2012. évi XLI. törvény — mi változott? 2020. július 1.
A 2020. április 1. és 2020. július 1. között hatályba lépett módosítások. 26 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. április 1.)Következő módosítás (2020. július 22.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 72 változatlan sor ⋯
- 13. kabotázs: a vasúti személyszállítás területén a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2007/58/EK irányelv 1.1. cikk. 8. pontja, a közúti személyszállítás területén a 1073/2009/EK rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti tevékenység;
- 14. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet – a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében – bárki igénybe vehet;
- 15. közlekedési szolgáltató: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben meghatározott vasúti igazgatási szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a hajózási hatóság által kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély vagy a vasúti igazgatási szerv által tudomásul vett bejelentés birtokában e törvény alapján személyszállítási szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet;
- 15a. közlekedési kártya: olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 2. § 5. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 4. § (5) bekezdésében meghatározott elsődleges kártyának tekintendő, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz a közlekedési kártya, mint másodlagos kártya – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a jogosult kérelmére hozzárendelhető. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 2. § 5. pontja szerinti közlekedési kártyához a jogosult kérelmére további – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét;
- 15a. közlekedési kártya: a 6/A. §-ban meghatározott hordozó vagy elektronikus rendszer;
- 16. közösségi busszal végzett személyszállítás: hazai vagy európai uniós forrásból vásárolt közúti járművel, saját számlás személyszállítás keretében végzett személyszállítás;
- 17. közszolgáltatási kötelezettség: minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk e) pontjában meghatározott kötelezettség;
- 18. közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti, közúti, valamint vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó – az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, vagy a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó – közzétett szolgáltatási előírás;
⋯ 30 változatlan sor ⋯
#### 3. Együttműködési kötelezettség
3. § (1) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók, valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani
3. § (1) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást, a különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást, valamint a különjárati személyszállítást végző közlekedési szolgáltatók, valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges autóbusz-állomások, autóbusz-megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók elsőbbségének a biztosításával, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani
- a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és
- b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.
- b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges autóbusz-állomásokhoz, autóbusz-megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez
más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.
(2) A személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények legalább többségi állami tulajdonú üzemeltetői kötelesek a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben a közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiség igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről a létesítmény üzemeltetője és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.
3/A. § (1) A 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség alapján az autóbusz-állomás, autóbusz-megállóhely üzemeltetője köteles az általa üzemeltetett autóbusz-állomás és autóbusz-megállóhely hozzáférésére vonatkozó előírásokat honlapján hozzáférési szabályzatban közzétenni.
(2) A hozzáférési szabályzat legalább a következőket tartalmazza:
- a) a nyújtott szolgáltatás helyszíne, kapacitása, leírása,
- b) a szolgáltatás műszaki, technikai jellemzői,
- c) a szolgáltatás díja.
(3) Az autóbuszos hatóság ellenőrzi az (1)–(2) bekezdésben foglaltak megtartását és a hozzáférési szabályzat tartalmának helytállóságát, jogszerűségét.
#### 4. Állami és települési önkormányzati feladatok
4. § (1) Az Országgyűlés feladata:
⋯ 76 változatlan sor ⋯
(3) Amennyiben az érintett közlekedési szolgáltató e § szabályaitól eltérő módon valósít meg fejlesztést vagy fejlesztésnek nem minősülő beruházást, az ebből fakadó többletköltséget a megrendelt közlekedési szolgáltatás ellentételezésénél az ellátásért felelős nem fogadhatja be és nem ellentételezheti.
6/A. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti szervezet az utazási jogosultság, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése érdekében közlekedési kártyát bocsáthat ki, illetve üzemeltethet.
(2) A közlekedési kártya olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 5. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges kártyához a közlekedési kártya mint másodlagos kártya – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a jogosult kérelmére hozzárendelhető. A Nektv. 2. § 5. pontja szerinti közlekedési kártyához a jogosult kérelmére további – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét.
(3) Közlekedési kártyának minősül az a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából, a 7. § (1) bekezdése szerinti szervezet által kibocsátott vagy működtetett (a továbbiakban együtt: kibocsátott), elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó vagy elektronikus rendszer is, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29. § (19) és (20) bekezdésében meghatározottak szerint a személyazonosító igazolvány szolgáltatásazonosítójához rendelten kezeli a polgár adatait és igazolja a polgár utazásra, utazási kedvezményre vonatkozó jogosultságait, valamint amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét.
#### 6. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatos adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok
7. § (1) A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából
⋯ 17 változatlan sor ⋯
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi igények elévüléséig nyilvántartja és kezeli.
(6) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott működtető, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet minősül.
(6) A Nektv.-ben meghatározott működtető, az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés szerinti szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés szerinti szervezet minősül.
(7) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésben rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
(6a) A 6/A. § (3) bekezdése szerinti közlekedési kártya esetén az Nytv. szerinti nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti szervezet megkeresésére az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek a természetes személyazonosító adatait, a személyazonosító igazolványának okmány- és szolgáltatásazonosítóját, valamint lakcímadatát a közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából átadja.
- a) a (6) bekezdés szerinti adatokat,
(7) Az (1) bekezdés szerinti szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésében rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
- a) a (6) és (6a) bekezdés szerinti adatokat,
- b) a közlekedési kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
- c) a közlekedési kártya érvényességére vonatkozó adatokat,
- d) a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
⋯ 985 változatlan sor ⋯