2012. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2024. december 21. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 102 sor került be, 32 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. december 21.)Következő módosítás (2025. március 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 176 változatlan sor ⋯
- g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt, képviselői megbízatással nem rendelkező személyt,
- h) megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,
- i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,
- j)
- j) dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről,
- k) állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,
- l) ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,
- m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(6) A Házbizottság a döntéseit valamennyi – szavazati joggal rendelkező – tagjának egyhangú szavazatával hozza meg, ennek hiányában a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.
(7)
(7) A 11. § (1) bekezdés j) pontjától eltérően a házelnök dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről, ha az arra okot adó rendkívüli esemény a Házbizottság ülését követően következett be vagy vált ismertté.
(8) A Házbizottság a működési rendjét – a házszabályi rendelkezésekre tekintettel – maga határozza meg.
⋯ 626 változatlan sor ⋯
(8) A (7) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.
(8a) Ha a Mentelmi Bizottság az (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem hozott döntést, és a képviselő a (7) bekezdés szerint kérte az Országgyűlés döntését, a határozathozatal előtt a képviselő, továbbá a Mentelmi Bizottság elnöke vagy az általa kijelölt előadó öt-ötperces időtartamban felszólalhat.
(9) Az Országgyűlés
- a) az (1) bekezdés szerinti kérelem esetén az ülést vezető elnök intézkedését helybenhagyhatja, vagy a kérelemnek helyt adva megállapíthatja, hogy az intézkedésnek nem volt helye,
⋯ 453 változatlan sor ⋯
#### 35. Eljárási szabályok
91. § (1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.
91. § (1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő az (1) bekezdés szerinti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről – az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul – tájékoztatja a házelnököt.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő az (1) bekezdés szerinti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről – az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul – tájékoztatja a házelnököt.
(1b) A képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt.
(3) A képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt.
(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén bármely képviselő indítványára az Országgyűlés – a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.
92. § (1) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását.
(3) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy véglegessé vált határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára – a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.
(2) A Mentelmi Bizottság elnöke nem indítja meg az összeférhetetlenségi eljárást, és erről tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot, ha
(4) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi Bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot.
- a) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
- b) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
- c) a képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívására, öt napon belül megszüntette az összeférhetetlenséget, vagy – ha az összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik – annak megszüntetését kezdeményezte, vagy
- d) a Mentelmi Bizottság elnöke az érintett képviselőtől öt napon belül kapott válasz alapján – további adatbeszerzés nélkül is – meg tudja állapítani, hogy az összeférhetetlenség nyilvánvalóan nem áll fenn.
(5) Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése alapján.
(3) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi eljárást nem indítja meg – és a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben ezzel szemben a Mentelmi Bizottság nem emel kifogást –, erről tájékoztatja az érintett képviselőt, a házelnököt és a bejelentőt. Ha a Mentelmi Bizottság a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben kifogást emel, az elnök haladéktalanul megindítja az összeférhetetlenségi eljárást.
92. § (1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a Mentelmi Bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából – sorsolással – háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A Mentelmi Bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a Mentelmi Bizottság alelnöke.
(4) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke megindítja az összeférhetetlenségi eljárást, erről haladéktalanul értesíti a házelnököt, aki a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést. Az ügyet a Mentelmi Bizottság – a bejelentés Mentelmi Bizottság elnöke által történő kézhezvételétől számított – 30 napon belül kivizsgálja. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot és az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi Bizottság, illetve a vizsgálati testület által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi Bizottság, illetve a vizsgálati testület rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
(5) Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi Bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
(3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezet.
(6) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezet.
93. § (1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.
93. § (1) Ha a Mentelmi Bizottság vizsgálata alapján az összeférhetetlenség fennáll, a Mentelmi Bizottság a 92. § (4) bekezdése szerinti határidőben az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot nyújt be az Országgyűléshez. A határozati javaslat tartalmazza, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. Az Országgyűlés az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslat benyújtásától számított 30 napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.
(2) Ha a Mentelmi Bizottság vizsgálata alapján összeférhetetlenség nem áll fenn, erről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, az érintett képviselőt, valamint a bejelentőt, és az összeférhetetlenségi eljárás megszűnik. A házelnök a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni.
(3) Ha az összeférhetetlenségi eljárás megindítását követően lefolytatott vizsgálat lezárultával a Mentelmi Bizottság döntéséhez nincs meg a 27/C. § (2) bekezdése szerinti többség, a Mentelmi Bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi az Országgyűlés döntését.
(4) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke nem indította meg az összeférhetetlenségi eljárást, határozati javaslat benyújtására nem került sor, vagy az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.
