2012. évi LXXXV. törvény — mi változott? 2013. január 1.

3. § (1) A Csjt. az 53. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„3/A. A származás megismeréséhez fűződő jog”

(2) A Csjt 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53/A. § (1) Az örökbefogadott e törvényben meghatározottak szerint jogosult származásának megismerésére. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.

(2) A gyámhatóság a származás megismerése érdekében

a) kérelemre tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezőt örökbefogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére,

b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott kérelmére tájékoztatást adhat a kérelmező vér szerinti szülőjének, testvérének, féltestvérének természetes személyazonosító adatairól.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok megadásához a vér szerinti szülő, valamint a testvér, féltestvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.

(4) Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) A vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér természetes személyazonosító adatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha

a) a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó, illetve más törvényes képviselő meghallgatása a (4) bekezdésben megjelölt okokból nem volt lehetséges,

b) a vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők, vagy

c) a vér szerinti szülő felügyeleti jogának a 88. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti megszüntetésére tekintettel az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétes.

(6) Ha a vér szerinti szülő a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetőek, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.

(7) A gyámhatóság

a) a tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője,

b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek, illetve törvényes képviselője, vagy

c) a nagykorú örökbefogadott

kérelmére – a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül – tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott – egészségügyi adatokról. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek által kérelmezett egészségügyi adatokról a törvényes képviselőt is tájékoztatni kell.

(8) A gyámhatóság a (7) bekezdés szerinti adatokra vonatkozóan az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől igényelhet adatszolgáltatást, az adatszolgáltatás nem tagadható meg. A gyámhatóság az adatot csak a (7) bekezdésben meghatározott célból, a tájékoztatás megtörténtéig kezelheti, azt követően az adatot meg kell semmisíteni.”

4. § A Csjt. 56. §-a és 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„56. § (1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel.

(2) Kiskorú örökbefogadott esetén a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.

(3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Az örökbefogadás felbontása mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.

(4) Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – a felbontás engedélyezése esetében – a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.

57. § (1) Az örökbefogadást a bíróság egyoldalú kérelemre felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben bontható fel.

(2) Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.

(3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(4) Az eljárás során a bíróság a kiskorú örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.

(5) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – felbontás esetében – a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.

(6) A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.”

6. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn. Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.”

7. § Az Nmjt. a következő 70/A. §-sal egészül ki:

„70/A. § (1) A 43. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában is el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.

(2) Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.”

8. § Az Nmjt. 75. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 70/A. §-át az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”