szabható ki, a kiszabott bírságot pedig vissza kell vonni. Ilyen esetben az együttműködésre kötelezett által pótolt adatszolgáltatást olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott megjelenést pedig a vizsgálóbizottság elnöke által megjelölt új időpontban pótolni kell.

(7) Az együttműködésre kötelezett az igazolási kérelmet elutasító határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Törvényszék a benyújtást követő 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, háromtagú tanácsban bírálja el. Ha a Fővárosi Törvényszék azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti.

- b) a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése és a 94/A. § (1b) bekezdése szerinti esetben minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb kéthavi tiszteletdíja összegével,

54. § (1) Az Országház, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.

90. § (1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti adattartalommal.

(1a) A vagyonnyilatkozatokat elektronikus formában kell benyújtani, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően igénybe vehető felületen. Ez a rendelkezés alkalmazandó a törvény alapján az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy és vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (a továbbiakban: családtag) vagyonnyilatkozatára is, azzal, hogy a családtag vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a vagyonnyilatkozatához csatoltan nyújtja be.

(1b) A strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(1c) Az Integritás Hatóság számára biztosítani kell, hogy a Mentelmi Bizottság által őrzött digitális nyilvántartásokhoz az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény előírásaival összhangban hozzáférjen.

(1d) Ha az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán indított eljárása nyomán hozott jelentésében kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló, illetve csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságot tárt fel a vagyonnyilatkozat tartalmával kapcsolatban, a vagyonnyilatkozatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül − kiegészítő nyilatkozat formájában − helyesbíteni kell.

(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a családtagja e törvény 1. melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatát a 90. § (1a) bekezdésben meghatározott módon.

(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat – illetve az ahhoz esetlegesen kapcsolódó helyesbítést tartalmazó kiegészítő nyilatkozat – nyilvános másolatát a Mentelmi Bizottság a vagyonnyilatkozat-tétel határidejének lejártát követően az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás – így különösen regisztrációs kötelezettség – nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint törvény szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személyek vonatkozásában.

(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Integritás Hatóság és a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4) A volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi.

(1a) A Mentelmi Bizottság elnöke a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást akkor is megindítja, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

(1b) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében a képviselő vagyonnyilatkozata kapcsán az (1a) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a Mentelmi Bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az eljárást az (1a) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja. Ha a Mentelmi Bizottság megállapítja, hogy a hiányosság feltárása megalapozott, kezdeményezi a házelnöknél a képviselő tiszteletdíja 47. § szerinti csökkentését.

(1c) Az 51. §-tól eltérően az (1b) bekezdés szerinti döntéssel szemben az érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés a kérelemről vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(3) A képviselő, a nemzetiségi szószóló és a háznagy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

#### Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat adattartalma országgyűlési képviselő, illetve az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő1 − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)2 számára

A NYILATKOZATOT ADÓ ÉS A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT SZEMÉLY ADATAI

1. A nyilatkozatot adó3:

b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)

c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személy

d) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személlyel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)

2. A nyilatkozatot adó családi- és utóneve, családtag nyilatkozattétele esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett családtag családi- és utóneve neve, tisztsége

A) rész4

I. Ingatlanok5

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is)

b) Az ingatlan területnagysága

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése)

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.)

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.)

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete), ellenértéke

II. Nagy értékű6 ingóságok

a) személygépkocsi, típusa, szerzés ideje, jogcíme

b) tehergépjármű, autóbusz, típusa, szerzés ideje, jogcíme

c) motorkerékpár típusa, szerzési ideje, jogcíme

2. Vízi vagy légi jármű jellege, típusa, szerzés ideje, jogcíme:

a) egyedi alkotások megnevezése, szerzés ideje, jogcíme:

b) gyűjtemény megnevezése, szerzés ideje, jogcíme

4. Egyéb nagy értékű ingóság megnevezése, szerzés ideje, jogcíme

III. Követelések (ha az releváns, átváltási árfolyammal7)

1. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás8 vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás stb.) esetén megnevezés (ISIN kód, ha van), értéke (névérték, biztosítási összeg),

2. Hitelintézeti számlakövetelés és bankbetétben elhelyezett megtakarítás összege, forintban és devizában bontva, külföldi hitelintézeti számlakövetelés vagy bankbetét esetén a pénzintézet(ek) SWIFT/BIC kódja, átváltási árfolyama

3. Készpénz összesen9, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal)

4. Más, szerződés alapján fennálló követelések (pl. pénzkövetelés10, ingatlanon vagy vagyoni részesedésen fennálló vételi jog) megnevezése, követelés jogcíme és szerződés ideje

IV. Tartozások11

1. Köztartozás12 jellege (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.), összege

2. Hitelintézettel szembeni tartozás összege (hitel, kölcsön stb.), forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal):

3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás összege, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal)

