2012. évi XXX. törvény — mi változott? 2018. december 31.
A 2015. július 3. és 2018. december 31. között hatályba lépett módosítások. 56 sor került be, 21 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. július 3.)Következő módosítás (2020. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 10 változatlan sor ⋯
1. § (1) E törvény alkalmazásában:
- a) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye;
- b) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;
- c) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye;
- d) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
- e) uniós oltalom alatt álló nemzeti érték: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező vagy hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok; a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek;
- f) külhoni nemzetrész értéktár: az országhatáron túl, egy adott ország területén élő magyarságra jellemző nemzeti értékek közül az adott Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság által külhoni értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
- g) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a HB által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;
- h) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a Megyei Értéktár Bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény megyei értéktárat említ, az alatt a fővárosi értéktárat is érteni kell;
- i) nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;
- j) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült;
- k) tájegységi értéktár: több szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
- l) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
- b) értéktár bizottság: települési értéktár, tájegységi értéktár, külhoni települési értéktár, külhoni tájegységi értéktár, valamint megyei értéktár esetén legalább három tagból álló bizottság, ágazati értéktár bizottság esetén öt tagból álló bizottság, akiket az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki;
- c) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;
- d) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye;
- e) hungarikum termék: olyan hungarikum, amely termékként jogszabály alapján magyar terméknek minősül;
- f) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
- g) külhoni települési értéktár: a külhoni települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
- h) külhoni tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos külhoni település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottság által külhoni tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
- i) külhoni magyarság értéktár: a külhoni települési értéktár, a külhoni tájegységi értéktár és a külhoni nemzetrész értéktár összefoglaló elnevezése;
- j) külhoni nemzetrész értéktár: az országhatáron túl, egy adott ország területén élő magyarságra jellemző nemzeti értékek közül az adott Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság által külhoni értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
- k) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a HB által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;
- l) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a Megyei Értéktár Bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény megyei értéktárat említ, az alatt a fővárosi értéktárat is érteni kell;
- m) nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;
- n) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült;
- o) tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
- p) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény települési értéktárat említ, az alatt a kerületi értéktárat is érteni kell;
- q) uniós oltalom alatt álló nemzeti érték: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező vagy hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok; a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek.
(2) Valamely érték kiemelkedő nemzeti értékké vagy hungarikummá nyilvánítása nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVIII. törvény alapján fennálló védettségét.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
#### 2. A nemzeti értékek azonosítása
2. § A nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, a Magyar Állandó Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek és az általuk megbízott természetes és jogi személyek működhetnek közre. Ahol e törvény megyei önkormányzatot említ, az alatt a fővárosi önkormányzatot, ahol megyei nemzetiségi önkormányzatot említ, az alatt a fővárosi nemzetiségi önkormányzatot is érteni kell.
2. § A nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a természetes személyek, települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a települési, külhoni települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, a Magyar Állandó Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek és az általuk megbízott természetes és jogi személyek működhetnek közre.
#### 3. Települési, valamint tájegységi értéktár
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a települési értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a Megyei Értéktár Bizottság részére.
(3) Több szomszédos települési önkormányzat Tájegységi Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és annak adatait megküldi az érintett Megyei Értéktár Bizottságok részére.
(3) Több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos települési önkormányzat Tájegységi Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és annak adatait megküldi az érintett Megyei Értéktár Bizottságok részére.
(4) A települési önkormányzat a települési, tájegységi értékek azonosításával, a települési, tájegységi értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak az érintett Megyei Értéktár Bizottság részére történő megküldésével megbízhat a település, tájegység területén működő, nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy civil szervezetet, közalapítványt, ilyen szervezet által fenntartott intézményt vagy annak szervezeti egységét, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső településfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet (a továbbiakban együtt: települési szervezet). A települési szervezet jogai megegyeznek a Települési Értéktár Bizottság, illetve a Tájegységi Értéktár Bizottság jogaival.
(5) A Települési, illetve Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a (4) bekezdés szerinti feladatok ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat vagy önkormányzatok a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja, illetve tájékoztatják a HB-t és az érintett megyei értéktár bizottságot vagy bizottságokat.
(6) A települési önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában.
#### 4. Megyei értéktár
4. § (1) A megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(4) A Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásával történő megbízásról a megyei önkormányzat a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
(5) A megyei önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.
#### 5. A külhoni magyarság értéktára
5. § (1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat hozhatnak létre. Egy nemzetrész esetén a HB kizárólag egy külhoni nemzetrész értéktár működését veheti figyelembe.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(4) Ha valamely nemzetrészben nem hoztak létre Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot, a HB elláthatja annak feladatait.
5/A. § (1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy jogi személy (a továbbiakban: külhoni szervezet) saját országa vonatkozásában az országhatáron túl települési, illetve tájegységi értéktárat hozhat létre. A HB egy település esetén kizárólag egy települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.
