2012. évi LXXXVIII. törvény — mi változott? 2024. március 1.
A 2023. június 25. és 2024. március 1. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. június 25.)Következő módosítás (2025. április 25.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 259 változatlan sor ⋯
(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatóak.
(12) A (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti hatóság – amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja – határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
(12) A (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti hatóság – amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja – határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő gazdasági szereplőt, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
(13) A piacfelügyeleti hatóság minden esetben ellenőrzi a gazdasági szereplők által végrehajtandó korrekciós intézkedések megtételét.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
16. § (1) A piacfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lenniük. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, ha a gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit.
(2) A bírság összege 15 ezer forinttól
(2) A bírság összege
- a) 500 millió forintig,
- b) ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, 2 milliárd forintig terjedhet.
- a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő esetében
- aa) 1 millió forinttól a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,
- ab) a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés esetén 2 millió forinttól legfeljebb 3 milliárd forintig,
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő esetében
- ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,
- bb) a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés esetén 200 ezer forinttól a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig
(3)
terjedhet.
(3) A bírság kiszabása során az ügyben irányadó összegből kell kiindulni, amely a hatékonyság, az arányosság és a kellő visszatartó erő követelményének, valamint az eset lényeges körülményeinek mérlegelésével a (2) bekezdés szerinti keretösszegeken belül csökkenthető vagy növelhető. Az ügyben irányadó bírságösszeg
- a) a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában 3 millió forint,
- b) a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazásában 50 millió forint,
- c) a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában 550 ezer forint,
- d) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában 1 millió forint.
(4) Ha a laboratóriumi vizsgálat, a megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy hatóság mérése céljából mintavételezett termék nem megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni.
(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.
(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős gazdasági szereplő viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.
(4b) Ha a minta az előírt követelményeknek megfelel, a gazdasági szereplő eltérő rendelkezése hiányában a piacfelügyeleti hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a gazdasági szereplőnek. A mintát és ellenmintát a vállalkozás legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül veheti át.
(5) A piacfelügyeleti hatóság együttműködik a gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy megakadályozzák a veszélyes termékek használatából eredő károk bekövetkezését, valamint csökkentsék annak mértékét. A piacfelügyeleti hatóság hivatalból köteles minden olyan, a fogyasztók és felhasználók tájékoztatására és védelmére irányuló ideiglenes intézkedést megtenni, amely a fogyasztók és felhasználók életének, egészségének és biztonságának megóvásához szükséges.
(6) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban gyártott termék forgalomból történő kivonásáról dönt, úgy köteles a rendelkezésre álló elérhetőségen az eljárás során ismertté vált gyártót a döntés meghozatalát követő 3 napon belül írásban tájékoztatni.
⋯ 259 változatlan sor ⋯