93/A. § (1) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenség esetén az eljárásra a (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy véglegessé vált határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt.
(3) A házelnök a tájékoztatást megküldi a Mentelmi Bizottság elnökének. A Mentelmi Bizottság elnöke a tájékoztatás alapján haladéktalanul az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. A határozati javaslat tartalmazza, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik.
(4) Az Országgyűlés az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslat benyújtásától számított 30 napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
93/B. § A 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése szerinti esetekben a 92. és 93. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ezekben az esetekben az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a Mentelmi Bizottság, illetve az Országgyűlés csak a jogsértés tényét állapítja meg.
93/C. § (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenség kimondásáról szóló és a jogsértés tényének megállapításáról szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(2) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles
- a) a 92. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján indult eljárás esetén a határozati javaslat benyújtásától,
- b) a 93/A. § szerinti eljárás esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, illetve a 88. § b) pontjában meghatározott összeférhetetlenség bekövetkeztétől
az Országgyűlés határozathozataláig terjedő időszakra vonatkozóan részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni.
94. § (1) A vagyonnyilatkozatokról a nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezeti.
(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság őrzi. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.
(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(4) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi Bizottság ellenőrzi.
(4) A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(5)
(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi Bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.
(6)
(7) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
(7)
(8) A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.
(8)
94/A. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi Bizottság ellenőrzi.
(2) A Mentelmi Bizottság elnöke nem indítja meg a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, és erről tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot, ha
- a) a kezdeményezés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
- b) a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan,
- c) az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz,
- d) a képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívására, öt napon belül kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát,
- e) a Mentelmi Bizottság elnöke az érintett képviselőtől öt napon belül kapott válasz alapján – további adatbeszerzés nélkül is – meg tudja állapítani, hogy a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel.
(3) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást nem indítja meg – és a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben ezzel szemben a Mentelmi Bizottság nem emel kifogást –, erről tájékoztatja az érintett képviselőt, a házelnököt és a kezdeményezőt. Ha a Mentelmi Bizottság a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben kifogást emel, az elnök haladéktalanul megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.
(4) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, erről haladéktalanul értesíti a házelnököt, aki a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést. Az ügyet a Mentelmi Bizottság – a kezdeményezés Mentelmi Bizottság elnöke által történő kézhezvételétől számított – 30 napon belül kivizsgálja. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot és az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az adatokba csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be.
(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi Bizottság elnöke haladéktalanul köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a 93/A. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú határozati javaslat benyújtásával. A határozati javaslatról az Országgyűlés a 93/A. § (4) bekezdésének alkalmazásával dönt.
(7) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem mulasztotta el szándékosan, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt nem közölt szándékosan valótlanul, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, az érintett képviselőt, valamint a kezdeményezőt, és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megszűnik. A házelnök a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(8) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását követően lefolytatott vizsgálat lezárultával a Mentelmi Bizottság döntéséhez nincs meg a 27/C. § (2) bekezdése szerinti többség, a Mentelmi Bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi az Országgyűlés döntését.
(9) Az (5) bekezdés alapján a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
### IX. Fejezet — A KÉPVISELŐK ÉS KÉPVISELŐJELÖLTEK MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA
95. § (1) A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén az eskütétele napját megelőző napig a munkáltató – kérésére – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(3) Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.
97. § (1) A képviselői tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig – ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is – a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási, honvédelmi alkalmazotti, valamint bírói és ügyészségi szolgálati jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
97. § (1) A képviselői tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig – ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is – a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási, honvédelmi alkalmazotti, valamint bírói és ügyészségi szolgálati jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
(2) A képviselői, illetve a háznagyi tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.
(2) A képviselői, illetve a háznagyi tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.
(3) Ha a képviselő házelnöki, miniszterelnöki, miniszteri, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
- c) a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja – a bizottság döntése alapján – a bizottság feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,
- d) ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat minősített adatok megismerésére felhatalmazást adott, a vizsgálóbizottság tagja – a vizsgálóbizottság döntése alapján – a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására
felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult.
titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult.
### XI. Fejezet — A KÉPVISELŐI MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- a) aki már nem magyar állampolgár,
- b) aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti,
- c) aki jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
- d) akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt kizárt,
- d) akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt jogerős ítélettel kizárt,
- e) aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.
(2) Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.
(2) A képviselői megbízatás (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a 93/A. és a 93/C. §-t kell alkalmazni azzal, hogy
102. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés szavazásain.