5/A. § (1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy jogi személy (a továbbiakban: külhoni szervezet) saját országa vonatkozásában az országhatáron túl külhoni települési, illetve külhoni tájegységi értéktárat hozhat létre. A HB egy település esetén kizárólag egy külhoni települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy külhoni tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.
(2) A külhoni szervezet Települési Értéktár Bizottságot, illetve Tájegységi Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely azonosíthatja és gondozhatja az adott település, illetve tájegység területén fellelhető nemzeti értékeket, továbbá azok adatait nyilvántartás céljából megküldheti a HB-nak és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságnak.
(2) A külhoni szervezet Külhoni Települési Értéktár Bizottságot, illetve Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely azonosíthatja és gondozhatja az adott település, illetve tájegység területén fellelhető nemzeti értékeket, továbbá azok adatait nyilvántartás céljából megküldheti a HB-nak és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságnak.
(3) A Települési Értéktár Bizottság, illetve a Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja a HB-t és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot.
(3) A Külhoni Települési Értéktár Bizottság, illetve a Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja a HB-t és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot.
(4) Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti értéknek a külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba történő felvétele kezdeményezésének az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes értéktár bizottság elnökéhez címzett javaslat tekinthető.
(5) A Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékeknek a külhoni nemzetrész értéktárába történő felvétele kezdeményezésének a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerinti javaslat tekinthető.
#### 6. Az ágazati értéktár
6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó nemzeti értékek körét.
6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek ágazati értéktárat hoznak létre szervezetükön belül.
(2) A miniszterek feladatkörébe tartozó nemzeti értékek ágazati értéktárba való felvételére javaslatot tehet az adott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy.
(2) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek munkáját Ágazati Értéktár Bizottság segíti.
(3) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktárba sorolt nemzeti értékek nevét tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a HB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.
(3) Az Ágazati Értéktár Bizottság tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a minisztérium szakágazatával kapcsolatban a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalat, valamint a szakágazat szerinti nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.
(4) Az Ágazati Értéktár Bizottságnak öt tagja van. A tagokat az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki.
(5) A tagot az egyes ágazatokért felelős miniszter indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot nevezhet ki.
(6) Az Ágazati Értéktár Bizottság működésének rendjét alapszabály határozza meg, amelyet az egyes ágazatokért felelős miniszterek fogadnak el.
(7) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az Ágazati Értéktár Bizottság létrehozásáról értesítik a HB-t.
6/A. § (1) Az adott érték ágazati értéktárba való felvételét bárki írásban kezdeményezheti az érintett szakágazat szerinti felelős miniszternek címzett javaslatában.
(2) Az Ágazati Értéktár Bizottság javaslatot tesz az egyes ágazatokért felelős miniszterek részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy az ágazati értéktár elemeként vegyék nyilvántartásba.
(3) Az érték ágazati értéktárba való felvételéről az egyes ágazatokért felelős miniszterek döntenek.
(4) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek amennyiben új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az ágazati értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.
#### 7. A Magyar Értéktár
7. § (1) A kiemelkedő nemzeti értékek adatainak nyilvántartása a Magyar Értéktárban történik.
⋯ 39 változatlan sor ⋯
(2) A Hungarikumok Gyűjteményében a hungarikumokkal kapcsolatosan nyilván kell tartani különösen a hungarikum megnevezését, fellelhetőségét, rövid, lényegre törő bemutatását, különleges, egyedi jellemzőit, amely kiemeli a nemzeti értékek köréből, az esetlegesen más területeken megjelenő változatait, valamint a fellelhető bibliográfiai jegyzéket.
(3) A HB jogosult a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékek felülvizsgálatára, amely során:
- a) amennyiben a már felvett nemzeti érték leírása kiegészítésre szorul, elfogadhatja annak módosított szövegét;
- b) egymással szoros kapcsolatban álló kiemelkedő nemzeti értékeket, hungarikumokat, egységes elnevezés alatt, a nemzeti értékek alcímben való feltüntetésével kezelhet;
- c) dönthet a nemzeti érték Magyar Értéktárból, Hungarikumok Gyűjteményéből való törléséről.
#### 9. A Hungarikum Bizottság
14. § (1) A HB tagjainak a kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalat, valamint a nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.
⋯ 65 változatlan sor ⋯
#### 10. A hungarikum védjegy
18. § (1) A hungarikum védjegy a HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítésére, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartására szolgáló védjegy.
18. § (1) A hungarikum védjegy a HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítésére szolgáló védjegy.
(2) A hungarikum védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszter teszi meg.
(3) A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy kérelmére engedélyezheti.
(4) A hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata.
(4) A hungarikum védjegy népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata.
#### 11. A „hungarikum” kifejezés használata
⋯ 26 változatlan sor ⋯