2012. évi XLI. törvény — mi változott? 2013. január 1.

15. § (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi.

(2) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.

(3) A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban és a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.

(5) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókat, valamint a közlekedésszervezőt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.

(6) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.

(7) Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttműködik.

15/A. § (1) A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók, továbbá a közlekedésszervező az autóbuszos személyszállítási tevékenységének a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladataihoz kapcsolódóan felügyeleti díjat fizetnek.

(2) A felügyeleti díj mértéke az előző évi autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatások vagy a közlekedésszervező által az autóbuszos személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai teljesítéséből származó nettó árbevétel 0,1%-a. Előző évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban tényleges árbevétel alapján kell megfizetni.

(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(4) A felügyeleti díj számításának, megállapításának részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

16. § (1) Ha a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy a közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését,

- a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,

- b) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére,

- c) az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó piacfelügyeleti eljárásról és a piacfelügyeleti bírságról szóló jogszabály alapján bírságot szab ki.

(2) A kötelezettségek további súlyos és ismétlődő megszegése esetén a közlekedési hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a működési engedélyt.

(3) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(4) A közlekedési hatóság és a versenyhatóság a közúti személyszállítási piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

- a) az (1) bekezdés szerinti jogsértések,

- b) a közúti személyszállítási piac felügyelete,

- c) a 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség,

- d) a közúti személyszállítási üzletszabályzatok érvényesülésének nyomon követése során.

(5) A közlekedési hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.

(6) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.

(7) A közlekedési hatóság, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

17. § (1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendeletben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.

(3) A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is – és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.

(4) Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, a vasúti társaság vagy a közlekedésszervező számára

- a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,

- c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,

(5) Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező számára

- a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,

- c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,

(5a) Az utasjogi felügyeleti bírságot

- a) a vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a)–b) és d) pontjában,

- b) a közlekedési hatóság az (5) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett is kiszabhatja.

(5b) A vasúti igazgatási szerv vagy a közlekedési hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat, ha

- a) a jogsértéssel érintett utasok

- aa) száma nem haladja meg a vonat vagy az autóbusz utasainak 10%-át, vagy

- ab) jogaik sérelmét a vasúti közlekedési szolgáltató vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) vagy a közlekedésszervező azonnali intézkedésével a helyszínen megszüntette, vagy

- b) a szolgáltató vagy a közlekedésszervező a jogsértést megelőzően hat hónapon belül hasonló vagy azonos jogsértést nem követett el.

(5c) Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén minden jogsértés után kiszabható. Folyamatosan más-más érintett terhére elkövetett jogsértés esetében az utasjogi felügyeleti bírság esetenként külön-külön szabható ki.

(5d) Az utasjogi felügyeleti bírság kiszabására irányuló eljárás a vasúti igazgatási szervnek vagy a közlekedési hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

18. § (1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) és (3) bekezdését. E panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.

(3) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet és az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata, közlekedésszervező esetében annak a 19. § (6) bekezdésben meghatározott esetben megalkotott személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza.

(4) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató – kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltató – a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot készít. A közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot készít.

(5) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltató és a közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait. A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(7) A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató és a közlekedésszervező nyilvánosan közzéteszi.

- j) a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételeket, valamint ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket,

- a) adott település és a a járásközpont vagy gyakorlatban kialakult vonzásközpont közötti közvetlen eljutási lehetőséget,

- a) a felszámított díjak arányban álljanak a komfortfokozattal, a kiegészítő szolgáltatások által nyújtott többlet-szolgáltatásokkal, vagy a szolgáltatás egyéb jellemzőivel;

- b) egyéb díj alkalmazására magasabb komfortfokozat, kiegészítő szolgáltatás vagy a szolgáltatás egyéb jellemzői által indokolt esetben kerüljön sor;

- g) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az egyes utazások járathoz kötötten díjövezeti, indulási és érkezési állomási – meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti –, kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban rögzüljenek mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén, valamint

(6) Az ellátásért felelős a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszert működtet, a megyei jogú város tekintetében a helyi személyszállítási közszolgáltatások és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó egységes jegy- és bérletrendszert működtethet.

38. § (1) Amennyiben az önkormányzat központi költségvetési vagy uniós forrásból beszerzett és üzemeltetett – személyszállítási közszolgáltatás nyújtására alkalmas, e törvényben meghatározott – járművel rendelkezik vagy azzal személyszállítási szolgáltatási tevékenységet folytat, köteles együttműködni az országos, regionális és elővárosi közlekedés ellátásért felelősével a szolgáltatások összehangolása és a személyszállítási közszolgáltatások hatékony biztosítása érdekében.

(2) Az iskolabusszal és a közösségi busszal végzett személyszállításnak elsődlegesen a regionális, kivételes jelleggel az országos személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe kell illeszkednie. E szolgáltatások közszolgáltatási menetrendbe történő beillesztésének módja az egységes egyeztetési eljárás keretében kerül kialakításra.

(3) Az országos, a regionális vagy az elővárosi menetrend szerinti szolgáltatásokba a (2) bekezdés szerint beillesztett iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett szolgáltatás az alapellátás mértékébe beszámítandó.

- f) az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,

- k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által alkalmazható bírság mértékére, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

- k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat

(9) A személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: szolgáltató) regionális összevonása során – az érintett társaságok beolvadásáig, összeolvadásáig, de legfeljebb 2014. december 31-éig – nem minősül a 25. § (8) bekezdése szerinti alvállalkozónak az a gazdasági társaság, amelyben a szolgáltató – a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti – többségi befolyással rendelkezik.

55. § E törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjában a „gyakorlatban kialakult vonzásközpont” szövegrész helyébe „a járásközpont vagy gyakorlatban kialakult vonzásközpont” szövegrész lép.