- a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott döntést hozó, valamint b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt végrehajtó szerv haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt a döntésről, illetve a jogkövetkezmény alkalmazásának megkezdéséről és annak időpontjáról,
- b) a határozati javaslat tartalmazza, hogy az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik,
- c) összeférhetetlenség kimondására nem kerül sor, és
- d) a 93/C. § (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az (1) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezésének időpontjától az Országgyűlés határozathozataláig terjedő időszakra vonatkozóan keletkezik.
(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.
102. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés ülésén szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazásokon.
(2) A képviselői megbízatás (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a 93/A. és 93/C. §-t kell alkalmazni azzal, hogy
- a) az (1) bekezdésben meghatározott körülményt a házelnök javaslatára a Házbizottság állapítja meg, és erről a házelnök tájékoztatja a Mentelmi Bizottság elnökét,
- b) a határozati javaslat tartalmazza, hogy annak megállapításával egyidejűleg, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, a képviselői megbízatás megszűnik,
- c) összeférhetetlenség kimondására nem kerül sor, és
- d) a 93/C. § (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az a) pont szerinti tájékoztatástól az Országgyűlés határozathozataláig terjedő időszakra vonatkozóan keletkezik.
103. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban álló képviselőnek az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívása kizárólag a vele egyeztetett időpontban kerülhet sor. Különleges jogrend esetén a képviselő felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására kizárólag a kezdeményezésére kerülhet sor. A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésének az időpontját a behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül bejelenti a házelnöknek.
(2) A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a 36–37. alcímben meghatározott javadalmazásra nem jogosult.
⋯ 782 változatlan sor ⋯
- d) az Országházban, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,
- e) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,
- f) a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása érdekében járőr- és őrszolgálatot lát el,
- g) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és
- h) elvégzi a részére törvényben előírt, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.
- g) protokolláris díszelgési feladatokat lát el,
- h) elvégzi a részére törvényben előírt, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat,
- i) közreműködik az Országgyűlés Hivatala kiemelt nemzeti emlékhely és környezete megóvásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban – együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján – más szerveket is bevonhat.
⋯ 89 változatlan sor ⋯
(2) Az Országgyűlési Őrség – az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésén túl – a 125. § (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készít.
(2a) Az Országgyűlési Őrség
- a) a 125. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából az Országházról, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, és
- b) a 125. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről
pilóta nélküli állami légijárművel felvételt készít.
(3) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladata ellátása során a házelnök szállítására használt gépjármű külső környezete megfigyelésére képfelvevő eszközt alkalmaz és képfelvételt készít.
(4) Az Országgyűlési Őrség elektronikus megfigyelőrendszer működtetése útján képfelvételt a 125. § (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátásának támogatása, az Országház, az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek, valamint a házelnök tartózkodási helye biztosítása, a létesítményekben tartózkodók biztonsága, az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása és kivizsgálásának elősegítése, a jogsértések észlelése és megelőzése, az elkövető tettenérése céljából készít, illetve kezel.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(6) Az Országgyűlési Őrség az ügyeleti szolgálatához beérkezett hívásokat az elsődleges intézkedések foganatosításának biztosítása érdekében rögzíti.
(7) Az Országgyűlési Őrség a (2)–(4) bekezdés alapján készített felvételt, illetve az abban szereplő személyes adatot
(7) Az Országgyűlési Őrség a (2), (3) és (4) bekezdés alapján készített felvételt, illetve az abban szereplő személyes adatot
- a) büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése, vagy
- b) az országgyűlési őr intézkedése jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálata
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(8) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése céljából használható fel.
(9) A (2)–(4) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat
(9) A (2), (3) és (4) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat
- a) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,
- b) titkos információgyűjtés keretében,
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(11) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat- és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, továbbá az érintett személy részére továbbítható.
(12) A (2)–(4) és (6) bekezdés alapján rögzített felvételt – ha a (7)–(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség – a rögzítést követő harminc nap elteltével törölni kell.
(11a) A (2a) bekezdés b) pontja alapján készített felvétel az abban szereplő személyes adat felismerhetetlenné tételét követően továbbítható az Országgyűlés Hivatala részére, a kiemelt nemzeti emlékhely és környezete megóvásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából.
(12) A (2)–(4) és (6) bekezdés alapján rögzített felvételt – ha a (7)–(11a) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség – a rögzítést követő harminc nap elteltével törölni kell.
(13) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a felvétel rögzítésétől számított harminc napon belül – a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével – kérheti, hogy a (7)–(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében az adatot annak kezelője a (12) bekezdés szerinti határidőben ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül nem kerül sor a megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.
(14) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő adatkezelés esetén az Országgyűlési Őrség az érintett területre belépő és ott tartózkodó személyek tájékoztatását elősegítő módon köteles
⋯ 785 változatlan sor ⋯