V. Jogszabály szerint jogszerűen elfogadott protokoll ajándék13 megnevezése, ajándékozó neve

VI. Egyéb közlendők14

B) rész15

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmeiről

I. A nyilatkozatot adónak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott időpont szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozása(i), állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i) vagy megbízatása(i), valamint gazdálkodó szervezetben16 vagy más, jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)

| | Foglalkozás, megbízatás, tisztség vagy tagság17 | Díjazás nélküli | Havi átlagos jövedelem összege18 |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | |

| 2 | | | |

| 3 | | | |

| 4 | | | |

II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozása(i), illetve rendszeres vagy alkalmankénti tevékenysége(i), amely(ek)ből adóköteles jövedelme származik

| | Foglalkozás, tevékenység19 | Havi átlagos jövedelem összege |

| --- | --- | --- |

| 1 | | |

| 2 | | |

| 3 | | |

| 4 | | |

| 5 | | |

C) rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

I. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló gazdálkodó szervezetben20, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagsága(i) (ideértve a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagságot is), tisztsége(i), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása(i)

| | Tagság, tisztség, tevékenység, valamint vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás21 | Díjazás nélküli | Havi átlagos jövedelem összege22 |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | |

| 2 | | | |

| 3 | | | |

| 4 | | | |

| 5 | | | |

II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló bármilyen olyan érdekeltsége(i) gazdasági társaságban, amely(ek) befolyást gyakorolhat(nak) a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége(i), amely(ek) meghatározó befolyást biztosít(anak) számára gazdasági társaság ügyei tekintetében

| | Közpolitikával kapcsolatos kérdésekre esetleg befolyást gyakorló érdekeltség vagy gazdasági társaság23(a meghatározó befolyást biztosító tulajdoni érdekeltség arányát zárójelben kell jelölni) | Díjazás nélküli | Havi átlagos jövedelem összege |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | |

| 2 | | | |

| 3 | | | |

| 4 | | | |

| 5 | | | |

III. Egyéb érdekek, amelyekről alappal feltételezhető, hogy azok észszerűen befolyásolhatják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő feladatellátását24

IV. A nyilatkozattétel helye, kelte

***

Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm/hozzátartozóim nyilatkozatát/nyilatkozatait.25

Jelen nyilatkozatomat, mint országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó adom.26

***

[1] A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy családtagjának minősül a vele azonos – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti – bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozója.

[2] E vagyonnyilatkozat alkalmazásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – ’hozzátartozó’ fogalma, illetve a ’családtag’ fogalma megegyezőek.

[3] Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki!

[4] Amennyiben e vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat bármely részénél a nyilatkozatot adónak több adatot kell feltüntetnie, azt külön kell megadni a nyilatkozat vonatkozó részével megegyező tartalmi struktúra szerint.

[5] Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni! Fel kell tüntetni a Magyarország joghatóságán kívül található ingatlant is. Fel kell tüntetni azt az ingatlant is, amelyet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző évben szerzett a nyilatkozatot adó személy.

[6] Nagy értékűnek minősül az ingóság, ha értéke eléri az 5 millió forintot.

[7] A vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni az átváltási árfolyam megjelöléséhez. Az átváltási árfolyam valamennyi alábbi részre vonatkozik – akkor is, ha ennél a résznél nem releváns!

[8] Külföldi pénznemben elhelyezett megtakarítás esetén a megtakarítás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[9] Külföldi pénznemben lévő készpénz esetén a készpénz összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben kell megadni.

[10] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. Külföldi pénznemben fennálló pénzkövetelés esetén a pénzkövetelés összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[11] Külföldi pénznemben fennálló tartozás esetén a tartozás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán szükséges forintértéken megadni.

[12] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni.

[13] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő.

[14] Egyéb közlendőnek minősül például a vagyoni helyzet változásához fűzött kiegészítő magyarázat.

[15] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő.

[16] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

[17] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozásról, megbízatásról, tisztségről, illetve vállalt tagságról kell nyilatkozni, a korábbi országgyűlési képviselői vagy más közhivatali tisztséget is beleértve.

[18] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén a fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[19] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a tevékenység megjelölése; b) a kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek).

[20] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

[21] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdálkodó szervezet, testület neve vagy vagyonkezelői jogviszony megjelölése; b) tagság (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.), tisztség, tevékenység megjelölése.

[22] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[23] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdasági társaság neve; b) az érdekeltség formája (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.).

[24] Egyéb érdeknek minősül különösen a korábbi beosztás, érdekképviseleti vagy civil tevékenység, továbbá a nyilatkozatot adó személlyel közös háztartásban nem élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozó vagy hozzátartozó által folytatott politikai vagy jelentős hatású gazdasági vagy egyéb közéleti tevékenység, amelyről alappal feltételezhető, hogy az befolyásolhatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett személy feladatellátását.

[25] Csak az országgyűlési képviselő vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő jelöli!

[26] Csak az országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó jelöli!